Bevezetné a kötelező szavazást a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik képviselője. Ioan Munteanu hétfőn közölte: erre vonatkozó törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben.
2014. szeptember 02., 16:562014. szeptember 02., 16:56
A tervezet értelmében azokat, akik nem élnek kötelezővé tett polgári jogukkal, 500 és 1000 lej közötti pénzbírsággal sújtanák. Munteanu szerint az intézkedésre azért van szükség, mert az mind a választópolgárokat, mind a politikusokat felelősebb magatartásra sarkallná.
„Még júniusban nyújtottam be a törvényt, amely jelenleg a szenátus előtt van. Pró és kontra érvek is vannak, jelenleg a törvényhozási tanács álláspontjára várok” – mondta Munteanu.
„Évek óta egyre kevesebb ember megy el szavazni, az ország sorsáról a választópolgárok 28 százaléka dönt, a többiek meg a választások után elégedetlenkednek. A kötelező szavazás mind a politikai osztályt, mind a választókat felelősebb magatartásra sarkallná” – fejtette ki Munteanu.
A képviselő párttársa, Valeriu Zgonea képviselőházi elnök nem veti el a kezdeményezést. „Ha pozitív eredményeket hoz, támogatom, jelenleg azonban nem tudom, milyen pozitív eredményei lehetnek” – mondta.
Európában Belgiumban vezették be először a kötelező szavazást 1892-ben, ott első alkalommal 10, a második alkalommal 25 euró a távolmaradásért kirótt büntetés. Négyrendbeli távolmaradás esetén tizenöt évre megvonható a szavazati jog.
Cipruson akár 600 euró is lehet a bírság, és Görögországban, valamint Luxemburgban és Liechtensteinben is kötelező a választási részvétel. Svájc Schaffhausen kantonjában sem a választókra bízzák, akarnak-e élni polgári jogukkal, és a részben Európában található Törökország is kötelezi polgárait a választási részvételre. A világon egyébként 28 országban – így Ausztráliában, Brazíliában és Szingapúrban is – kötelező a választási részvétel.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
szóljon hozzá!