
Fotó: Boda Gergely
Mint ismeretes, Markó Béla szövetségi elnök és Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke július 30-i kolozsvári megbeszélésén reményét fejezte ki, hogy a két fél által kijelölt munkacsoport augusztus 24-éig megállapodásra jut az erdélyi magyar közösség sorsát érintő kérdésekben, majd az egyeztetési folyamat után ismét létrejöhet a közös megegyezést szentesítő Markó–Tőkés-találkozó. Úgy tűnik azonban, hogy a felek még messze állnak a „békepipa elszívásától”, még akkor is, ha az RMDSZ és ellenzéke immár nem köti magát az augusztus 24-i határidőhöz. Erre utal egyebek mellett, hogy Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke szerint a munkacsoportok pénteki ülésén nem kerül terítékre az EP-választások kérdése, miközben Markó Béla bejelentette: az RMDSZ szeptember 10-éig – Tőkéssel vagy nélküle – véglegesíti jelöltlistáját. Az eddigi két forduló során az RMDSZ és politikai riválisai között elvi egyezség született az önkormányzati és parlamenti választásokon való együttműködésről, a különböző autonómiaformák támogatásáról, az igazán kényesnek vélt kérdések azonban eddig nem kerültek terítékre. Ezek közé tartozik az erdélyi magyar egyeztető fórum létrehozása, a magyarországi és a romániai közpénzek elosztási módszere, valamint az EP-választásokon való szereplés kérdése.
A novemberi EP-választásokon való közös indulásról egyébként a Tőkés Lászlót támogató szervezetek csak abban az esetben hajlandóak megegyezni, ha sikerül közös nevezőre jutni a szövetséggel az erdélyi magyar társadalmi és közélet demokratizálásáról, a szabad választás biztosításáról, a demokratikus pluralizmus intézményesítéséről. Az EMNT, az SZNT és az MPSZ vezetői a pénteki tárgyalások előtt egy nappal közleményt bocsátottak ki, amelyben leszögezik: fenntartásokkal folytatják a párbeszédet, mivel az RMDSZ eddig nem adta bizonyságát annak, hogy konkrétan lépni kíván az erdélyi magyarság sorskérdéseit döntően befolyásoló politikai ügyekben. „Elvi egyezségek születtek ugyan, de garanciák és behajtható jellegű intézkedések nélkül. Tekintettel arra, hogy a tárgyalások menete nem úgy zajlott, ahogy szerettük volna, és mivel úgy tűnik, az RMDSZ nem hajlandó engedni a kényes kérdésekben, szinte biztos vagyok abban, hogy ezúttal sem tárgyalunk az EP-listáról. Nincs is értelme, amíg nem látunk biztosítékot arra, hogy az RMDSZ nemcsak szóban, hanem az általa vitt politikában is megváltozik” – nyilatkozta a Krónikának csütörtökön Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke. Meggyőződése szerint Markó Béla azért sietteti a megállapodást, mert az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatás „nagyon alacsony százalékon” hozza ki a szövetség választási esélyeit.
Ezzel szemben Borbély László nem látja akadályát a megegyezésnek, már csak azért sem, mert – mint hangsúlyozta – ellenzékétől eltérően az RMDSZ eddig egyetlen feltételt sem szabott, Tőkés Lászlónak is feltétel nélkül felajánlotta a szövetség EP-listáján való szereplést. Az RMDSZ alelnöke emlékeztetett, mindeddig fontos kérdésekben sikerült megállapodni, például arról, hogy az RMDSZ támogatja a belső autonómia-népszavazást, a különböző autonómiaformákat, ugyanakkor vállalta, hogy lépéseket tesz a párttörvény és a választási törvény bizonyos, az ellenzék által kifogásolt passzusainak módosítása érdekében. „Arról szól az erdélyi megegyezés, hogy miként történik a pénzek elosztása?” – kérdezett vissza az RMDSZ alelnöke, amikor azt firtattuk: sikerül-e megállapodni például a kényesnek számító támogatási rendszerek ügyében. Borbély László hozzátette: mivel az EP-választások időpontját november 25-ére tűzték ki, legkésőbb szeptember 1-jéig születhet megállapodás az esetleges közös lista ügyében.
Ezzel egy időben csütörtökön Markó Béla Nagyszebenben úgy nyilatkozott: az RMDSZ szeptember 10-ig véglegesíti jelöltlistáját, amely abban az esetben is módosulhat, ha az EMNT elnöke visszautasítja ajánlatukat. Markó úgy vélekedett, Tőkés Lászlónak függetlenként nincs esélye mandátumot szerezni az Európai Parlamentben, viszont a szövetség „matematikája” szerint indulásával elérheti, hogy az RMDSZ se érje el az ötszázalékos küszöböt. Markó Béla hozzáfűzte, a református püspök számára továbbra is nyitott a lehetőség, hogy az RMDSZ választási listáján szerepeljen.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.