
Mikor üt a közúti huligánok órája? Még mindig nem használja a rendőrség a települések térfigyelő kameráit
Fotó: Csató Andrea
Továbbra sem bírságolják a térfigyelő kamerák által rögzített közúti szabálysértéseket lakott területen belül vagy kívül elkövető járművezetőket, „közúti huligánokat”, annak ellenére, hogy a jogszabályi háttér, az infrastruktúra és a technológia is rendelkezésre áll. A Pro Infrastruktúra Egyesület tétlenséggel és a bűnüldözés akadályozásával vádolja Cătălin Predoiu belügyminisztert és Cristian Pistolt, a közúti infrastruktúrát kezelő országos hatóság (CNAIR) vezetőjét.
2025. október 24., 17:322025. október 24., 17:32
A romániai közlekedési infrastruktúra nagyberuházásait figyelemmel követő, de balesetmegelőzési stratégiákat is felvető, a közlekedésre életveszélyes vagánykodó sofőrök, közúti huligánok elleni fellépéseket sürgető civil szervezet szerint a belügyminiszter és a CNAIR-elnök
Az egyesület emlékeztet arra, hogy a 2024/84-es számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a közlekedési rendőrségnek joga van arra, hogy a városházák által felszerelt kamerák képeit felhasználja a törvénysértő járművezetők megbírságolására. 2025 márciusában a Pró Infrastruktúra Egyesület nyilvánosan figyelmeztetett arra, hogy Cătălin Predoiu szaktárcavezető még nem írta alá a végrehajtáshoz szükséges miniszteri rendeletet. Ezt 2025. június 25-én adták ki, de – állítja a szövetség – a belügyminisztérium nem tett konkrét lépéseket a városházákkal való együttműködés kidolgozására és a rendszer üzembe helyezésére.
„Néhány polgármester nyilvánosan kéri a minisztert, hogy indítsa el a dolgot. De nem, Predoiu és beosztottjai csak kifogásokat keresnek. Vagy azt, hogy nincs országos központ, amely begyűjtené az ország minden részéből érkező kéréseket és kiállítaná a szabálysértési jegyzőkönyveket, vagy azt, hogy módosítaniuk kell a törvényt. Amire 4 hónappal ezelőtt miniszteri rendeletet adott ki. Elképesztő” – írták a Pro Infrastruktúra Egyesület képviselői.
Hasonló kritikák érik a CNAIR-t is. Az egyesület rámutat, hogy bár a 2022/383-as törvény létrehozta az e-SIGUR rendszert, amelynek célja, hogy 2030-ig a felére csökkentse a közúti balesetek halálos áldozatainak számát, a Cristian Pistol által vezetett intézmény még csak pályázatot sem írt ki a megvalósítására. „Két és fél éven keresztül Pistol nem volt hajlandó vagy képtelen volt még a rendszer összetevőinek – portálok, kamerák, szoftverek, szerverek és minden egyéb szükséges dolog – beszerzésére vonatkozó pályázatot sem kiírni.
– állítja az egyesület. „Tehát szabad az út a vagánykodás előtt városokon kívül is” – vonja le a szomorú következtetést a civil szervezet. Amely szerint vagy gondatlanság és hozzá nem értés áll Predoiu és Pistol hozzáállása mögött, vagy pedig „rosszindulat és bűnrészesség.
Mivel a belügyminisztérium márciusban üzembe helyezte az e-SIGUR mobil sebességmérő kamerákat, a Pro Infrastruktúra most átláthatóságot követel a hatékonyságukról. „Hány gyorshajtót fogtak el, hány bírságot szabtak ki? Átláthatóságot követelünk, ha az élet valóban elsőbbséget élvez” – hangoztatta az egyesület.
A bukaresti belügyminisztérium közleményben reagált a felsorakoztatott vádakra. Eszerint
Megerősítették, hogy a 2025. június 25-i, 99. számú, a Hivatalos Közlönyben már közzétett miniszteri rendelettel megteremtődött azt a jogi keret, amely lehetővé teszi a helyi hatóságok és a közútkezelők videórendszerei képeinek felhasználását a közlekedési szabálysértések automatikus felderítésére és szankcionálására. E szabályozási keret alapján a román rendőrség főkapitánysága jelenleg a szükséges együttműködési eljárások kidolgozásán ügyködik.
A közleményben kitérnek egy stratégiai megközelítésre is, mely amely három fő irányba tagolódik:
Kitérnek arra is, hogy a 2025. január 1-jén elindított e-SIGUR rendszer egy országos integrációs projekt, amely összekapcsolja a helyi közigazgatás, a CNAIR és a belügy infrastruktúráját, egységes és hatékony megközelítést biztosítva az útellenőrzéshez. Ennek keretében automatikus közúti közlekedésfelügyeleti központ is működik.
Ennek fő célja a jogsértések automatikus felderítése, feldolgozása és szankcionálása az egységes jogérvényesítés jegyében. Ugyanakkor az eljárások racionalizálásának és bürokráciamentesítésének szükségességéből kiindulva a belügyminisztérium a Biztonságos közlekedés című, október 14-i nyilvános vita során javasolta, hogy a munkafolyamatokat egy teljesen digitalizált rendszerhez igazítsák, amely képes nagy mennyiségű adat gyors és automatikus feldolgozására, minimális emberi erőforrás bevonásával.
„Ezek a számok megerősítik, hogy fel kell gyorsítani az ellenőrzési és szankcionálási mechanizmusok korszerűsítését és automatizálását” – jegyezte meg a belügyminisztérium.
Amely megerősítette „szilárd elkötelezettségét amellett, hogy a közúti biztonságot országos stratégiai prioritásként kezeli, szoros összefüggésben a súlyos balesetek számának csökkentésére vonatkozó európai célokkal. Az automatikus ellenőrző rendszerek teljes körű működéséhez szükséges valamennyi adminisztratív, műszaki és operatív intézkedést a megállapított ütemterv szerint, a jogszabályi rendelkezéseknek, valamint az átláthatóság és a közfelelősség elveinek szigorú betartásával hajtják végre – állítják közleményükben.

Első háromhetes mérlege alapján egyelőre vérszegényen működik az e-Sigur közúti ellenőrző- és bírságolórendszer. Kevés a traffipax, és az erdélyi megyék többségéből hiányoznak a beígért digitális térfigyelő kamerák, de a rendőrség kiépíti a rendszert.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
A témában megtartott ötödik, szerdai ülésén sem döntött az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!