Levelében az alkotmány86. és 87. cikkelyére, valamint a 148. cikkely negyedikbekezdésére hivatkozott. A 86. cikkely kimondja: asürgős és rendkívüli fontosságúkérdésekben az elnöknek jogában álltanácskozni a kormánnyal. A 87. cikkely szerint azelnök részt is vehet azokon a kormányüléseken,amelyeken országos jelentőségű kérdéseketvitatnak meg a külpolitikával, a honvédelemmel, aközrend biztosításával kapcsolatban. Ezekena kormányüléseken az államfő elnököl.A 148. cikkely negyedik bekezdése előírja, aparlament, az államfő, a kormány és a bíróihatóság garantálja az EU-csatlakozásbólfakadó kötelezettségek megvalósítását.
Tegnap este keltezett válaszábanCãlin Popescu-Tãriceanu tételesen kifejtette, az államfőrészvételi kérése nem indokolt. „Egyikalkotmányos helyzet sem áll fenn, amelyik megengedi azállamfőnek, hogy részt vegyen a kormányülésen”– áll a levélben. A miniszterelnök szerint a 87.cikkely azért nem alkalmazható, mert az európaiparlamenti választások kérdése nemkülpolitikai, hanem belpolitikai kérdés. A 86.cikkely azért nem, mert a választások kiírásakérdésében az államfőnek semmilyenalkotmányos szerepe nincsen. Tãriceanu szerint a 148. cikkelymég kevésbé érvényes erre ahelyzetre, mert az EU-csatlakozási szerződésértelmében Romániának 2007. december31-éig kell megtartania a választásokat.
„Biztosíthatom elnök úr,szívesen látott vendég lesz valamennyikormányülésen, amikor jelenlétealkotmányosan alátámasztott” – zártalevelét Tariceanu.
Az EP-választásokelhalasztásának szándékát akormányfo a Nemzeti Liberális Párt (PNL)vezetotanácsának szombati ülése utánjelentette be. Mint mondta, a halasztásról nemkonzultált a párttagokkal, mivel a döntéstminiszterelnöki, nem pedig pártelnöki minoségébenhozta. „A kormányban a végso döntést aminiszterelnök hozza” – szögezte le Tariceanu,hozzátéve, szándékától nemtántorítja el sem a koalíciós partnerek,sem az ellenzék részérol érkezo nyomás.Döntését a kormányfo azzal indokolta, hogya romániai politikai szereplok semmibe vettékfelhívásait, miszerint az EP-választásokképezik az ország legfobb prioritását.Amint arról beszámoltunk, a kormányfo korábbantöbbször is felkérte Basescut, halassza el az egyéniválasztókerületes szavazási rendszerbevezetésérol szóló népszavazásikezdeményezését, a SzociáldemokrataPártot (PSD) pedig arra kérte: szüneteltesse azállamelnök menesztését célzóeljárását. A kormányfo szerint afelszólítások ellenére Basescu nemmondott le a referendum kiírásáról, sotnyilatkozatai arról árulkodnak, hogy éppen május13-án szeretné azt megrendezni. „Ahelyett, hogy azeurópai parlamenti választásokrólfolytatnánk komoly beszélgetéseket, a pártoktovábbra is értelmetlen politikai csatározástfolytatnak” – fejtette ki Tariceanu. A kormányfobejelentése ismét megosztotta a romániaibelpolitikai pártokat: míg a Demokrata Párt ésaz RMDSZ határozottan elutasítja a halasztást,az ellenzéki pártok támogatják azt. EmilBoc, a Demokrata Párt elnöke tegnapi sajtótájékoztatójánjelentette be: az EP-választások elhalasztásaolyan fontos kérdés, amirol a miniszterelnök nemdönthet egyedül. „A kormányfot a D. A. Szövetségjelölte tisztségébe, így a döntéstezen politikai struktúra keretében kell meghozni” –fejtette ki Boc. A demokrata pártelnök különbena D. A. Szövetség vezetotanácsának maiösszehívását szorgalmazta. Mint mondta, akérdésrol az RMDSZ-szel is konzultálni kívánnak.Az alakulat álláspontját tolmácsolva Bocelmondta: az EP-választások elhalasztásátpolitikai szempontból semmi nem indokolja, hiszen Basescu mégnem tuzte ki a referendum dátumát. Ráadásuljogi szempontból lehetetlen a halasztás, hiszen azEP-választások megrendezésére vonatkozókormányrendelet értelmében a szavazásidopontját nem szabad megváltoztatni – mutatott ráBoc. A kormányfo kezdeményezését azonbankedvezoen fogadta valamennyi ellenzéki párt. MirceaGeoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeésszerunek nevezte a kormányfo javaslatát. Azellenzék a belpolitikai válságra hivatkozvahelyesli Tariceanu döntését.
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).