Fotó: Cdep.ro
Elfogadta a képviselőház pénteken azt a törvényt, amely arról rendelkezik, hogy szükség- vagy ostromállapot idején a kényszerszabadságra küldött alkalmazottakat alapfizetésük 75 százaléknak megfelelő, állami költségvetésből kiutalt juttatás illeti meg, amely azonban nem haladhatja meg a mindenkori országos bruttó átlagbér 75 százalékát.
2020. április 03., 18:222020. április 03., 18:22
2020. április 03., 18:262020. április 03., 18:26
A tervezetet 303 képviselő támogatta, egy ellene szavazott, 23-an tartózkodtak.
A munkatörvénykönyv módosítását a Szociáldemokrata Párt (PSD) több képviselője kezdeményezte.
A tervezet szerint
A tervezet kitér arra az esetre, amikor egy munkavállalónak több munkaszerződése van. A jogszabály azt mondja: ha ezek közül van olyan, teljes munkaidőre kötött szerződés, amelyet nem függesztenek fel, az alkalmazott nem jogosult a juttatásra. Ha valamennyi munkaszerződését felfüggesztették, a munkavállaló a számára legelőnyösebb lehetőséggel élhet.
A támogatásban részesülő cég nem szüntetheti meg a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak munkahelyét még legalább annyi ideig a szükségállapot vége után, amennyi ideig felvette az állami támogatást.
A megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalok címére el kell küldeni egy kérést, egy felelősségvállalási nyilatkozatot és azon alkalmazottak listáját, akiket kényszerszabadságra küldtek.
A leközölt adatok helyességéért a munkáltatót terheli a felelősség. Az összeget, a kérés benyújtásától számított 15 napos határidőn belül, a munkáltató bankszámlájára utalják. A munkáltató, a pénz beérkezésétől számított legtöbb három munkanapon belül, köteles átutalni a juttatást az alkalmazottaknak.
A vitán minden parlamenti párt támogatta a kezdeményezést, a képviselőház döntő házként szavazott a tervezetről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!