Hirdetés

Lassan búcsút mondhatunk a dízel- és benzinmotoros autóknak, az EU forgalomba hozataluk betiltását tervezi

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

A dízel- vagy benzinmotorral szerelt autók kora letűnni látszik, a jövő az elektromos autóké – az Európai Bizottság (EB) arra készül javaslatot tenni szerdán, hogy 2035 után csak zéró emissziós autót lehessen forgalomba hozni. Az intézkedés a klímaváltozás visszaszorítását és az európai zöldmegállapodás gyakorlatba ültetését hivatott szolgálni.

Hírösszefoglaló

2021. július 09., 14:562021. július 09., 14:56

Az AFP által idézett több forrás is egybehangzóan azt állítja, hogy az EB 2035-től a károsanyag-kibocsátás teljes megszüntetését tervezi. Mivel ennek a kitételnek csak a villanyautók felelnek meg, kizárólag elektromos hajtású járművek kerülhetnek majd forgalomba.

Az Európai Unió országaiban tavalytól érvényben levő szabályozás 95 gramm szén-dioxid-kibocsátást engedélyez kilométerenként – ezt akarják 2035-ig 100 százalékkal csökkenteni.

Hirdetés

Ezek a még tárgyalás alatt álló számadatok hatalmas nyomást jelentenek az iparág számára, amelynek 2027-ig a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos más szigorú előírásokhoz is alkalmazkodnia kell.

A koronavírus-világjárvány miatt világszinten visszaesett az autópiac, az elektromos autók értékesítése azonban lendületesen nő. Az idei év első öt hónapjában nyugat-európai viszonylatban a villanyautók piaci részesedése elérte a 8 százalékot; mintegy 356 ezer ilyen járművet helyeztek forgalomba, többet, mint 2019-ben egész évben.

Az új szabályozások még inkább kedvezni fognak ezeknek a típusú járműveknek, és lassan kiszorítják a piacról a hibrid, valamint az úgynevezett plug-in hibrid autókat. Ez aggodalomra adhat okot az iparág számára, amely 14,6 millió személynek biztosít állást az EU-ban, és még mindig nagymértékben támaszkodik erre a technológiára.

Ha Brüsszel intézkedéseket hoz az elektromos töltőállomások fejlesztésének támogatása érdekében, „nyitottak vagyunk a tervezettnél nagyobb mértékű CO2-csökkentésre 2030-tól” – mondta nemrég Oliver Zipse, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) elnöke.

A hosszú ideig a két technológia közötti átmenet lassítását szorgalmazók tábora mára mélyen megosztottá vált. A legtöbben közülük úgy vélik, hogy a túl gyors villamosítás az autók árának emelkedéséhez, valamint munkahelyek megszűnéséhez vezet majd, és a kínai konkurenciának kedvez, amely előbbre tart akkumulátor-gyártás terén.

Európa vezető autógyártó vállalata, az összeladások mintegy egynegyedét magáénak tudó Volkswagen azonban csatlakozott az amerikai Teslához a 100 százalékban elektromos autók népszerűsítése terén. Történik mindez a 2015-ös, úgynevezett Dieselgate botrány után, amely fényt derített arra, hogy a gyártó egy szoftver segítségével meghamisította a teszteken dízelüzemű autói károsanyag-kibocsátással kapcsolatos adatait.

„Óriási konfliktus van jelenleg az ACEA-n belül. A Volkswagen most az elektromos autókat részesíti előnyben, hogy a Dieselgate-botrány után javítson a megítélésén. A csoport óriási beruházásokat eszközölt, így a termékei megfelelnek az újonnan bevezetni tervezett szabályoknak” – magyarázta Matthias Schmidt német elemző. „A Volkswagen tökéletes helyzetben van ahhoz, hogy növelje piaci részesedését és néhány versenytársát sarokba szorítsa” – tette hozzá.

A Volkswagen júniusban bejelentette, hogy 2033 és 2035 között elkezdi megszüntetni benzines és dízelmotoros autóinak forgalmazását.

„Egy autó átlagos élettartama 15 év. Ha 2050-re szén-dioxid-kibocsátástól teljesen mentes közlekedést akarunk, legkésőbb 2035-ben kell eladni az utolsó belső égésű motorral szerelt autót” – véli Diane Strauss, a franciaországi Közlekedés és Környezetvédelem civil szervezet tagja.

Júniusban közzétett rangsorában a szervezet elmarasztalta a Daimler (Mercedes), a BMW, a Stellantis (PSA, Fiat) és a Toyota vállalatot „kevésbé ambiciózus” terveik miatt, ezek a gyártók ugyanis továbbra is jórészt a szennyezőnek tartott újratölthető hibridekre alapoznak. A Renault és a Hyundai jó helyezést ért el, de a Volkswagen és a Volvo a listavezetők.

A belső égésű motorokkal szerelt autók forgalmazásának 2035-től való betiltása „jó kompromisszum az ipari és társadalmi szempontból túl korai 2030 és az éghajlati megfontolásból túl késői 2040 között” – mondta Pascal Canfin, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke. Canfin egy „több milliárd eurós alap” létrehozását is szorgalmazza a technológiai váltás által érintett ágazatokban működő kis- és középvállalkozások támogatására – számolt be az Agerpres.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 28., szerda

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Hirdetés
2026. október 28., szerda

Országos hálózatot építenének ki a függők kezelésére és rehabilitációjára

Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.

Országos hálózatot építenének ki a függők kezelésére és rehabilitációjára
2026. október 28., szerda

Fekete-tengeri támadások: Bukarest kérésére francia felderítőgép érkezett a hajók védelmére

Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.

Fekete-tengeri támadások: Bukarest kérésére francia felderítőgép érkezett a hajók védelmére
2026. október 28., szerda

Kelemen Hunor a településösszevonási tervekről: helyi népszavazásokra is szükség van

Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.

Kelemen Hunor a településösszevonási tervekről: helyi népszavazásokra is szükség van
Hirdetés
2026. október 28., szerda

Brassói szabotázs: az orosz nagykövet mindent tagad, miután a román külügy berendelte

Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.

Brassói szabotázs: az orosz nagykövet mindent tagad, miután a román külügy berendelte
2026. október 27., kedd

„Nem tréfa, hanem bántalmazás”: felemelte szavát a belügyminisztérium a gyerekijesztgető halloweeni TikTok-trend ellen

Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.

„Nem tréfa, hanem bántalmazás”: felemelte szavát a belügyminisztérium a gyerekijesztgető halloweeni TikTok-trend ellen
2026. október 27., kedd

Szakértő: Románia a Kreml kiemelt célországai között, erdélyi magyarok is célkeresztbe kerülhetnek

Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.

Szakértő: Románia a Kreml kiemelt célországai között, erdélyi magyarok is célkeresztbe kerülhetnek
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Nyolc rendőrt ítéltek el, miután két fiatalt megvertek és megaláztak egy maszkviselési vita miatt

Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.

Nyolc rendőrt ítéltek el, miután két fiatalt megvertek és megaláztak egy maszkviselési vita miatt
2026. október 27., kedd

Nicușor Dan a brassói szabotázsakcióról: Oroszország régóta próbálja gyengíteni az európai demokráciákat

Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.

Nicușor Dan a brassói szabotázsakcióról: Oroszország régóta próbálja gyengíteni az európai demokráciákat
2026. október 27., kedd

Még a magyarok is jobbak: Tanasă szerint a külföldi vendégmunkásokkal „visszahozták” a leprát Romániába

Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.

Még a magyarok is jobbak: Tanasă szerint a külföldi vendégmunkásokkal „visszahozták” a leprát Romániába
Hirdetés
Hirdetés