
Az Egyesült Államokban már nem tartják számon Jens Stoltenberg (balra) lehetséges utódjaként a román elnököt
Fotó: Presidency.ro
Előfordulhat, hogy mégsem kerül szóba Klaus Iohannis román államfő neve az Észak-atlanti Szerződés Szövetsége (NATO) főtitkári posztjának betöltésére – értesült a The New York Times.
2022. november 07., 19:152022. november 07., 19:15
2022. november 07., 19:262022. november 07., 19:26
Bár korábban Iohannis neve is felmerült Jens Stoltenberg lehetséges utódai között, az amerikai lap most egy olyan listát tett közzé, amelyen már nem szerepel a román államelnök neve. Ugyanakkor érdekes módon négy női politikust is találni a lehetséges aspiránsok között. A lap szerint az egyik legfőbb esélyes Kanada ukrajnai származású, 54 éves miniszterelnök-helyettese és egyben pénzügyminisztere, Chrystia Freeland. Rajta kívül Kaja Kallas, Észtország 45 éves miniszterelnöke, Zuzana Caputova, Szlovákia 49 éves államfője, Kolinda Grabar-Kitarovic, Horvátország 54 éves volt államfője és korábbi washingtoni nagykövete, a NATO volt főtitkár-helyettese,
Jens Stoltenberg mandátuma a NATO élén idén járna le, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt beleegyezett, hogy egy évvel meghosszabbítsák. Bár a tisztséget eddig nyugati politikusok töltötték be, éppen az ukrajnai háború miatt merült fel annak a lehetősége, hogy az új főtitkár Európa keleti részéből érkezzen. Ennek nyomán merült fel Klaus Iohannis neve.
Maga Iohannis még júliusban arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a megbízást, ha felajánlanák neki a NATO főtitkári tisztségét. Amennyiben tényleg őt jelölnék a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a bukaresti kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
1 hozzászólás