
Fotó: Rompres
Az indítványt áprilisban a képviselőház elutasította, nemrég azonban a szenátus kulturális és tömegtájékoztatási bizottságában zöld utat kapott, a szenátus plénuma pedig tegnap döntéshozó kamaraként elfogadta, így kihirdetés végett az államfő asztalára kerül. A „közhangulat jobbítását” célzó javaslatában a két honatya leszögezi: esélyt kell adni a közönségnek arra, hogy lélektani és érzelmi szempontból kiegyensúlyozott képet kapjon a mindennapi életről. Funar és Ghişe egyébként külföldi szakíróknak a pozitív élet- és munkastratégiáról, a „gyilkosságra képes negativizmusról” közölt tanulmányai alapján jutott arra a következtetésre, hogy a médiafogyasztó társadalom számára nem ajánlott több „rossz” hírt tálalni, mint „jót”. Szerintük a negatív hírdömping depressziót, pszichés rendellenességet vált ki a nézőből, hallgatóból, akik ily módon krónikus betegségek veszélyének vannak kitéve. Răsvan Popescu, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke működésképtelennek nevezte a megszavazott indítványt, leszögezve: a média nem tervezheti meg az eseményeket. Szerinte műfaji szempontból a híreket nem lehet jó vagy rossz kategóriába sorolni, hiszen ezek egyszerűen a valóságot tükrözik. Kivitelezhetetlennek tartja a hírblokkok matematikai számítás alapján történő felosztását Indira Crasnea, a Román Sajtóklub ideiglenes elnöke is. A Sajtófigyelő Ügynökség és a romániai televíziós és rádiócsatornákat tömörítő ARCA egyesület a szólásszabadság korlátozásával, cenzúrával vádolta meg a szenátust, amely George Orwell 1984 című regényének Igazságminisztériumához hasonlóan próbálja manipulálni az információkat. Nem tartja elfogadhatónak a módszert Bardocz Sándor, a közszolgálati televízió kolozsvári stúdiója magyar szerkesztőségének vezetője sem. „Talán közölnünk kellene a hírműsoraink elején, hogy az első felében pozitív, a másodikban pedig negatív hangvételű anyagokat sugárzunk, hogy aki nem akar lelki beteg lenni, az ne nézze? Ebbe a politikumnak nem szabad beleszólnia, a szakmának kell közvitára bocsátani a kérdést” – nyilatkozta a Krónikának a főszerkesztő.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.