Fotó: Haáz Vince
Romániában minden korábbinál többen járultak urnákhoz vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben azonban a részvétel az első órákban 10-15 százalékkal elmaradt az országos átlagtól. Ezt a hátrányt a déli órákra a székelyföldi megyék kezdik ledolgozni. A voksukat leadó magyar politikusok szavazásra buzdították a romániai magyarokat, kihangsúlyozva többek között, hogy az európai parlamenti képviselet megőrzéséhez legalább félmillió magyar szavazatra van szükség.
2024. június 09., 11:232024. június 09., 11:23
2024. június 09., 14:172024. június 09., 14:17
Vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak
A 2019-es EP-választáson a választópolgárok 20%-a járult az urnákhoz 13 óráig. Vasárnap 13 óráig a városi lakosság 18,47%-a és a vidéken élők 26,42%-a szavazott.
Míg országszinten a választópolgárok 21,63 százaléka járult az urnák elé, addig Hargita megyében a választásra jogosultak 22,41 százaléka adta le a voksát 13 óráig, míg Kovászna megyében ez az arány 22,35 százalékos – derül ki az Országos Választási Hatóság (AEP) által összesített adatokból. Érdekesség, hogy ezúttal a székelyföldi megyék részvételi arányát tekintve Maros megye van a harmadik helyen, itt ugyanis a választópolgárok 22,25 százaléka járult az urnák elé.
Vasárnap 12 óráig 3 103 793 választópolgár,
Városon 1 464 629, vidéken 1 652 494 polgár szavazott, mozgóurna segítségével 1789-en voksoltak.
Az urnáknál való jelenlét valós időben követhető a www.roaep.ro oldalon.
Délelőtt 10 óráig a belföldi névjegyzékekben szereplő 18 millió választópolgár 8,71 százaléka (mintegy 1,5 millió ember) adta le voksát az EP-választáson, ami több mint 30 százalékkal haladja meg a legutóbbi, 2019-es EP-választáson az első három órában regisztrált, akkor rekordnak számító részvételt – írta az MTI.
A magyar többségű székelyföldi megyékben a reggeli órákban az országos átlag alatt volt a részvétel: Hargita megyében 10 óráig a jogosultak 7,5 százaléka, Kovászna megyében pedig 7,9 százaléka adta le voksát az EP-választáson. A jelentős magyar lakossággal rendelkező Maros megyében 8,3 százalékos, Szatmár megyében 7,6 százalékos, Bihar megyében pedig 7,7 százalékos részvételt jegyeztek fel 10 órakor.
Ezen helyi idő szerint 10 óráig a jogosultak 8,9 százaléka adta le voksát, szemben a 2020-as, a világjárvány körülményei között megrendezett legutóbbi önkormányzati választáson elért 7,64 százalékkal.
Romániában helyi idő szerint 7 és 22 (magyar idő szerint 6 és 21) óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek.
Magyarországon is június 9-én, vasárnap tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Az egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás volt hétfőn a romániai Petrotel-Lukoil kőolajfinomítóban, egy munkás súlyosan megsérült.
Drámai fordulat állt be az elmúlt két évben a külföldön élő románok hazatérésének trendjében, amely 2022-ig egyértelmű volt – közölte hétfőn a Profit.ro gazdasági portál.
Részben alkotmányosnak ítélte hétfőn az alkotmánybíróság a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amelyért korábban felelősséget vállalt a kormány a parlamentben.
Az Európai Unióban (EU) 2024-ben a közúti balesetekben elhunytak száma 2 százalékkal csökkent 2023-hoz képest, a halálozási arány Romániában és Bulgáriában volt a legmagasabb – közölte hétfőn az Európai Bizottság.
Dominic Fritz hétfőn reményét fejezte ki, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök nem mond le, amiért az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szigorító törvénytervezetet.
Oroszország eddig nem kérte Romániától, hogy Vlagyimir Putyin budapesti csúcstalálkozóra utazásakor nyissa meg a légterét orosz elnök számára – jelentette ki hétfőn Brüsszelben Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának ülése előtt.
Ideiglenesen felfüggeszti számos járatát a Román Vasúttársaság (CFR).
Alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság hétfői ülésén a bírák és ügyészek nyugdíjazásának körülményeit módosító jogszabályt.
Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.
Románia már nem számít a nemzetközi színtéren, ezért vissza kell szereznie jelentőségét az Európai Unióban és a nemzetközi kapcsolatokban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!