A szándékos zavarkeltés eredményeként a hadsereg egyes alakulatai más alakulatok ellen kezdtek harcolni a forradalom idején
Egy újabban megjelent tanulmány szerzői szerint az 1989-es romániai forradalmat december 22-étől – Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor elmenekülésének időpontjától – egy katonai diverzió állította le, amelyet a diktatúra idején kialakított „R hálózat” hajtott végre. Ennek vezetői – miután a diktátort „feláldozták” – saját hatalmuk átmentése érdekében véres cselekményeket provokáltak.
2019. február 20., 21:242019. február 20., 21:24
2019. november 22., 11:042019. november 22., 11:04
Az 1990-es romániai tüntetéseken gyakran skandált: „Ki lőtt belénk 22-e után?” rigmust címébe emelő tanulmányt Andrei Ursu és Mădălin Hodor román történészek, valamint Roland O. Thomasson amerikai politológus jegyzi. A Revista Drepturile Omului kiadványban közzétett 130 oldalas tanulmány arra keresi a választ, hogy kik a felelősek a diktátor elmenekülését követően, a Ion Iliescu nevével fémjelzett csoport hatalomra jutása után bekövetkezett vérengzésekért.
A forradalmi eseményeknek 1290 azonosított halálos áldozata van. Közülük 177-en a Ceaușescu által elrendelt sortüzeknek estek áldozatul Temesváron és más városokban. A többség azonban az ezt követő napokban, vélt terroristák elleni harcban vesztette életét. Mădălin Hodor, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tudományos kutatója, a tanulmány egyik szerzője az MTI-nek elmondta: immár az ügyészség is kijelentette, hogy a „terroristák elleni harcot” egy kimondottan erre kiképzett titkos hálózat szervezői provokálták és hajtották végre.
Tagjai a hadsereg, a Securitate (politikai rendőrség), a „hazafias gárdák” és a kommunista párt erre kiválasztott és kiképzett aktív, illetve visszavonult tagjai voltak. A román katonai doktrína 1972-től tartalmazta a nép honvédő harcának a gondolatát, amely egy ellenséges megszállás esetén alkalmazandó nem hagyományos hadviselést jelentett. A kutató szerint az „R hálózat” létezéséről korábban csak nyilatkozatokból lehetett tudni, de kutatásaik során két olyan cikkre bukkantak a Securitate belső folyóiratában, amelyek pontosan leírták a hálózat felépítését, működési elvét.
Mădălin Hodor történész
Fotó: Newsweek.ro
Eszerint az „R hálózat” tagjai különböző struktúrákba (a hadseregbe, a Securitatéba, a kommunista pártba) illeszkedtek, de olyan civilek is voltak közöttük, akiket a sorkatonai szolgálat alatt szerveztek be. A hálózatnak egy-egy városban két-három sejtje is működött. Tagjai egy előre rögzített jelre az előre rögzített helyen gyülekeztek, ahol fegyverek, kommunikációs és diverziós eszközök álltak rendelkezésükre. Mădălin Hodor szerint ennek a hálózatnak bizonyos részei működésbe léptek 1989 decemberében. A történész szerint a „víz mérgezettségére”, a „terrorista támadásokra”, a „küszöbön álló légi támadásokra” vonatkozó – minden valóságalapot nélkülöző – bejelentések a diverziós hadműveletek iskolapéldái.
Például egy Brassóhoz közeledő helikopterrajról szóló bejelentés után a légvédelem radarjai – vélhetően valamilyen elektronikai zavarás következtében – tényleg olyan jeleket észleltek, amelyek a közeledő légi járművekre utaltak. A megtévesztett légvédelmisek lőttek is a levegőbe, ezáltal az „R hálózat” elérte, hogy azt higgyék, valóban a volt diktátor „terroristáinak” a támadását hárítják el. A történész a katonai diverzió három komponensét azonosította. Elkövetői hamis légi célpontokat generáltak, pánikkeltő hírek terjesztettek, és a fegyveres erők elleni támadásokat szimuláltak.
A kutató e katonai diverziónak tulajdonította, hogy a szándékos zavarkeltés eredményeként a hadsereg egyes alakulatai más alakulatok ellen kezdtek harcolni úgy, hogy a harcban álló felek mindegyike Ceaușescu külföldi terroristáit vélte a másik oldalon, és hogy a fegyverhez jutott civil lakosság vélt terroristákra lőtt az utcákon. Mădălin Hodor szerint a diverziókeltés hármas célt szolgált. Egyfelől próbálta menteni a hadsereget és a Securitatét a Ceaușescu által pár nappal korábban elrendelt vérengzések végrehajtásának a felelőssége alól, másfelől próbálta intézményesen átmenteni ezeket a szervezeteket az új rendszerbe, harmadrészt megpróbálta leállítani a forradalmat egy olyan pillanatban, amikor csak Ceaușescu bukik, de a rendszer tovább él.
A történész elmondta: az ügyészség jelenleg Ion Iliescunak és a hatalom megszerzőinek a felelősségét vizsgálja a december 22. utáni vérengzésekben. Úgy vélte azonban, hogy nekik aligha állt módjukban irányítani az eseményeket. Mădălin Hodor félőnek tartotta, hogy – miként az 1989-es kirakatperben a Ceaușescu házaspárra hárították a teljes felelősséget – a jelenleg folyó ügyészségi vizsgálat Iliescut hozza ki bűnbaknak, és homályban hagyja a vérengzések más felelőseit.
A Ceaușescu házaspár kivégzése 1989 decemberében
A kutató felidézte: 1989. december 17-én Ceaușescu egy Magyarország felől érkező szovjet-magyar támadást vizionált, a külső támadásra érvényes katonai jelszót adta ki, és ezzel háborús helyzetet idézett elő az országban. A katonai diverzió kiagyalói pár nappal később ugyanezt a forgatókönyvet alkalmazták, csak most már Ceaușescu „terroristáit” mutatták fel a hamis célpontként, hogy a véres színjátékban a nép védelmezőiként tűnhessenek fel. Ez a forgatókönyv arra is alkalmas volt, hogy a december 22. utáni áldozatokat Ceaușescu számlájára írhassák, és ezt a vérengzést hozhassák fel indokként a diktátor és felesége sürgős kivégzéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eastern Sentry (Keleti Őrszem) katonai művelet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének gyors reakciója a NATO-tagállamok szuverén légterének ismételt megsértésére – közölte péntek este a külügyminisztérium.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter pénteken menesztette a román vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetőjét.
Egy 13 éves fiú meghalt pénteken a Máramaros megyei Mosóbánya (Băița de Sub Codru) település iskolájának udvarán – tájékoztatott péntek este a megyei rendőrség szóvivője.
Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében már nem finanszírozható kórházi beruházásokat az Európai Unió 2021-2027 közötti egészségügyi programjának alapjaiból fogják finanszírozni – jelentette be pénteken Ilie Bolojan.
A helyi közigazgatásban működő reprezentatív szakszervezeti szövetségek képviselői szeptember 15-én, hétfőn a fővárosban tüntetnek a kormány által bejelentett létszámcsökkentési intézkedések ellen.
Nem aranyat tartalmaznak a képviselőházi névjegykártyák, csak aranyfóliát – pontosítottak a román parlament alsóházának illetékesei pénteken, miután Radu Mihaiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője ezzel ellentétes utalásokat tett.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy soha nem fogja elfogadni az oltások kötelezővé tételét. Véleménye szerint az embereknek joguk van választani, de ezt „teljes körű tájékoztatás alapján” kell megtenniük.
Hat kést találtak egy moldovai állampolgárságú nőnél, aki egy, a román parlamentben megtartott rendezvényen akart részt venni.
Aranyfóliát is felhasználnak a román parlamentben a képviselők névjegykártyáinak elkészítéséhez, emiatt azok a piaci ár sokszorosába kerülnek – derült ki a napokban.
Továbbra is növekszik a George Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) népszerűsége az INSCOP Research által 2025. szeptember 1. és 9. között végzett közvélemény-kutatás adatai szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!