
Fotó: MTI
Magyarországon is június 9-én, vasárnap tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Az egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan a legtöbb esetben érvényes lesz. Az EP-választáson 5 százalékos a választási küszöb.
2024. június 09., 10:482024. június 09., 10:48
A magyarországi választói névjegyzékben 7 725 837 személy szerepel, a választók összesen 21 európai parlamenti képviselőt küldhetnek Brüsszelbe Magyarországról.
Mivel az önkormányzati választásokon nincs érvényességi küszöb, azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják. Ha tehát valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, akkor megnyerte a választást.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ott a képviselő-testület létszámának megfelelő számú ,,legtöbb” érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot, tájékoztat az MTI.
A vármegyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölő szervezetek. Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.
A választás a tízezer lakosúnál népesebb településeken egyéni választókerületi rendszerben zajlik.
Ilyenkor a mandátum betöltésére időszaki választást kell kitűzni.
A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket – mivel polgármesterként is indult – megválasztják településvezetőnek.
A betöltetlen helyekre időszaki választást kell kitűzni. Ha viszont az utolsó bejutó helyre szavazategyenlőség alakul ki, akkor nem időközi választás lesz, hanem sorsolással döntik el, ki szerez mandátumot. Ha polgármesterjelöltek között alakul ki szavazategyenlőség, akkor időközi választást kell tartani.
Nemcsak magyarul, hanem az adott kisebbség nyelvén is olvasható 11 nemzetiség szavazólapja a vasárnapi nemzetiségi választáson. A roma és az örmény szavazólap azonban csak magyarul készült el, mivel e két nemzetiség esetében a magyar is hivatalos nyelvnek számít.
A települési nemzetiségi választáson több olyan szabály is van, amely jelentősen eltér az önkormányzati választás előírásaitól. Ilyen az is, hogy a szavazólapot két nyelven kell elkészíteni.
A nemzetiségi választáson csak azok szavazhatnak, akik május 31-ig felvetették magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, ezt Magyarországon 345 633-an tették meg.
A törvény szerint azokon a településeken lehetett nemzetiségi választást kiírni, ahol az adott nemzetiséghez tartozók száma az utolsó népszámlálás adatai szerint legalább 25 volt. Azokon a településeken is ki kellett tűzni a választást, ahol a 2019-es választás után megalakult az adott nemzetiség települési önkormányzata és a nemzetiséghez tartozók száma elérte a 20-at, illetve ahol nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött 2023. december 1-jén.
A választás megtartásának azonban feltétele, hogy legalább annyi – három vagy öt – jelölt induljon a települési nemzetiségi választáson, ahány tagú lenne a települési nemzetiségi önkormányzat. A választást nem tartják meg akkor sem, ha senki nem jelentkezett a településen a nemzetiség névjegyzékébe; a vasárnapi adatok szerint 575 választás marad el. Ha a választás elmarad, már csak a következő általános választáskor van mód települési nemzetiségi önkormányzati választás megtartására.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 2147 települési, 64 területi és 13 országos nemzetiségi választást lehet megtartani. A Magyarországon elismert 13 nemzetiség a következő: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
szóljon hozzá!