Fotó: Rompres
Az indítványt áprilisban a képviselőház elutasította, nemrég azonban a szenátus kulturális és tömegtájékoztatási bizottságában zöld utat kapott, a szenátus plénuma pedig tegnap döntéshozó kamaraként elfogadta, így kihirdetés végett az államfő asztalára kerül. A „közhangulat jobbítását” célzó javaslatában a két honatya leszögezi: esélyt kell adni a közönségnek arra, hogy lélektani és érzelmi szempontból kiegyensúlyozott képet kapjon a mindennapi életről. Funar és Ghişe egyébként külföldi szakíróknak a pozitív élet- és munkastratégiáról, a „gyilkosságra képes negativizmusról” közölt tanulmányai alapján jutott arra a következtetésre, hogy a médiafogyasztó társadalom számára nem ajánlott több „rossz” hírt tálalni, mint „jót”. Szerintük a negatív hírdömping depressziót, pszichés rendellenességet vált ki a nézőből, hallgatóból, akik ily módon krónikus betegségek veszélyének vannak kitéve. Răsvan Popescu, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke működésképtelennek nevezte a megszavazott indítványt, leszögezve: a média nem tervezheti meg az eseményeket. Szerinte műfaji szempontból a híreket nem lehet jó vagy rossz kategóriába sorolni, hiszen ezek egyszerűen a valóságot tükrözik. Kivitelezhetetlennek tartja a hírblokkok matematikai számítás alapján történő felosztását Indira Crasnea, a Román Sajtóklub ideiglenes elnöke is. A Sajtófigyelő Ügynökség és a romániai televíziós és rádiócsatornákat tömörítő ARCA egyesület a szólásszabadság korlátozásával, cenzúrával vádolta meg a szenátust, amely George Orwell 1984 című regényének Igazságminisztériumához hasonlóan próbálja manipulálni az információkat. Nem tartja elfogadhatónak a módszert Bardocz Sándor, a közszolgálati televízió kolozsvári stúdiója magyar szerkesztőségének vezetője sem. „Talán közölnünk kellene a hírműsoraink elején, hogy az első felében pozitív, a másodikban pedig negatív hangvételű anyagokat sugárzunk, hogy aki nem akar lelki beteg lenni, az ne nézze? Ebbe a politikumnak nem szabad beleszólnia, a szakmának kell közvitára bocsátani a kérdést” – nyilatkozta a Krónikának a főszerkesztő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok