Megvan a technológia arra, hogy hasonló terepen miként építenek autópályát, Horvátországban, Olaszországban sziklába is vájtak alagutakat.
Fotó: Wikimedia Commons
Bár a finanszírozási szerződést tavaly aláírták, hatalmas késésben van a Brassót Ploiești-tel összekötő sztrádaszakasz ütemterve, még a nyomvonalat sem sikerült véglegesíteni. A Krónikának nyilatkozó parlamenti képviselő szerint évtizedek óta húzódik a fontos turisztikai célpontot kiszolgáló, az ország történelmi régióit összekötő autópálya megépítése, mert mindig kiderül, hogy „valamiért” nem lehet kivitelezni.
2022. augusztus 31., 08:192022. augusztus 31., 08:19
Drágállja, éppen ezért elfogadhatatlannak tartja a Brassó–Ploiești közötti autópálya-szakasznak a konzultáns cég által kiválasztott tervváltozatát Sorin Grindeanu közlekedési miniszter. A projekt emiatt késik, holott a finanszírozási szerződés értemében 2023 szeptemberéig el kellene készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak, ám a folyamat első szakaszán, a nyomvonal rögzítésén sem sikerült túllépni.
Grindeanu úgy nyilatkozott, sokallja az összeget, nem fogadja el ezt a megoldást, és azt javasolta a megrendelőnek, a közúti infrastruktúráért felelős országos társaságnak (CNAIR), hogy keressen olcsóbb variánst. Közben a Hotnews hírportál által megszólaltatott politikusok is aberrációnak nevezik a javasolt változatot, amelyről Cătălin Drulă volt szállítási miniszter úgy fogalmazott: „fantazmagória”.
Elsősorban az a kifogás, hogy túl sok alagút szerepel a jelenlegi változatban, ezért el is nevezték „metró-autópályának”, ugyanis a 105 kilométeres szakaszon 50 kilométernyi alagutat építenének, ezenkívül pedig még több mint 20 kilométert kitevő hidat. A javaslat bírálói arra hivatkoznak, hogy felesleges alagutak is szerepelnek a javaslatban, rögtön Ploiești után például egy 2,7 kilométeres, holott ott még alföldön haladna az autópálya.
A Pro Infrastruktúra Egyesület elfogadhatatlannak nevezte a késlekedést, hiszen a munka neheze még ezután következik, a tervezett nyomvonalon el kell végezni a geotechnikai terepi vizsgálatokat. Közben a megrendelő állami társaság képviselői továbbra is arról beszélnek, hogy még semmi sincs kőbe vésve, ugyanakkor a Prahova völgyén áthaladó 60 kilométeres szakasz megépítése technikailag az egyik legnehezebb projekt országos szinten, elsősorban azért, mert az autópályának a tranzit- és a turisztikai forgalmat is kezelnie kell. Abban bíznak, hogy az év végéig legalább a nyomvonalat sikerül véglegesíteni.
„Kevés pénzből nem lehet nagy dolgokat megvalósítani, olcsó húsnak általában híg a leve” – szögezte le megkeresésünkre Benedek Zakariás, a képviselőház infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó és közlekedésügyi szakbizottságának RMDSZ-es tagja. A politikus tarthatatlannak nevezte, ami a Prahova völgyében zajlik, mivel a Brassó és Bukarest közötti 160 kilométert négy óra alatt lehet megtenni gépkocsival. Éppen ezért ezen a szakaszon rengeteg a közlekedési baleset, a gépkocsivezetők elfáradnak, megunják, hogy araszolni kénytelenek, felelőtlen előzésekbe bocsátkoznak. A civilben építész, korábban útépítésre szakosodott szebeni vállalatnál tevékenykedő képviselő megszámolta: a Prahova-völgyi településeken 39 gyalogátjáró lassítja a forgalmat.
– állapította meg lapunknak Benedek Zakariás. Kifejtette, a megvalósíthatósági tanulmányt a beruházó rendeli meg, több változatot javasolnak a nyomvonalra, ebből a konzultáns cég választ, végül a megrendelő eldönti, melyiket választja és tervezteti meg.
„Miért gond, ha alagutakat terveznek? Ha nem alagutat építenek, akkor a hegyoldalba vagy viadukton kell vinni a sztrádát, ennek a kivitelezése nem könnyebb, csak lehet, hogy 10–15 százalékkal olcsóbb” – fejtette ki a szakpolitikus.
„Nem mondhatjuk mindig azt, hogy nem lehet. Megoldásokat kell találni, és ha drága a kivitelezés, akkor különdíjat kell majd kiróni a sztrádára, erre is van példa” – húzta alá a parlamenti képviselő.
Úgy véli, amíg az autópálya megépül, megoldásokat kell találni arra, hogy gyorsítsák a közlekedést a Prahova völgyében. Bușteni városában nem csak hétvégén, hanem hétköznapokon is csak araszol a forgalom, a településeken a gyalogosok számára felüljárókat kellene építeni, ezzel számukra is garantálnák a biztonságos átkelést. Másrészt Benedek Zakariás szerint a turisztikai idényben óránként lehetne vonatokat indítani Bukarestből, a szállásadók pedig megoldanák a vasútállomásról a transzfert, és ez is enyhítené a nyomást a rendkívül forgalmas szakaszon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Két személy megsérült kedden este egy sepsiszentgyörgyi lakástűzben – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményre készül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (McsMSz), amely Bákóban tartja a farsangzáró, azaz húshagyó bált február 14-én.
Házi feladatnál, információkeresésnél, sőt lelki gondok esetén is mesterséges intelligenciához fordulnak a romániai kamaszok, miközben többségük sem az iskolában, sem más hiteles forrásból nem kap útmutatást az AI biztonságos és felelős használatáról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!