Fotó: Facebook/Tudor Benga
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy Románia nem tarthatja fenn többé a közigazgatás jelenlegi, még a kommunista rendszer idejéből fennmaradt struktúráját, mert így az állam „a saját súlya alatt fog összeroppanni”.
2023. november 16., 16:572023. november 16., 16:57
2023. november 16., 18:222023. november 16., 18:22
Ciolacu az ország közigazgatási átszervezéséről szóló konferenciára küldött üzenetében azt írta, Románia jelenlegi közigazgatási felosztása 1968-ból származik, és a 41 megye, valamint a fővárosi kerületek felügyelőségei, ügynökségei, igazgatóságai és hatóságai valósággal „megfojtják” az államot. Ez a struktúra bürokráciát eredményez, hatékonysága alacsony, és értelmetlenül sokba kerül – vélekedett a román miniszterelnök.
„Így nyilvánvalóan ellentmondásban vagyunk a szubszidiaritás elvével, amely az EU felépítésének és működésének alapját képezi. Ez a törvény Románia modernizációjának, bürokráciamentesítésének és az európai alapok hatékonyabb felhasználásának is komoly akadálya” – érvelt üzenetében, amelyet Adeline Dan, a miniszterelnöki kancellária államtitkára olvasott fel a konferencián. A kormányfő arról számolt be levelében, hogy az utóbbi hónapokban beszélgetett erről a kérdésről polgármesterekkel, üzletemberekkel és egyszerű emberekkel, a következtetése pedig az, hogy széles körű társadalmi konszenzus van a közigazgatás reformjának szükségességéről.
A helyi közösségeket nem lehet matematikai, könyvelői szempontok szerint megközelíteni – jelentette ki a Krónikának Antal Árpád szentgyörgyi polgármester a közigazgatási átszervezés szükségességéről elhangzó román politikusi nyilatkozatok kapcsán.
Elismerte ugyanakkor, hogy a jövő év – amikor négy választás lesz – nem alkalmas ilyen méretű reform megvalósítására. A közigazgatás átszervezését azonban be lehetne iktatni a következő törvényhozási ciklusba a társadalmi, kulturális és gazdasági elit bevonásával, hatástanulmányok elkészítése és szakértőkkel való konzultálások után. „Meg kell hallgatnunk a helyi önkormányzatok, az üzleti és az akadémiai szféra minden fontos hangját, és még valami másra is szükségünk van: arra, hogy mi, politikusok ne próbáljuk feltalálni a spanyolviaszt. Van egy stratégiai pillér, amelyre ezt az egész kezdeményezést alapoznunk kell: a digitalizáció” – üzente Ciolacu.
Cseke Attila arra hívta fel a figyelmet a rendezvényen, hogy a közigazgatás helyi és központi szinten egyaránt közszolgáltatásnak minősül. „Úgy kell a közigazgatásra gondolni, mint az iskolákra, a kórházakra, vagy a közutakra. Egy iskolától, egy kórháztól sem várja el senki, hogy profitot termeljen, nem ez a célja. Azért építünk utakat, hogy közlekedjen rajta az állampolgár, ez nem egy cég által nyújtott szolgáltatás, nem nyereséges. A közigazgatástól sem várhatjuk el, hogy nyereséges legyen” – idézte az RMDSZ hírlevele a szenátusi frakcióvezetőt. A politikus hangsúlyozta: a közigazgatási átszervezést nem lehet életképtelen kritériumok alapján elvégezni, ismerni kell a földrajzi és gazdasági viszonyokat, a településeken élők hagyományait, kötődéseit a történelmi régiókhoz. Ez egy többéves feladat, és helyi referendum kell az elfogadásához.
Cseke kifejtette, sok gondot szülhet, ha Románia előkészületlenül, elhamarkodottan hajtja végre a közigazgatási átszervezést. Véleménye szerint a 2022-ben elkezdett úton kell haladni előre. „Amikor az RMDSZ még kormányon volt, a közigazgatási minisztérium két fontos jogszabályt dolgozott ki: a konzorciumok és a metropolisz-övezetek működését szabályozó törvényeket. Ez a két törvény a bonyolult nevével ellentétben egy egyszerű dolgot szabályoz: az önkormányzatok együttműködhetnek olyan kérdésekben, amelyeket nem tudnak egyedül megoldani. Együttműködésre van szükség most is ezekben a kérdésekben, nem arra, hogy önkormányzatokat szüntessünk meg. Alulról kell építkezni, amikor a közigazgatási átszervezést végrehajtja Románia” – állapította meg az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa.
Hosszú idő óta beszédtéma a román pártok háza táján a közigazgatási reform. A Krónika erről megkérdezte az Arad megyei Kisiratos magyar polgármesterét, aki hosszú ideig harcolt azért, hogy önállósodjanak a többségében román lakosságú Kürtöstől.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.
Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
szóljon hozzá!