Levelében az alkotmány86. és 87. cikkelyére, valamint a 148. cikkely negyedikbekezdésére hivatkozott. A 86. cikkely kimondja: asürgős és rendkívüli fontosságúkérdésekben az elnöknek jogában álltanácskozni a kormánnyal. A 87. cikkely szerint azelnök részt is vehet azokon a kormányüléseken,amelyeken országos jelentőségű kérdéseketvitatnak meg a külpolitikával, a honvédelemmel, aközrend biztosításával kapcsolatban. Ezekena kormányüléseken az államfő elnököl.A 148. cikkely negyedik bekezdése előírja, aparlament, az államfő, a kormány és a bíróihatóság garantálja az EU-csatlakozásbólfakadó kötelezettségek megvalósítását.
Tegnap este keltezett válaszábanCãlin Popescu-Tãriceanu tételesen kifejtette, az államfőrészvételi kérése nem indokolt. „Egyikalkotmányos helyzet sem áll fenn, amelyik megengedi azállamfőnek, hogy részt vegyen a kormányülésen”– áll a levélben. A miniszterelnök szerint a 87.cikkely azért nem alkalmazható, mert az európaiparlamenti választások kérdése nemkülpolitikai, hanem belpolitikai kérdés. A 86.cikkely azért nem, mert a választások kiírásakérdésében az államfőnek semmilyenalkotmányos szerepe nincsen. Tãriceanu szerint a 148. cikkelymég kevésbé érvényes erre ahelyzetre, mert az EU-csatlakozási szerződésértelmében Romániának 2007. december31-éig kell megtartania a választásokat.
„Biztosíthatom elnök úr,szívesen látott vendég lesz valamennyikormányülésen, amikor jelenlétealkotmányosan alátámasztott” – zártalevelét Tariceanu.
Az EP-választásokelhalasztásának szándékát akormányfo a Nemzeti Liberális Párt (PNL)vezetotanácsának szombati ülése utánjelentette be. Mint mondta, a halasztásról nemkonzultált a párttagokkal, mivel a döntéstminiszterelnöki, nem pedig pártelnöki minoségébenhozta. „A kormányban a végso döntést aminiszterelnök hozza” – szögezte le Tariceanu,hozzátéve, szándékától nemtántorítja el sem a koalíciós partnerek,sem az ellenzék részérol érkezo nyomás.Döntését a kormányfo azzal indokolta, hogya romániai politikai szereplok semmibe vettékfelhívásait, miszerint az EP-választásokképezik az ország legfobb prioritását.Amint arról beszámoltunk, a kormányfo korábbantöbbször is felkérte Basescut, halassza el az egyéniválasztókerületes szavazási rendszerbevezetésérol szóló népszavazásikezdeményezését, a SzociáldemokrataPártot (PSD) pedig arra kérte: szüneteltesse azállamelnök menesztését célzóeljárását. A kormányfo szerint afelszólítások ellenére Basescu nemmondott le a referendum kiírásáról, sotnyilatkozatai arról árulkodnak, hogy éppen május13-án szeretné azt megrendezni. „Ahelyett, hogy azeurópai parlamenti választásokrólfolytatnánk komoly beszélgetéseket, a pártoktovábbra is értelmetlen politikai csatározástfolytatnak” – fejtette ki Tariceanu. A kormányfobejelentése ismét megosztotta a romániaibelpolitikai pártokat: míg a Demokrata Párt ésaz RMDSZ határozottan elutasítja a halasztást,az ellenzéki pártok támogatják azt. EmilBoc, a Demokrata Párt elnöke tegnapi sajtótájékoztatójánjelentette be: az EP-választások elhalasztásaolyan fontos kérdés, amirol a miniszterelnök nemdönthet egyedül. „A kormányfot a D. A. Szövetségjelölte tisztségébe, így a döntéstezen politikai struktúra keretében kell meghozni” –fejtette ki Boc. A demokrata pártelnök különbena D. A. Szövetség vezetotanácsának maiösszehívását szorgalmazta. Mint mondta, akérdésrol az RMDSZ-szel is konzultálni kívánnak.Az alakulat álláspontját tolmácsolva Bocelmondta: az EP-választások elhalasztásátpolitikai szempontból semmi nem indokolja, hiszen Basescu mégnem tuzte ki a referendum dátumát. Ráadásuljogi szempontból lehetetlen a halasztás, hiszen azEP-választások megrendezésére vonatkozókormányrendelet értelmében a szavazásidopontját nem szabad megváltoztatni – mutatott ráBoc. A kormányfo kezdeményezését azonbankedvezoen fogadta valamennyi ellenzéki párt. MirceaGeoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeésszerunek nevezte a kormányfo javaslatát. Azellenzék a belpolitikai válságra hivatkozvahelyesli Tariceanu döntését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Látogatottsági adatok