Lemondását a külügyi tárca és a Központ Választási Iroda (BEC) között a külföldi szavazókörök számának bővítése kapcsán kirobbant vitával indokolta. A BEC ugyanis korábban azt közölte: nincs akadály a szavazókörök száma növelésének. Corlăţean viszont hétfőn azt állította: a külügy megvizsgálta a vonatkozó törvényeket, amelyek ezt tiltják.

Arra hivatkozott, hogy korábban a BEC egy olyan közleményt is kiküldött, amelyben nem szerepelt az új szavazókörök létrehozásának lehetősége, és ezt tekinti jogi hatállyal bíró dokumentumnak, nem a másodikat.

Corlăţean kijelentette: ezen ellentmondás miatt felajánlotta lemondását Victor Ponta miniszterelnöknek, mivel nem hajlandó vállalni, hogy az általa vezetett intézmény „törvénytelenséget kövessen el Traian Băsescu államfő és Klaus Johannis jobbközép államfőjelölt választási érdekeiért”, és – szerinte – törvénytelenül új szavazóköröket hozzon létre.

Úgy fogalmazott: nem vállalhatja, hogy ürügyet szolgáltasson a választás eredményének megóvására azon az alapon, hogy törvénytelenül hoztak létre új szavazóköröket.

Victor Ponta miniszterelnök közölte: elfogadta Corlăţean lemondását, a helyére pedig Teodor Meleșcanut nevezi ki, aki 1992 és 1996 között már betöltötte ezt a tisztséget, 2012 és 2014 között pedig a külügyi hírszerzést vezette, majd az államfőválasztás után, amelyen ő is elindult, de alig több, mint 1 százalékot szerzett: Pontát támogatja.

Ponta egyébként ugyancsak Corlăţean retorikáját alkalmazta, amikor arról beszélt: az államfő és Johannis annak érdekében gyakorol nyomást a külügyre, amikor több külföldi szavazókört követel, hogy az „törvénytelenséget” kövessen el.

Marian Muhuleţ, az Állandó Választási hatóság alelnöke hétfőn úgy vélekedett: a BEC közleménye, amelyben úgy értelmezte a vonatkozó, amúgy nem világosan fogalmazó jogszabályt, hogy bővíthető a külföldi szavazókörök száma, önmagában nem elegendő a megoldáshoz. Ugyanis konkrét intézkedéseket és határidőket kellett volna fölvázolni a szavazókörök létrehozására.

Az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) első alelnöke, Cătălin Predoiu a lemondás kapcsán úgy vélte: az nem oldja meg a külföldi szavazókörök száma jelentette problémát, és felszólította Ponta kormányfőt: vagy oldja meg a helyzetet, vagy mondjon le ő is.

Mint arról beszámoltunk, a külképviseletek előtt a szavazás napján hatalmas sorok kígyóztak, mégis előfordult, hogy valaki több órás sorban állás után sem tudott szavazni. Így történt Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában is.

Ennek nyomán spontán tüntetések robbantak ki a nagykövetségek és konzulátusok előtt, amelyeken egyrészt a külügyminiszter, másrészt Victor Ponta miniszterelnök, a baloldal államfőjelöltjének lemondását követelték. Párizsban felháborodott polgárok egy csoportja még a nagykövetségre is behatolt, hogy megpróbáljon voksolni.

A tüntetések egyre gyakoribbá váltak, a hévégén az ország több nagyvárosában, így Temesváron, Kolozsváron, Nagyváradon és Bukarestben is ezrek vonultak az utcára a külföldön élő románokkal való szolidaritás jegyében, és a kormány, valamint Ponta ellen tüntetve, illetve Ponta ellenfelét, Klaus Johannist éltetve.

Ponta az első fordulót követő felháborodás-hullám nyomán kijelentette: Corlăţean az állásával felel azért, hogy a második fordulóban minden rendben menjen. Ígéretet is tettek a külképviseleti személyzet és a szavazófülkék számának növelésére, ugyanakkor vita robbant ki a külügy és a Központi Választási Iroda között, mivel előbbi szerint a törvény nem teszi lehetővé újabb szavazókörök létesítését, a BEC viszont ezt cáfolta.

Amint arról beszámoltunk, Klaus Johannis nyerte meg a külföldön élő románok körében szervezett szavazást az államfőválasztás első körében, méghozzá jókora fölénnyel.

A Központi Választási Iroda által csütörtökön közzétett végeredmény szerint a szász nemzetiségű jelölt a voksok 46,2 százalékát szerezte meg a külföldi szavazókörökben, míg a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnökre csupán 15,9 százaléknyian voksoltak. A harmadik helyen Monica Macovei végzett 15,2 százalékkal.

Mint ismeretes, Romániában Ponta győzött a voksok 40,44 százalékával, míg Johannis 30,37 százalékkal a második. A külképviseleteken összesen 161 ezren szavaztak. Spanyolországban és Olaszországban Johannis nyert, Moldovában viszont Pontára szavaztak többen, akárcsak Észak-Koreában.

Az első forduló után kiadott első felmérések Ponta győzelmét vetítik előre. A CSCI és a SOCIOPOL közvélemény-kutató által közzétett egybehangzó adatok szerint Ponta a voksok 55 százalékát szerezné meg a második körben, míg Klaus Johannis csupán 45 százaléknyi szavazatot kapna.