
Fotó: Haáz Vince
Romániában minden korábbinál többen járultak urnákhoz vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben azonban a részvétel az első órákban 10-15 százalékkal elmaradt az országos átlagtól. Ezt a hátrányt a déli órákra a székelyföldi megyék kezdik ledolgozni. A voksukat leadó magyar politikusok szavazásra buzdították a romániai magyarokat, kihangsúlyozva többek között, hogy az európai parlamenti képviselet megőrzéséhez legalább félmillió magyar szavazatra van szükség.
2024. június 09., 11:232024. június 09., 11:23
2024. június 09., 14:172024. június 09., 14:17
Vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak
A 2019-es EP-választáson a választópolgárok 20%-a járult az urnákhoz 13 óráig. Vasárnap 13 óráig a városi lakosság 18,47%-a és a vidéken élők 26,42%-a szavazott.
Míg országszinten a választópolgárok 21,63 százaléka járult az urnák elé, addig Hargita megyében a választásra jogosultak 22,41 százaléka adta le a voksát 13 óráig, míg Kovászna megyében ez az arány 22,35 százalékos – derül ki az Országos Választási Hatóság (AEP) által összesített adatokból. Érdekesség, hogy ezúttal a székelyföldi megyék részvételi arányát tekintve Maros megye van a harmadik helyen, itt ugyanis a választópolgárok 22,25 százaléka járult az urnák elé.
Vasárnap 12 óráig 3 103 793 választópolgár,
Városon 1 464 629, vidéken 1 652 494 polgár szavazott, mozgóurna segítségével 1789-en voksoltak.
Az urnáknál való jelenlét valós időben követhető a www.roaep.ro oldalon.
Délelőtt 10 óráig a belföldi névjegyzékekben szereplő 18 millió választópolgár 8,71 százaléka (mintegy 1,5 millió ember) adta le voksát az EP-választáson, ami több mint 30 százalékkal haladja meg a legutóbbi, 2019-es EP-választáson az első három órában regisztrált, akkor rekordnak számító részvételt – írta az MTI.
A magyar többségű székelyföldi megyékben a reggeli órákban az országos átlag alatt volt a részvétel: Hargita megyében 10 óráig a jogosultak 7,5 százaléka, Kovászna megyében pedig 7,9 százaléka adta le voksát az EP-választáson. A jelentős magyar lakossággal rendelkező Maros megyében 8,3 százalékos, Szatmár megyében 7,6 százalékos, Bihar megyében pedig 7,7 százalékos részvételt jegyeztek fel 10 órakor.
Ezen helyi idő szerint 10 óráig a jogosultak 8,9 százaléka adta le voksát, szemben a 2020-as, a világjárvány körülményei között megrendezett legutóbbi önkormányzati választáson elért 7,64 százalékkal.
Romániában helyi idő szerint 7 és 22 (magyar idő szerint 6 és 21) óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek.

Magyarországon is június 9-én, vasárnap tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Az egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb.
Románia 15 ukrán vállalattal tárgyal drónok gyártásáról, a projektet a SAFE keretében 200 millió euróval finanszíroznak – jelentette be Radu Miruță védelmi miniszter.
A kormány kedden sürgősségi rendelettel június 30-áig meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását – közölte a kormányszóvivő.
Ősztől emelkedhet az óraadói díj az oktatásban – jelentette be kedden Mihai Dimian oktatási miniszter.
Az elektronikus orvosi nyilvántartás idén nyártól lesz elérhető, és egy felhasználónév, valamint egy jelszó segítségével minden beteg hozzáférhet majd a saját digitális kórlapjához – közölte kedden az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke.
A jelenlegi koalíciónak folytatnia kell a munkáját, egy kisebbségi kormány nem lenne jó ötlet – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Az Európai Unió keleti határának az elkövetkező években erősebbé kell válnia a katonai és gazdasági biztonság megerősítésének kombinációjával, mert az egyik a másik nélkül nem működik – jelentette ki kedden Ilie Bolojan miniszterelnök.
A szenátus hétfőn elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szigorúan megtiltja a dohányzást és bármilyen nikotintartalmú termék használatát a 18 éven aluliak számára.
Tüntetést szervez kedden a fogyatékossággal élők ügyeivel foglalkozó országos tanács (CNDR) a bukaresti Győzelem téren a fogyatékossággal élők juttatásának alacsony szintje és az adóztatásukat érintő legutóbbi változások miatt.
Több százezer eurót találtak a korrupcióellenes ügyészek a Román Közúti Hatóság (ARR) vezetője, Cristian Anton bukaresti és temesvári lakásán tartott keddi házkutatáskor.
Nem helyes, hogy az állam tartozzon egyes társadalmi csoportoknak, ugyanakkor egyensúlyt kell találni a költségvetési források és a kifizetési kötelezettségek között – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Nicușor Dan államfő.
szóljon hozzá!