Fotó: Haáz Vince
Romániában minden korábbinál többen járultak urnákhoz vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben azonban a részvétel az első órákban 10-15 százalékkal elmaradt az országos átlagtól. Ezt a hátrányt a déli órákra a székelyföldi megyék kezdik ledolgozni. A voksukat leadó magyar politikusok szavazásra buzdították a romániai magyarokat, kihangsúlyozva többek között, hogy az európai parlamenti képviselet megőrzéséhez legalább félmillió magyar szavazatra van szükség.
2024. június 09., 11:232024. június 09., 11:23
2024. június 09., 14:172024. június 09., 14:17
Vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak
A 2019-es EP-választáson a választópolgárok 20%-a járult az urnákhoz 13 óráig. Vasárnap 13 óráig a városi lakosság 18,47%-a és a vidéken élők 26,42%-a szavazott.
Míg országszinten a választópolgárok 21,63 százaléka járult az urnák elé, addig Hargita megyében a választásra jogosultak 22,41 százaléka adta le a voksát 13 óráig, míg Kovászna megyében ez az arány 22,35 százalékos – derül ki az Országos Választási Hatóság (AEP) által összesített adatokból. Érdekesség, hogy ezúttal a székelyföldi megyék részvételi arányát tekintve Maros megye van a harmadik helyen, itt ugyanis a választópolgárok 22,25 százaléka járult az urnák elé.
Vasárnap 12 óráig 3 103 793 választópolgár,
Városon 1 464 629, vidéken 1 652 494 polgár szavazott, mozgóurna segítségével 1789-en voksoltak.
Az urnáknál való jelenlét valós időben követhető a www.roaep.ro oldalon.
Délelőtt 10 óráig a belföldi névjegyzékekben szereplő 18 millió választópolgár 8,71 százaléka (mintegy 1,5 millió ember) adta le voksát az EP-választáson, ami több mint 30 százalékkal haladja meg a legutóbbi, 2019-es EP-választáson az első három órában regisztrált, akkor rekordnak számító részvételt – írta az MTI.
A magyar többségű székelyföldi megyékben a reggeli órákban az országos átlag alatt volt a részvétel: Hargita megyében 10 óráig a jogosultak 7,5 százaléka, Kovászna megyében pedig 7,9 százaléka adta le voksát az EP-választáson. A jelentős magyar lakossággal rendelkező Maros megyében 8,3 százalékos, Szatmár megyében 7,6 százalékos, Bihar megyében pedig 7,7 százalékos részvételt jegyeztek fel 10 órakor.
Ezen helyi idő szerint 10 óráig a jogosultak 8,9 százaléka adta le voksát, szemben a 2020-as, a világjárvány körülményei között megrendezett legutóbbi önkormányzati választáson elért 7,64 százalékkal.
Romániában helyi idő szerint 7 és 22 (magyar idő szerint 6 és 21) óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek.
Magyarországon is június 9-én, vasárnap tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Az egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!