Megvan a technológia arra, hogy hasonló terepen miként építenek autópályát, Horvátországban, Olaszországban sziklába is vájtak alagutakat.
Fotó: Wikimedia Commons
Bár a finanszírozási szerződést tavaly aláírták, hatalmas késésben van a Brassót Ploiești-tel összekötő sztrádaszakasz ütemterve, még a nyomvonalat sem sikerült véglegesíteni. A Krónikának nyilatkozó parlamenti képviselő szerint évtizedek óta húzódik a fontos turisztikai célpontot kiszolgáló, az ország történelmi régióit összekötő autópálya megépítése, mert mindig kiderül, hogy „valamiért” nem lehet kivitelezni.
2022. augusztus 31., 08:192022. augusztus 31., 08:19
Drágállja, éppen ezért elfogadhatatlannak tartja a Brassó–Ploiești közötti autópálya-szakasznak a konzultáns cég által kiválasztott tervváltozatát Sorin Grindeanu közlekedési miniszter. A projekt emiatt késik, holott a finanszírozási szerződés értemében 2023 szeptemberéig el kellene készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak, ám a folyamat első szakaszán, a nyomvonal rögzítésén sem sikerült túllépni.
Grindeanu úgy nyilatkozott, sokallja az összeget, nem fogadja el ezt a megoldást, és azt javasolta a megrendelőnek, a közúti infrastruktúráért felelős országos társaságnak (CNAIR), hogy keressen olcsóbb variánst. Közben a Hotnews hírportál által megszólaltatott politikusok is aberrációnak nevezik a javasolt változatot, amelyről Cătălin Drulă volt szállítási miniszter úgy fogalmazott: „fantazmagória”.
Elsősorban az a kifogás, hogy túl sok alagút szerepel a jelenlegi változatban, ezért el is nevezték „metró-autópályának”, ugyanis a 105 kilométeres szakaszon 50 kilométernyi alagutat építenének, ezenkívül pedig még több mint 20 kilométert kitevő hidat. A javaslat bírálói arra hivatkoznak, hogy felesleges alagutak is szerepelnek a javaslatban, rögtön Ploiești után például egy 2,7 kilométeres, holott ott még alföldön haladna az autópálya.
A Pro Infrastruktúra Egyesület elfogadhatatlannak nevezte a késlekedést, hiszen a munka neheze még ezután következik, a tervezett nyomvonalon el kell végezni a geotechnikai terepi vizsgálatokat. Közben a megrendelő állami társaság képviselői továbbra is arról beszélnek, hogy még semmi sincs kőbe vésve, ugyanakkor a Prahova völgyén áthaladó 60 kilométeres szakasz megépítése technikailag az egyik legnehezebb projekt országos szinten, elsősorban azért, mert az autópályának a tranzit- és a turisztikai forgalmat is kezelnie kell. Abban bíznak, hogy az év végéig legalább a nyomvonalat sikerül véglegesíteni.
„Kevés pénzből nem lehet nagy dolgokat megvalósítani, olcsó húsnak általában híg a leve” – szögezte le megkeresésünkre Benedek Zakariás, a képviselőház infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó és közlekedésügyi szakbizottságának RMDSZ-es tagja. A politikus tarthatatlannak nevezte, ami a Prahova völgyében zajlik, mivel a Brassó és Bukarest közötti 160 kilométert négy óra alatt lehet megtenni gépkocsival. Éppen ezért ezen a szakaszon rengeteg a közlekedési baleset, a gépkocsivezetők elfáradnak, megunják, hogy araszolni kénytelenek, felelőtlen előzésekbe bocsátkoznak. A civilben építész, korábban útépítésre szakosodott szebeni vállalatnál tevékenykedő képviselő megszámolta: a Prahova-völgyi településeken 39 gyalogátjáró lassítja a forgalmat.
– állapította meg lapunknak Benedek Zakariás. Kifejtette, a megvalósíthatósági tanulmányt a beruházó rendeli meg, több változatot javasolnak a nyomvonalra, ebből a konzultáns cég választ, végül a megrendelő eldönti, melyiket választja és tervezteti meg.
„Miért gond, ha alagutakat terveznek? Ha nem alagutat építenek, akkor a hegyoldalba vagy viadukton kell vinni a sztrádát, ennek a kivitelezése nem könnyebb, csak lehet, hogy 10–15 százalékkal olcsóbb” – fejtette ki a szakpolitikus.
„Nem mondhatjuk mindig azt, hogy nem lehet. Megoldásokat kell találni, és ha drága a kivitelezés, akkor különdíjat kell majd kiróni a sztrádára, erre is van példa” – húzta alá a parlamenti képviselő.
Úgy véli, amíg az autópálya megépül, megoldásokat kell találni arra, hogy gyorsítsák a közlekedést a Prahova völgyében. Bușteni városában nem csak hétvégén, hanem hétköznapokon is csak araszol a forgalom, a településeken a gyalogosok számára felüljárókat kellene építeni, ezzel számukra is garantálnák a biztonságos átkelést. Másrészt Benedek Zakariás szerint a turisztikai idényben óránként lehetne vonatokat indítani Bukarestből, a szállásadók pedig megoldanák a vasútállomásról a transzfert, és ez is enyhítené a nyomást a rendkívül forgalmas szakaszon.
Téliesre fordult az időjárás szeptember végére, legalábbis a magasabban fekvő hegyvidéken. Máramaros és Hargita megyéből is jelentettek hétfőn havazást.
Illatok, ízek és jókedv tölti majd meg a székelytompai Murok étterem parkolóját, amikor október 4-én ismét rotyogni kezdenek az üstökben a zakuszkák a 3. MurokFest – csapatos zakuszkafőző verseny alkalmából.
Vasárnap reggel a csíkszeredai meteorológiai állomás mínusz 6,4 Celsius-fokot regisztrált, ami az országos legalacsonyabb hőmérsékletnek számított.
A nyelvtanulás hosszú távon nagy mértékben megtérülő türelemjáték, a leggyorsabban pedig élő gyakorlással lehet elsajátítani egy nyelvet – vallja Popa Gitta, aki szerint fontos, hogy a román nyelv tanulása szeretetteljes, interaktív közegben történjen.
A globális ingatlanpiac túlzásai korrigálódni kezdtek, de a nagyvárosokban még mindig évtizedekbe telik, mire egy átlagjövedelmű munkavállaló saját lakáshoz juthat.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség határozottan elutasítja az ösztöndíjrendszer radikális átalakítását a 2025/2026-os tanévre vonatkozóan, amely a hallgatókat hozza nehéz helyzetbe az előző kormány felelőtlen döntései miatt – hangsúlyozza a szervezet.
Az adócsalás visszaszorítása és a szerzői jogok védelme érdekében szerveztek átfogó razziát szeptember 17–23. között a Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Szolgálatának rendőrei.
Négy székelyföldi magyart vettek őrizetbe a Maros megyei rendőrök, azzal gyanúsítják őket, hogy egy héttagú nemzetközi bűnszervezet tagjaként Csehország területén rablást és emberölést követtek el.
Sokan szembesülnek azzal, hogy az elektronikus személyi igazolvány nem használható ügyintézésre, mivel a legtöbb intézmény nem rendelkezik kártyaolvasóval. Az új igazolványok nem tartalmazzák a lakcímet, ezért lakcímkártyára lenne szükségük.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) csütörtökön, két hónappal a szerződésben megszabott határidő előtt jóváhagyta a műszaki kivitelezési tervet az észak-erdélyi (A3) autópálya Bisztraterebes és Bihar közötti szakaszának utolsó 20 kilométerére.
szóljon hozzá!