
Fotó: Haáz Vince
Romániában minden korábbinál többen járultak urnákhoz vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben azonban a részvétel az első órákban 10-15 százalékkal elmaradt az országos átlagtól. Ezt a hátrányt a déli órákra a székelyföldi megyék kezdik ledolgozni. A voksukat leadó magyar politikusok szavazásra buzdították a romániai magyarokat, kihangsúlyozva többek között, hogy az európai parlamenti képviselet megőrzéséhez legalább félmillió magyar szavazatra van szükség.
2024. június 09., 11:232024. június 09., 11:23
2024. június 09., 14:172024. június 09., 14:17
Vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak
A 2019-es EP-választáson a választópolgárok 20%-a járult az urnákhoz 13 óráig. Vasárnap 13 óráig a városi lakosság 18,47%-a és a vidéken élők 26,42%-a szavazott.
Míg országszinten a választópolgárok 21,63 százaléka járult az urnák elé, addig Hargita megyében a választásra jogosultak 22,41 százaléka adta le a voksát 13 óráig, míg Kovászna megyében ez az arány 22,35 százalékos – derül ki az Országos Választási Hatóság (AEP) által összesített adatokból. Érdekesség, hogy ezúttal a székelyföldi megyék részvételi arányát tekintve Maros megye van a harmadik helyen, itt ugyanis a választópolgárok 22,25 százaléka járult az urnák elé.
Vasárnap 12 óráig 3 103 793 választópolgár,
Városon 1 464 629, vidéken 1 652 494 polgár szavazott, mozgóurna segítségével 1789-en voksoltak.
Az urnáknál való jelenlét valós időben követhető a www.roaep.ro oldalon.
Délelőtt 10 óráig a belföldi névjegyzékekben szereplő 18 millió választópolgár 8,71 százaléka (mintegy 1,5 millió ember) adta le voksát az EP-választáson, ami több mint 30 százalékkal haladja meg a legutóbbi, 2019-es EP-választáson az első három órában regisztrált, akkor rekordnak számító részvételt – írta az MTI.
A magyar többségű székelyföldi megyékben a reggeli órákban az országos átlag alatt volt a részvétel: Hargita megyében 10 óráig a jogosultak 7,5 százaléka, Kovászna megyében pedig 7,9 százaléka adta le voksát az EP-választáson. A jelentős magyar lakossággal rendelkező Maros megyében 8,3 százalékos, Szatmár megyében 7,6 százalékos, Bihar megyében pedig 7,7 százalékos részvételt jegyeztek fel 10 órakor.
Ezen helyi idő szerint 10 óráig a jogosultak 8,9 százaléka adta le voksát, szemben a 2020-as, a világjárvány körülményei között megrendezett legutóbbi önkormányzati választáson elért 7,64 százalékkal.
Romániában helyi idő szerint 7 és 22 (magyar idő szerint 6 és 21) óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek.

Magyarországon is június 9-én, vasárnap tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Az egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) kormányra kellene kerülnie – jelentette ki pénteken Gheorghe Falcă, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, a párt alelnöke.
Kihallgatásra beidézte pénteken reggelre az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) jászvásári kirendeltsége Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnököt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét.
A videójátékok világa 2026-ban elképesztő ütemben fejlődik, az új generációs grafikai motorok, a valós idejű sugárkövetés (ray tracing) és az mesterséges intelligenciával támogatott képfrissítési technológiák mind új szintre emelték a vizuális élményt.
Újabb drón csapódhatott be Románia területén péntekre virradóra, ugyanakkor a légvédelmi radarok nem jelezték idegen repülő tárgya berepülését az ország légterébe.
A legfrissebb adatok szerint Románia lakossága egyelőre még fiatalabbnak számít az uniós átlagnál, a számok azonban azt mutatják: az ország gyorsabban öregszik, mint Európa, ma száz fiatalra 136 idős jut.
Nem olcsó mulatság Romániában betegnek lenni: ha orvoshoz kell menni, az embereknek továbbra is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk – világít rá a Közgazdaságtudományi Akadémia Transzparencia a román egészségügyi rendszer pénzügyeiben című jelentése.
Nicușor Dan államfő közölte, az elnöki hivatal ígéretéhez híven előbb-utóbb közzé teszi a jelentést a 2024-es elnökválasztás eredményének érvénytelenítéséről.
Miután a parlament szerdán nem szavazott bizalmat a Siegfried Mureșan vezette kormánynak, Kelemen Hunor „felmelegítette” korábbi javaslatát, miszerint a politikai patthelyzet áthidalása érdekében köztisztviselőkből álló kormányt kellene alakítani.
Nicuşor Dan elnök szintén szerdán este bejelentette, hogy a következő egyeztetéseken feltételként fogja szabni a pártoknak, hogy ne vonják be az AUR-t a kormányba.
Siegfried Mureșan kormánya azért nem kapta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatását a szerdai bizalmi szavazáson, mert a pártnak saját kormányzati ambíciói vannak – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző.
szóljon hozzá!