Fotó: Rompres
Az indítványt áprilisban a képviselőház elutasította, nemrég azonban a szenátus kulturális és tömegtájékoztatási bizottságában zöld utat kapott, a szenátus plénuma pedig tegnap döntéshozó kamaraként elfogadta, így kihirdetés végett az államfő asztalára kerül. A „közhangulat jobbítását” célzó javaslatában a két honatya leszögezi: esélyt kell adni a közönségnek arra, hogy lélektani és érzelmi szempontból kiegyensúlyozott képet kapjon a mindennapi életről. Funar és Ghişe egyébként külföldi szakíróknak a pozitív élet- és munkastratégiáról, a „gyilkosságra képes negativizmusról” közölt tanulmányai alapján jutott arra a következtetésre, hogy a médiafogyasztó társadalom számára nem ajánlott több „rossz” hírt tálalni, mint „jót”. Szerintük a negatív hírdömping depressziót, pszichés rendellenességet vált ki a nézőből, hallgatóból, akik ily módon krónikus betegségek veszélyének vannak kitéve. Răsvan Popescu, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke működésképtelennek nevezte a megszavazott indítványt, leszögezve: a média nem tervezheti meg az eseményeket. Szerinte műfaji szempontból a híreket nem lehet jó vagy rossz kategóriába sorolni, hiszen ezek egyszerűen a valóságot tükrözik. Kivitelezhetetlennek tartja a hírblokkok matematikai számítás alapján történő felosztását Indira Crasnea, a Román Sajtóklub ideiglenes elnöke is. A Sajtófigyelő Ügynökség és a romániai televíziós és rádiócsatornákat tömörítő ARCA egyesület a szólásszabadság korlátozásával, cenzúrával vádolta meg a szenátust, amely George Orwell 1984 című regényének Igazságminisztériumához hasonlóan próbálja manipulálni az információkat. Nem tartja elfogadhatónak a módszert Bardocz Sándor, a közszolgálati televízió kolozsvári stúdiója magyar szerkesztőségének vezetője sem. „Talán közölnünk kellene a hírműsoraink elején, hogy az első felében pozitív, a másodikban pedig negatív hangvételű anyagokat sugárzunk, hogy aki nem akar lelki beteg lenni, az ne nézze? Ebbe a politikumnak nem szabad beleszólnia, a szakmának kell közvitára bocsátani a kérdést” – nyilatkozta a Krónikának a főszerkesztő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok