
Fotó: Rompres
Az indítványt áprilisban a képviselőház elutasította, nemrég azonban a szenátus kulturális és tömegtájékoztatási bizottságában zöld utat kapott, a szenátus plénuma pedig tegnap döntéshozó kamaraként elfogadta, így kihirdetés végett az államfő asztalára kerül. A „közhangulat jobbítását” célzó javaslatában a két honatya leszögezi: esélyt kell adni a közönségnek arra, hogy lélektani és érzelmi szempontból kiegyensúlyozott képet kapjon a mindennapi életről. Funar és Ghişe egyébként külföldi szakíróknak a pozitív élet- és munkastratégiáról, a „gyilkosságra képes negativizmusról” közölt tanulmányai alapján jutott arra a következtetésre, hogy a médiafogyasztó társadalom számára nem ajánlott több „rossz” hírt tálalni, mint „jót”. Szerintük a negatív hírdömping depressziót, pszichés rendellenességet vált ki a nézőből, hallgatóból, akik ily módon krónikus betegségek veszélyének vannak kitéve. Răsvan Popescu, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke működésképtelennek nevezte a megszavazott indítványt, leszögezve: a média nem tervezheti meg az eseményeket. Szerinte műfaji szempontból a híreket nem lehet jó vagy rossz kategóriába sorolni, hiszen ezek egyszerűen a valóságot tükrözik. Kivitelezhetetlennek tartja a hírblokkok matematikai számítás alapján történő felosztását Indira Crasnea, a Román Sajtóklub ideiglenes elnöke is. A Sajtófigyelő Ügynökség és a romániai televíziós és rádiócsatornákat tömörítő ARCA egyesület a szólásszabadság korlátozásával, cenzúrával vádolta meg a szenátust, amely George Orwell 1984 című regényének Igazságminisztériumához hasonlóan próbálja manipulálni az információkat. Nem tartja elfogadhatónak a módszert Bardocz Sándor, a közszolgálati televízió kolozsvári stúdiója magyar szerkesztőségének vezetője sem. „Talán közölnünk kellene a hírműsoraink elején, hogy az első felében pozitív, a másodikban pedig negatív hangvételű anyagokat sugárzunk, hogy aki nem akar lelki beteg lenni, az ne nézze? Ebbe a politikumnak nem szabad beleszólnia, a szakmának kell közvitára bocsátani a kérdést” – nyilatkozta a Krónikának a főszerkesztő.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.