Fotó: Ccr.ro
Az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a bukaresti alkotmánybíróság a parlamenti képviselők és szenátorok különnyugdíjának eltörléséről szóló jogszabályt. Ennek nyomán a törvényhozóknak továbbra is jár a speciális nyugdíj. A törvényhozók az utóbbi években többször megszavazták kiváltságaik eltörlését, de az alkotmánybíróság valamennyi alkalommal megmentette az átlagnyugdíj többszöröségére rugó speciális járandóságaikat.
2023. november 28., 18:432023. november 28., 18:43
2023. november 28., 19:532023. november 28., 19:53
A különnyugdíjakról rendelkező törvényről hozott határozatát kedden hozta nyilvánosságra a bukaresti taláros testület. Az alkotmánybíróság szerkesztőségünkhöz eljuttatott döntésében azzal indokolja a speciális illetmény eltörlésének megvétózását, hogy a különleges nyugdíj „szerzett jognak” minősül. A taláros testület megállapította, hogy a képviselők és szenátorok különnyugdíját eltörlő törvény csak akkor alkotmányos, ha a jövőre vonatkozik, így a jogszabály hatályba lépésekor legkevesebb egy teljes mandátummal rendelkező törvényhozók továbbra is jogosultak a juttatásra.
„A juttatás eltörlése sértené a szerzett jog védelmének elvét” – szerepel a határozatban. Az alkotmánybírák ennek megfelelően szavazattöbbséggel megállapították, hogy a különnyugdíjakat eltörlő 2023/192-es törvény akkor alkotmányos, ha nem azokra a képviselőkre és szenátorokra vonatkozik, akik a jogszabály hatályba lépésekor legkevesebb egy teljes mandátummal rendelkeztek. „A parlamentnek alkotmányos joga a jövőre vonatkozóan eltörölni a különnyugdíjakat” – olvasható a közleményben.
A kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta koalíció vezetői akkor azt hangoztatták, hogy a döntés azt üzeni, miszerint a törvényhozók saját magukon kezdik a kiváltságok eltörlését, különben nem lenne erkölcsi alapjuk a helyreállítási tervben (PNRR) is vállalt nyugdíjreform végrehajtására. A parlament akkor ellenszavazat nélkül elfogadta a szociáldemokrata Alfred Simonis ideiglenes képviselőházi elnök tervezetét.
Fotó: Krónika
A bukaresti parlament 2015-ben szavazta meg, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után a törvényhozók megbízatási idejükkel arányos juttatást kérhessenek a parlamenttől, rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. Ennek alapján egy volt törvényhozó az éppen aktuális képviselői (szenátori) illetmény mintegy negyedét kaphatja meg nyugdíjpótlékként, ha egy teljes, négyéves mandátum idején tevékenykedett a parlament tagjaként. Két teljes mandátum után a törvényhozói juttatás felére, három vagy több mandátum után pedig annak háromnegyedére jogosult.
Alkotmányellenes a jogszabály, amely megtiltaná, hogy valaki állami alkalmazottként nyugdíjat is kapjon – döntött csütörtökön a bukaresti alkotmánybíróság.
Az alkotmánybíróság tavaly eljárásrendi hibákra hivatkozva érvénytelenítette a törvényhozói különnyugdíjak eltörléséről szóló törvényt, mint ahogy korábban több ízben is „megmentette” a különböző kiváltságos társadalmi kategóriák számára bevezetett, az átlagnyugdíj többszörösére rúgó speciális járandóságokat. A taláros testület idén októberben – helyt adva a legfelsőbb bíróság óvásának – alkotmányellenesnek nyilvánította azt a jogszabályt is, amely megtiltaná, hogy valaki állami alkalmazottként nyugdíjat is kapjon. Az alkotmánybírák úgy ítélték meg, hogy a jogszabály életbe léptetése korlátozná a munkához való alkotmányos jogot.
A legfelsőbb bíróság június 29-én fordult az alkotmánybírósághoz a szolgálati nyugdíjakról szóló törvény, valamint a nyugdíj- és illetményhalmozásról szóló törvény módosításával kapcsolatban. Mindkét törvényt június 28-án fogadta el a parlament. Az alkotmányellenesnek minősített jogszabály értelmében a közszférában visszafoglalkoztatott nyugdíjasoknak a jogszabály hatályba lépése után elvileg egy hónapon belül kellett volna választaniuk: munkaviszonyukat tartják-e fenn a nyugdíj folyósításának felfüggesztésével, vagy felmondanak munkahelyükön, és a nyugdíjat választják.
A parlament októberben megszavazta a különleges nyugdíjakról szóló új jogszabályt, amelyet az alkotmánybírósági ajánlások nyomán módosított és fogadott el újra. A Klaus Iohannis államelnök által kihirdetett törvényt heves bírálatok érik, román ellenzéki pártok szerint ugyanis „örökre megőrzi az előjogokat”.
Miközben közfelháborodás övezi, hogy a kormánynak nem sikerült megnyugtatóan rendeznie a különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati időskori juttatások értékét, a nyugdíjpont emelésével jobbról előztek az állami nyugdíjalapból kiutalt járandóságok.
Klaus Iohannis államfő ki is hirdette csütörtökön a különleges nyugdíjakról szóló új jogszabályt, amelyet az alkotmánybírósági ajánlások nyomán módosított és fogadott el újra a parlament.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rövid, két perces sajtónyilatkozatban szólította felelősségteljes magatartásra a parlamenti pártokat szerdán Nicușor Dan államfő.
Jelentős szervezeti átalakításra készül az Országos Adóhatóság (ANAF), amelynek célja az adóelkerülés hatékonyabb felderítése, az adóbeszedés javítása és a kockázatosnak minősített adózók célzott ellenőrzése.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Az államreformmal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő kedd esti egyeztetésén.
Nicușor Dan államfő ismét a korábbi kormánykoalíció pártjaiból álló kormányt szeretne egy technokrata miniszterelnök irányításával, ha az Eugen Tomac alakította kormány nem kap bizalmat a parlamentben – közölte több bukaresti sajtóorgánum.
Egy szakértői kormány „a parlamenti demokrácia háttérbe szorítását jelenti, ami nem helyes” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Cáfolta Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
Nem mindegyik önkormányzat alkalmazza azt a jogszabályt, amely – a többlépcsős procedúrát egyszerűsítve – lehetővé teszi a településekre bejáró veszélyes medvék azonnali kilövését – jelentette ki kedden Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Călin Georgescu kedden felszólította a parlament „hazaszerető tagjait”, hogy kezdeményezzék Nicușor Dan államfő hivatalából való felfüggesztését, aki szerinte „önkényesen és kihívóan” bízta meg Eugen Tomacot kormányalakítással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!