Fotó: Rompres
Ha egyetlen párt sem szerez 51 százalékot, elképzelhető egy erős kisebbségi kormányzás. Jelenleg is kisebbségi kormányunk van, amelynek csupán 20 százalékos a támogatottsága, ezért nem látom be, miért volna gond, ha egy párt a választásokon a szavazatok újraosztása után meghaladná a 40 százalékot” – hangoztatta az államfő.
PD-L–PSD-erőtér
Băsescu szerint az önkormányzati választások első fordulójának eredményei alapján körvonalazódni látszik a politikai paletta, amelyet két nagy párt ural, nevezetesen a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD). „Ez az első alkalom, hogy két párt is erős területi struktúrával rendelkezik, mivel eddig az önkormányzatokban a PSD számított a legerősebbnek. Jelenleg az ország két nagy párt, a PD-L és a PSD között oszlik meg, oly módon, hogy a PD-L-nek enyhe többsége van a leadott szavazatok alapján. Ugyanakkor még hátravan a második fordulóban a nagyvárosok irányításáért vívott verseny” – mutatott rá az elnök.
A műsorban Băsescu ismét nyíltan kiállt a korábban általa irányított PD-L mellett. Sajnálatát fejezte ki, hogy 2004-ben nem az akkor még Demokrata Párt (PD) néven futó alakulatból származó politikust nevezett ki miniszterelnökké, mivel ebben az esetben az elmúlt négy évben jobb lett volna az együttműködés a kormány és az államfő között. Arra a kérdésre, hogy ki lett volna az a demokrata párti politikus, akit szívesen látott volna a kormányfői székben, az elnök közölte: időben kiderül, a következő parlamenti választások után.
Băsescu közölte: bánja, hogy 2004-ben betartotta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a PD alkotta D. A. koalíció alapszabályát, és a liberális Călin Popescu-Tăriceanut nevezte ki miniszterelnökké. „Voltak fenntartásaim, amikor Tăriceanu urat kineveztem, és ezek hat hónap múlva sajnos be is igazolódtak. Ő ugyanis úgy döntött, a Patriciu (Dinu Patriciu üzletember – szerk. megj.) által mutatott, a PSD irányába vezető utat követi. Ha PD-s miniszterelnököt nevezek ki, a kormányzás is jobb lett volna” – vélte az elnök.
A PSD is a kormányzásban reménykedik
Mircea Geoană PSD-elnök csütörtökön úgy vélte, amennyiben az önkormányzati választásokon elért siker megfelelő mértékű mozgósítással és csapatmunkával társul, a szociáldemokraták akár 40 százalékot is szerezhetnek az őszi parlamenti választásokon, ami lehetővé teszi az egypárti kormányzást. „A 2000 és 2004 közötti időszakhoz hasonlóan arra törekszünk, hogy egypárti kormányt alakítsunk, mivel bebizonyosodott, hogy ez a legjobb” – vélte a pártelnök. Közben Adrian Năstase, a PSD országos tanácsának elnöke úgy vélekedett, módosítani kell az alkotmány államfői mentelmi jogra vonatkozó cikkelyeit, különös tekintettel a hivatalba lépése előtt elkövetett bűncselekményekre.
Nincs alkotmánysértés?
Az elnök kijelentései kapcsán a Krónikának Szász Alpár Zoltán politológus elmondta: bár az alkotmány szerint az államfő nem lehet párttag, a szerdai interjú során alkotmánysértést nem követett el. „Băsescu nem felelős, de nem is alkotmányellenes kijelentéseket tett. Egyértelmű, hogy közvetve beavatkozott a pártpolitikába, amíg a román politikai kultúra ezt lehetővé teszi, addig megteheti. Bár a pártok már jelezték ezen gyakorlat helytelenségét, amíg a választók elfogadják, és továbbra is rá szavaznak, addig folytatja” – mutatott rá Szász. Mint elmondta, egy beszélgetős műsorban tett kijelentés nem tekinthető hivatalos jogcselekménynek, még akkor sem, ha oda államfői minőségben hívták meg. A jelenség Szász szerint az alkotmány hiányosságaival magyarázható: mivel az államfő olyan pártpolitikus, aki a polgárok által közvetlenül történő megválasztás által nyeri el legitimitását, ezt kihasználhatja, és populista kampányt folytathat.
Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.
A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.
A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.
A kormánykoalíció több pártjának képviselői is cáfolták a kormányszóvivő bejelentését, miszerint a koalícióban egyhangú döntés született volna az alapélelmiszerek árrésplafonjának megszüntetéséről.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap 2 óra 22 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Nem a román hadsereg vagy a NATO erői lőtték le a román légtérbe szombaton behatoló orosz drónt – közölte Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.