Fotó: Ccr.ro
Az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a bukaresti alkotmánybíróság a parlamenti képviselők és szenátorok különnyugdíjának eltörléséről szóló jogszabályt. Ennek nyomán a törvényhozóknak továbbra is jár a speciális nyugdíj. A törvényhozók az utóbbi években többször megszavazták kiváltságaik eltörlését, de az alkotmánybíróság valamennyi alkalommal megmentette az átlagnyugdíj többszöröségére rugó speciális járandóságaikat.
2023. november 28., 18:432023. november 28., 18:43
2023. november 28., 19:532023. november 28., 19:53
A különnyugdíjakról rendelkező törvényről hozott határozatát kedden hozta nyilvánosságra a bukaresti taláros testület. Az alkotmánybíróság szerkesztőségünkhöz eljuttatott döntésében azzal indokolja a speciális illetmény eltörlésének megvétózását, hogy a különleges nyugdíj „szerzett jognak” minősül. A taláros testület megállapította, hogy a képviselők és szenátorok különnyugdíját eltörlő törvény csak akkor alkotmányos, ha a jövőre vonatkozik, így a jogszabály hatályba lépésekor legkevesebb egy teljes mandátummal rendelkező törvényhozók továbbra is jogosultak a juttatásra.
„A juttatás eltörlése sértené a szerzett jog védelmének elvét” – szerepel a határozatban. Az alkotmánybírák ennek megfelelően szavazattöbbséggel megállapították, hogy a különnyugdíjakat eltörlő 2023/192-es törvény akkor alkotmányos, ha nem azokra a képviselőkre és szenátorokra vonatkozik, akik a jogszabály hatályba lépésekor legkevesebb egy teljes mandátummal rendelkeztek. „A parlamentnek alkotmányos joga a jövőre vonatkozóan eltörölni a különnyugdíjakat” – olvasható a közleményben.
A kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta koalíció vezetői akkor azt hangoztatták, hogy a döntés azt üzeni, miszerint a törvényhozók saját magukon kezdik a kiváltságok eltörlését, különben nem lenne erkölcsi alapjuk a helyreállítási tervben (PNRR) is vállalt nyugdíjreform végrehajtására. A parlament akkor ellenszavazat nélkül elfogadta a szociáldemokrata Alfred Simonis ideiglenes képviselőházi elnök tervezetét.
Fotó: Krónika
A bukaresti parlament 2015-ben szavazta meg, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után a törvényhozók megbízatási idejükkel arányos juttatást kérhessenek a parlamenttől, rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. Ennek alapján egy volt törvényhozó az éppen aktuális képviselői (szenátori) illetmény mintegy negyedét kaphatja meg nyugdíjpótlékként, ha egy teljes, négyéves mandátum idején tevékenykedett a parlament tagjaként. Két teljes mandátum után a törvényhozói juttatás felére, három vagy több mandátum után pedig annak háromnegyedére jogosult.
Alkotmányellenes a jogszabály, amely megtiltaná, hogy valaki állami alkalmazottként nyugdíjat is kapjon – döntött csütörtökön a bukaresti alkotmánybíróság.
Az alkotmánybíróság tavaly eljárásrendi hibákra hivatkozva érvénytelenítette a törvényhozói különnyugdíjak eltörléséről szóló törvényt, mint ahogy korábban több ízben is „megmentette” a különböző kiváltságos társadalmi kategóriák számára bevezetett, az átlagnyugdíj többszörösére rúgó speciális járandóságokat. A taláros testület idén októberben – helyt adva a legfelsőbb bíróság óvásának – alkotmányellenesnek nyilvánította azt a jogszabályt is, amely megtiltaná, hogy valaki állami alkalmazottként nyugdíjat is kapjon. Az alkotmánybírák úgy ítélték meg, hogy a jogszabály életbe léptetése korlátozná a munkához való alkotmányos jogot.
A legfelsőbb bíróság június 29-én fordult az alkotmánybírósághoz a szolgálati nyugdíjakról szóló törvény, valamint a nyugdíj- és illetményhalmozásról szóló törvény módosításával kapcsolatban. Mindkét törvényt június 28-án fogadta el a parlament. Az alkotmányellenesnek minősített jogszabály értelmében a közszférában visszafoglalkoztatott nyugdíjasoknak a jogszabály hatályba lépése után elvileg egy hónapon belül kellett volna választaniuk: munkaviszonyukat tartják-e fenn a nyugdíj folyósításának felfüggesztésével, vagy felmondanak munkahelyükön, és a nyugdíjat választják.
A parlament októberben megszavazta a különleges nyugdíjakról szóló új jogszabályt, amelyet az alkotmánybírósági ajánlások nyomán módosított és fogadott el újra. A Klaus Iohannis államelnök által kihirdetett törvényt heves bírálatok érik, román ellenzéki pártok szerint ugyanis „örökre megőrzi az előjogokat”.
Miközben közfelháborodás övezi, hogy a kormánynak nem sikerült megnyugtatóan rendeznie a különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati időskori juttatások értékét, a nyugdíjpont emelésével jobbról előztek az állami nyugdíjalapból kiutalt járandóságok.
Klaus Iohannis államfő ki is hirdette csütörtökön a különleges nyugdíjakról szóló új jogszabályt, amelyet az alkotmánybírósági ajánlások nyomán módosított és fogadott el újra a parlament.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iskolai tanítás teljes időtartama alatt – beleértve a szüneteket és az iskolán kívül szervezett tevékenységeket is – betiltaná a diákok számára az mobiltelefonok használatát egy törvénytervezet.
A Brassó megyei hegyimentő-szolgálat tájékoztatása szerint egy személy megmentésére irányuló akció van még folyamatban szombaton a Bucsecs-hegységben, ahol egy magashegyi futóverseny több résztvevőjének is elsősegélynyújtásra volt szüksége.
A mentőcsapatok szombaton három személy megmentésére tesznek erőfeszítéseket, akik a Bucsecs-hegységben zajló Transylvania 100 magashegyi futóversenyen való részvételük során egy jéggel borított szakaszon megcsúsztak és beestek egy szakadékba.
Kemény hangvételű bejegyzésben osztotta ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője Dan Dungaciut, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) első alelnökét.
Idén szeptember 1-jétől lép hatályba a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közötti szociális biztonságról szóló egyezmény, így kölcsönösen elismerik a két országban ledolgozott szolgálati éveket a nyugdíj kiszámításakor.
A Miniszterelnöki Ellenőrző Testületet és a Számvevőszéket is be kívánja vetni Iana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes az Állami Vagyonkezelő Hatóság (AAAS) tevékenységének ellenőrzésére – ezt maga Gheorghiu jelentette be csütörtökön este.
Feloldotta a román kormány az 1990. január 1. és 1992. december 31. közötti időszakban a bukaresti külügyminisztérium által készített diplomáciai iratok titkosítását, így a rendszerváltás időszakának fontos dokumentumai válnak kutathatóvá.
A romániai polgárok többsége nem előrehozott választás útján oldaná meg a politikai válságot – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A PACE – Románia az első parlamenti frakció szenátora, Adrian Peiu csütörtökön közölte, hogy egy PACE-AUR-PSD alkotta kormány létrehozását támogatnák.
A jelenleg függetlenként tevékenykedő törvényhozók többet nyomhatnak a latban az RMDSZ-nél a kormányalakításkor – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!