Fotó: Klaus Iohannis/Facebook
Klaus Iohannis államfő ki is hirdette csütörtökön a különleges nyugdíjakról szóló új jogszabályt, amelyet az alkotmánybírósági ajánlások nyomán módosított és fogadott el újra a parlament. A most hatályba lépő törvényt viszont minden irányból bírálják, az ellenzék szerint „örökre megőrzi az előjogokat”.
2023. október 19., 13:382023. október 19., 13:38
Az alkotmánybíróság – mint ismeretes – csak az igazságszolgáltatásban dolgozók nyugdíjával kapcsolatban kért törvénymódosításokat. A módosított törvény szerint a legkevesebb 25 éves szolgálati idővel rendelkező bírák, ügyészek és alkotmánybírák nyugdíjkorhatára 60 év, a nyugdíjuk pedig a nyugdíjazásuk előtti 48 hónapban kapott bruttó fizetésük és bérpótlékaik átlagának a 80 százaléka. A jogszabály korábbi változata szerint a bírák, ügyészek és alkotmánybírák juttatását a nyugdíjazásuk előtti három hónapban kapott jövedelmük alapján számolták ki.
A tervezetet 174 képviselő támogatta, 81-en ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak. A jogszabályt a szenátus által múlt héten megszavazott formában fogadták el.
A tervezet szerint csak azok a nyugdíjkorhatárt elért bírák, ügyészek, alkotmánybírák, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái és a 221-es törvény hatálya alá tartozó jogi szakszemélyzet tagjai jogosultak szolgálati nyugdíjra, akik legkevesebb 20 éven át töltötték be a felsorolt funkciók valamelyikét. A nyugdíj összege a 25 évből hiányzó szolgálati évek számával egyenlő százalékkal csökken, és nettó összege nem lehet nagyobb a nyugdíjazás előtti utolsó fizetés nettó összegénél.
Ebben az esetben a szolgálati nyugdíjuk egy hasonló tisztségben, hasonló rangban és hasonló szolgálati idővel rendelkező bíró vagy ügyész utolsó ledolgozott 48 havi bruttó jövedelme átlagának a 80 százaléka. Ebben az esetben csak azok a bírák és ügyészek jogosultak szolgálati nyugdíjra, akiket önhibájukon kívül mentettek fel tisztségükből.
Mint ismeretes, a a nyugalmazott pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök, hírszerzők, bírák és ügyészek részesülnek olyan – nem járulékalapú, hanem az állami költségvetésből finanszírozott – kiemelt járandóságban, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál. Tavaly 12 milliárd lejt fordítottak a büdzséből a speciális nyugdíjakra. Bukarest a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a nyugdíjrendszer reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós pénzforrásokat.
Minden irányból bírálatok illetik a különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati nyugdíjakra vonatkozó törvény legújabb módosításait, amelyeket szerdán első megkeresett házként fogadott el a felsőház.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!