Hoppon maradt a kormány, levegőben lóg a kőolajipari válsághelyzet kihirdetése

A csúszás oka az, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) nem láttamozta a sürgősségirendelet-tervezetet. A kormány és a parlament égisze alatt működő alkotmányos tanácsadó testület megerősítette, hogy későbbi időpontra halasztotta a véleménynyilvánítást. A CES egyúttal közölte, hogy erre a hatályos jogszabályok alapján április 6-áig van lehetősége; a testület egyébként legközelebb szerdán ül össze.

A testület ismertetése szerint a rendelettervezetről hiányzik Marian Neacșu kormányfőhelyettes és az igazságügyi minisztérium jóváhagyása. Neacșu és az igazságügyi tárcát irányító Radu Marinescu egyaránt a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa. A CES észrevétele konzultatív jellegű, véleményezése azonban kötelező érvényű a kormány számára ahhoz, hogy határozatot vagy rendeletet fogadjon el, enélkül a dokumentumot alkotmányellenesnek nyilváníthatják.

Sterică Fudulea, a Gazdasági és Szociális Tanács elnöke ugyanakkor az Antena3 hírtelevíziónak nyilatkozva nem csupán jogi aggályokat sorakoztatott fel a kormány rendelettervezetével szemben. Úgy vélekedett, hogy a közvitára bocsátott dokumentumban vázolt elképzelések nem hoznak megoldást a benzin és a gázolaj árcsökkenésére. „Sajnos nem találtunk arra vonatkozó technikai információt a tervezetben, hogy mégis mennyivel fog csökkenni az üzemanyag ára a töltőállomásoknál. Ez így ebben a formában nem ad megnyugtató választ a társadalmi partnerek és a lakosság számára” – nyilatkozta Fudulea.

Ezzel egy időben a Digi24 hírtelevízió úgy értesült, hogy a kabineten belül nézeteltérés támadt a tervezett intézkedések kapcsán. Bogdan Ivan szociáldemokrata energiaügyi miniszter az általános forgalmi adó (áfa/TVA) és a jövedéki adó csökkentését szorgalmazta, Ilie Bolojan liberális (PNL) miniszterelnök és Alexandru Nazare pénzügyminiszter azonban egyelőre elutasította ezt a lépést. A kormányfő szerint az adócsökkentés lehetősége csak abban az esetben jöhet szóba, ha az üzemanyagok ára 11 lejig kúszna fel.

Hat hónapos válsághelyzetet tervez a kormány

A román kormány terve értelmében a válsághelyzet ideje alatt 6 hónapos időtartamra védelmi intézkedéseket vezetnek be, amelyek legfeljebb 3 hónapos időszakokra többször is meghosszabbíthatók, mindaddig, amíg a válsághelyzet kialakulásához vezető körülmények fennállnak. A válsághelyzet idején a benzin és gázolaj, valamint az előállításukra használt alapanyagok teljes kereskedelmi láncán korlátozni fogják a haszonkulcsot.

A kormány hétfői közleménye szerint a válság idején a benzinben található bioüzemanyag-mennyiséget csökkentik a végső ár csökkentése érdekében. A pénzügyi, a gazdasági és az energiaügyi minisztérium a Versenytanáccsal közösen folyamatosan figyelemmel kísérik a piacot, és elemzik az esetlegesen szükséges további intézkedéseket.

korábban írtuk

Megkésett és elégtelen romániai válaszok az energiaválságra

Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.

Miközben szakértők szerint az állami beavatkozás nem fogja meghozni a várt hatást a hazai üzemanyagpiacon, az energiaügyi miniszter is elismerte, hogy a tervezett intézkedés nem lesz képes teljes mértékben ellensúlyozni a közel-keleti konfliktus okozta világpiaci zavarok hatásait. Bogdan Ivan ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a haszonkulcs korlátozása fékezni fogja az üzemanyagok árának emelkedését.

Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke eközben azt mondja, hogy a kormány által elfogadandó rendelet valójában

• nem felel meg a fogyasztók igényeinek,
• és nem fogja előidézni a várt pozitív hatásokat az üzemanyagárak terén, hanem éppen ellenkezőleg:
• fennáll a kockázata, hogy a javasolt beavatkozások torzítják a piac működését és jelentős egyensúlyhiányt okoznak az ellátási láncban.

korábban írtuk

Elemző: érdemben nem csökkennek az üzemanyagárak a kormány tervezett beavatkozása nyomán

Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az üzemanyagválsággal kapcsolatos intézkedések „csupán szükségmegoldások”, amelyek elhanyagolható, legfeljebb 5 százalékos hatással bírnak a végső üzemanyagárakra.

A szakértő szerint a kormány által beharangozott intézkedések nem nyújtanak konkrét és fenntartható előnyöket a fogyasztók számára, és azokat a jövőbeni áremelkedések néhány nap alatt amúgy is semlegesítenék. Chisăliță arra figyelmeztet, hogy a piacra gyakorolt adminisztratív beavatkozások visszatarthatják a kőolajtermékek importját és hatékony forgalmazását, továbbá valódi kockázat áll fenn, hogy súlyos ellátási zavarok lépnek fel, amelyek a következő hónapokban gázolaj- és benzinhiányhoz vezethetnek.

Hasonlóképpen vélekedik Adrian Negrescu gazdasági elemző is, aki szerint az üzemanyagválsággal kapcsolatos intézkedések „csupán szükségmegoldások”, amelyek elhanyagolható, legfeljebb 5 százalékos hatással bírnak a végső üzemanyagárakra. „Ebben az ágazatban a kereskedelmi árrés jelenleg valahol 9–10 százalék körül mozog, ennek felére csökkentése pedig legfeljebb 40–50 banis hatással lesz literenként, még akkor is, ha megszűnik a gázolaj kötelező adalékolása, amelynek becsült költsége 3–4 százalék. Más szóval, ezek az intézkedések csupán az üzemanyagárak »kozmetikázására« alkalmasak, semmiképpen sem arra, hogy érdemi mérséklődést idézzenek elő” – magyarázta Negrescu.

korábban írtuk

Végre lép a kormány: intézkedéseket készítenek elő az üzemanyagárak mérséklésére

Válsághelyzet kihirdetésére készül a kormány az üzemanyagpiacon: a tervezett sürgősségi rendelet árrésplafont vezetne be a benzin és a gázolaj esetében.