
Hullámtörés. Bukarest ódzkodik a budapesti székhelyű, oroszokat is a soraiban tudó nemzetközi szervezethez fordulni
Fotó: Ukrajna infrastruktúraügyi minisztériuma
Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja – jelentette ki Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter.
2023. március 06., 20:252023. március 06., 20:25
2023. március 06., 20:312023. március 06., 20:31
A tárcavezető a Prima TV-nek nyilatkozva kifejtette, ahhoz, hogy az Európai Bizottság Ukrajna kérésének eleget téve az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsa a Chilia–Bisztroje-csatornát, Románia jóváhagyása is szükséges.
Azt is kifejtette, miért nem fordult a Duna Bizottsághoz a Bisztroje-ügyben. „Én is láttam, hogy felmerült egy olyan ötlet, miszerint jó lenne a Duna Bizottsághoz fordulni, aminek a székhelye Budapesten van. Ettől tartózkodtam. Oroszország is része a Duna Bizottságnak” – jelentette ki Grindeanu.
A Duna Bizottság nemzetközi szervezet, amelynek a célja a dunai hajózási együttműködés elősegítése. Székhelye Budapesten van, hivatalos nyelvként a németet, franciát és az oroszt használják.
elvégzik a szükséges karbantartási munkákat és fejlesztéseket a hajózási feltételek biztosítása érdekében és nem akadályozzák a Duna hajózásra alkalmas csatornáin a hajózást.

Románia március 15-től megkezdheti a méréseket a Duna-deltában a Chilia-ágon és a Bisztroje-csatornán – erről állapodtak meg a román és az ukrán illetékesek pénteken, a Bisztroje-csatornával kapcsolatos első technikai megbeszélésen.
Az első Duna Bizottság 1856. március 30-án alakult meg, a krími háborút lezáró párizsi békeszerződés megkötése során. Ez a békeszerződés kimondta a Dunán való szabad hajózás elvét. A jelenlegi testület megalakulását az 1948. augusztus 18-án megkötött belgrádi hajózási egyezmény írta elő. A belgrádi egyezmény a második világháború utáni új geopolitikai helyzetnek megfelelően szabályozta a Duna jogi helyzetét.
Megfogalmazta, hogy a kabotázs (cabotage) forgalmat minden ország magának tarthatja fenn, és azt is, hogy minden ország köteles a területéhez tartozó folyószakasz vízi útját karbantartani, valamint a vám- és egészségügyi ellenőrzési és folyamrendészeti feladatokat ellátni. Az egyezmény felülvizsgálata 1993-ban kezdődött el. (A kabotázs szállítási vagy fuvarozási tevékenység egy adott ország területének két pontja között, amelyet az adott országban nem honos gazdasági szereplők végeznek).
1994-ben Szófiában aláírták a Duna védelméről és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló egyezményt. Ennek bevezetőjében az aláíró 13 ország aggodalmát fejezte ki „a dunai államok környezetét, gazdaságát és jólétét hosszabb vagy rövidebb távon érő kedvezőtlen hatások előfordulása és fenyegetései miatt, amelyek a Duna-medence vízfolyásai állapotának változásaiból származnak”. 1998-ban a szerződő államok megállapodása értelmében a Duna Bizottsághoz nem-partmenti államok is csatlakozhatnak.
Mint arról beszámoltunk, a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti ukrán nagykövetet, és magyarázatot követelt, miután a kijevi infrastruktúra-fejlesztési miniszter bejelentette: 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méteresre mélyítették a csatornát, amelyen így a tízezer tonnás ukrán kereskedelmi hajók is eljuthatnak a Fekete-tengerre. A román fél a Duna-delta élővilágának védelmére hivatkozva csupán az eredeti mélység megtartását célzó mederkotrási munkálatokba egyezett bele.
Bukarest azt kérte az ukrán féltől: hagyja jóvá, hogy román szakértők méréseket végezzenek az ukrán fél munkálatai által érintett szakaszokon.

Az EB is szerepet vállal a vita rendezésében, amely amiatt robbant ki, hogy a román fél szerint Kijev a nemzetközi jog megsértésével, Bukarest jóváhagyása nélkül mélyítette ki a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatornát.

Román–ukrán konfliktussá terebélyesedhet a Dunát a Fekete-tengerrel a Duna-delta térségében összekötő Bisztroje-csatorna ügye, miután a korábbi román elutasítás ellenére Kijev közölte: jó két és fél méterrel kimélyítette a csatornát.
A román fél elítélte Románia légterének megsértését, és „határozott tiltakozását fejezte ki ezen elfogadhatatlan cselekmény ellen” – közölte szombaton a román külügyminisztérium.
Felelőtlen cselekedetnek és a nemzetközi jog súlyos megsértésének minősítette Ilie Bolojan miniszterelnök a román légtér Oroszország általi megsértését, miután egy robbanóanyaggal felszerelt drón lezuhant Galac városában.
Oana Țoiu külügyminiszter bekérette a külügyminisztériumba szombaton a bukaresti orosz nagykövetet, miután egy orosz drón behatolt Románia légterébe és lezuhant Galac város területén.
A galaci incidens mellett egy második drón is lezuhant Romániában – a Digi 24 értesülései szerint egy farm közelében Văcăreni településen, Tulcea megyében történt a becsapódás.
Az előre hozott választások jelentik az egyetlen módot arra, hogy megváltoztassuk a parlamenti erőviszonyokat – jelentette ki Dominic Fritz, a kormánykoalíciós tag Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) májusban bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen – jelentette be George Simion pártelnök pénteken este.
Nicuşor Dan elnök szombaton bejelentette, hogy aláírta a kormányból csütörtökön kilépett szociáldemokrata párti (PSD) miniszterek lemondását és kinevezte az ügyvivő minisztereket.
Drón roncsait azonosítottak szombaton reggel a délkelet-romániai Galac városában, miután az orosz erők újabb támadásokat indítottak ukrajnai polgári és infrastrukturális célpontok ellen – jelentette be a román védelmi minisztérium.
A Brüsszelben meghirdetett Safe2Eat kampány célja, hogy közérthető, tudományos alapokon nyugvó információkkal segítse az európai fogyasztókat a mindennapi élelmiszer-választásaik során.
A fokhagyma- és a burgonyatermesztési támogatást is újraindítaná idén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). Tavaly a minisztérium szűkös költségvetési forr
szóljon hozzá!