2007. november 12., 00:002007. november 12., 00:00
A vélemények az illetõk társadalmi hovatartozásától, életkorától és nemétõl függetlenül megegyeznek. Az érdem szerinti elõmenetelben legnagyobb számban a bukarestiek és a felsõoktatási képesítéssel rendelkezõk bíznak. Emellett a megkérdezettek mintegy 41 százaléka kijelentette, hogy már felajánlott „kisebb figyelmességeket” állami intézményekben. A „figyelmességek” gyakorisága nemtõl, lakhelytõl függetlenül megközelítõleg azonos mindenhol. A leggyakrabban viszont a középfokú végzettséggel rendelkezõk és 35–49 év közöttiek folyamodnak a „figyelmességek” felajánlásához. A felmérés adatai szerint az érvényesülés klasszikus, értékeken és a személyes képességeken alapuló formája már egyre kevésbé örvend sikernek Romániában.
Ugyanazon közvélemény-kutatás szerint a lakosság 80 százaléka úgy látja, hogy a korrupció szintje nõtt vagy nem változott Románia európai uniós csatlakozását követõen. A megkérdezettek 53 százaléka úgy véli, hogy a megvesztegethetõség ugyanazon a szinten maradt, 30 százalékuk szerint pedig nõtt. Az optimista vélekedõk, azaz a csökkenésében bízók nem érik el a 20 százalékos arányt. A korrupcióellenes harcért felelõs intézmények közül a legtöbben a Korrupcióellenes Ügyosztályt látják a leghatékonyabbnak, utána az igazságügyi tárca következik és az ítélõszékek. A korrupcióellenes harcban legkevésbé motivált intézmények a megkérdezettek szerint a helyi közigazgatási egységek és a Nép Ügyvédje.
Végül a felmérésbõl még kiderül, hogy a megkérdezettek jelentõs hányada úgy gondolja, az Államfõi Hivatal képviseli a leghatékonyabban a lakosság érdekeit, míg a másik véglet a parlament. Az államelnöki intézmény egyébként a második legismertebb a helyi közigazgatási hatóságok után. A jelentõs állami intézmények ismertsége megközelíti a 70 százalékot. A közvélemény-kutatást, amelyet 1226 alanyból álló mintán 40 megye 53 városában és 50 községében végeztek október 10–17 között a megkérdezettek lakhelyén, a Demokrácia Alkalmazásáért Egyesület rendelte meg.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.