Félő, hogy a közigazgatási reform megváltoztatja a kisebbségi közösségek etnikai arányát
Fotó: Borbély Fanni
Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot, amint azt Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök javasolta.
2026. október 26., 19:502026. október 26., 19:50
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hétfőn a parlamentben kijelentette, hogy a közigazgatási reformról parlamenti vitát kell folytatni, és nem lehet figyelmen kívül hagyni az állampolgárok akaratát.
– fogalmazott az Agerpres szerint. Csoma Botond hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem ellenzi a reformot, de az nem sértheti az etnikai közösségek jogait, amelyeket nemzetközi egyezmények is védenek.
A frakcióvezető szerint a területi átszervezést a korábban javasolt parlamenti különbizottságnak kellene előkészítenie, amelyben minden pártot egy képviselő és egy szenátor képviselne. Kifogásolta, hogy azóta sem történt előrelépés a testület létrehozása érdekében.
Csoma Botond elismerte, hogy az 1968-ban kialakított közigazgatási rendszer módosításra szorul,
Ennek érdekében különleges szabályokat vagy kivételeket tart szükségesnek a kisebbségek lakta térségek tekintetében. „Úgy kell végrehajtani az összevonásokat, hogy azok ne változtassák meg a kisebbségi közösségek etnikai arányát” – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa, aki reményét fejezte ki, hogy a kormány végül eláll a parlamenti felelősségvállalástól.
Amint arról beszámoltunk, a Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu azt fogja javasolni Luca Niculescu miniszterelnöknek, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot és a kormányzati intézmények átszervezését.
A területi-közigazgatási reform, illetve a kormányzati intézmények átszervezésének céljaival egyet lehet érteni, de konkrét, politikailag és társadalmilag is elfogadott javaslatra van szükség, amelyről az önkormányzatokkal és a lakossággal is egyeztetnek – jelentette ki hétfőn a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu.
Fenechiu emlékeztetett: a liberálisok már kezdeményezték egy olyan, 23 vagy 27 tagból álló parlamenti bizottság felállítását, amelynek a reformjavaslat kidolgozása lenne a feladata.
– jegyezte meg. A szenátor szerint egyelőre nem világos, hogy a PSD elnöke háromezer, ötezer vagy hétezer lakosban szabná meg a közigazgatási egységek minimális lakosságszámát, vagy a Moldovai Köztársaságban alkalmazott önkormányzati összevonások mintáját követné. Hangsúlyozta: a reform csak akkor léphet túl a jól hangzó ígéreteken, ha megvalósítható tervezet készül, és az emberek számára is világossá válnak az előnyei.
Fenechiu az Agerpres szerint beszélt arról is, indokoltnak tartja a kis lélekszámú községek összevonását, mivel sok önkormányzat saját bevételeiből még a polgármesteri hivatal működését sem tudja fedezni, ezért a központi költségvetés támogatására szorul.
Eközben Sorin Șipoș, a a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője úgy fogalmazott: átfogó közigazgatási-területi reformra van szükség, és
A politikus szerint az 1500 főnél kisebb lakosságszámú települések összevonása önmagában nem hozna érdemi változást, az átszervezésnek valamennyi ötezer fő alatti településre ki kellene terjednie. Hozzátette, emellett előzetes vitára és a várható következmények felmérésére van szükség ahhoz, hogy koherens és méltányos rendszer legyen az eredmény. „Egy ilyen kérdést most mindenféle előzetes vita és hatástanulmány nélkül napirendre tűzni nem több puszta látszatintézkedésnél” – fogalmazott.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu azt fogja javasolni Luca Niculescu miniszterelnöknek, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot és a kormányzati intézmények átszervezését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu azt fogja javasolni Luca Niculescu miniszterelnöknek, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot és a kormányzati intézmények átszervezését.
Miután korábbi feljelentése nyomán múlt héten diszkrimináció miatt vádat emeltek a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője, Dan Tanasă ellen, a népszerű exrendőr és influenszer, Marian Godină újabb ügy miatt tett ellene feljelentést.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!