
Fotó: Rompres
Ha egyetlen párt sem szerez 51 százalékot, elképzelhető egy erős kisebbségi kormányzás. Jelenleg is kisebbségi kormányunk van, amelynek csupán 20 százalékos a támogatottsága, ezért nem látom be, miért volna gond, ha egy párt a választásokon a szavazatok újraosztása után meghaladná a 40 százalékot” – hangoztatta az államfő.
PD-L–PSD-erőtér
Băsescu szerint az önkormányzati választások első fordulójának eredményei alapján körvonalazódni látszik a politikai paletta, amelyet két nagy párt ural, nevezetesen a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD). „Ez az első alkalom, hogy két párt is erős területi struktúrával rendelkezik, mivel eddig az önkormányzatokban a PSD számított a legerősebbnek. Jelenleg az ország két nagy párt, a PD-L és a PSD között oszlik meg, oly módon, hogy a PD-L-nek enyhe többsége van a leadott szavazatok alapján. Ugyanakkor még hátravan a második fordulóban a nagyvárosok irányításáért vívott verseny” – mutatott rá az elnök.
A műsorban Băsescu ismét nyíltan kiállt a korábban általa irányított PD-L mellett. Sajnálatát fejezte ki, hogy 2004-ben nem az akkor még Demokrata Párt (PD) néven futó alakulatból származó politikust nevezett ki miniszterelnökké, mivel ebben az esetben az elmúlt négy évben jobb lett volna az együttműködés a kormány és az államfő között. Arra a kérdésre, hogy ki lett volna az a demokrata párti politikus, akit szívesen látott volna a kormányfői székben, az elnök közölte: időben kiderül, a következő parlamenti választások után.
Băsescu közölte: bánja, hogy 2004-ben betartotta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a PD alkotta D. A. koalíció alapszabályát, és a liberális Călin Popescu-Tăriceanut nevezte ki miniszterelnökké. „Voltak fenntartásaim, amikor Tăriceanu urat kineveztem, és ezek hat hónap múlva sajnos be is igazolódtak. Ő ugyanis úgy döntött, a Patriciu (Dinu Patriciu üzletember – szerk. megj.) által mutatott, a PSD irányába vezető utat követi. Ha PD-s miniszterelnököt nevezek ki, a kormányzás is jobb lett volna” – vélte az elnök.
A PSD is a kormányzásban reménykedik
Mircea Geoană PSD-elnök csütörtökön úgy vélte, amennyiben az önkormányzati választásokon elért siker megfelelő mértékű mozgósítással és csapatmunkával társul, a szociáldemokraták akár 40 százalékot is szerezhetnek az őszi parlamenti választásokon, ami lehetővé teszi az egypárti kormányzást. „A 2000 és 2004 közötti időszakhoz hasonlóan arra törekszünk, hogy egypárti kormányt alakítsunk, mivel bebizonyosodott, hogy ez a legjobb” – vélte a pártelnök. Közben Adrian Năstase, a PSD országos tanácsának elnöke úgy vélekedett, módosítani kell az alkotmány államfői mentelmi jogra vonatkozó cikkelyeit, különös tekintettel a hivatalba lépése előtt elkövetett bűncselekményekre.
Nincs alkotmánysértés?
Az elnök kijelentései kapcsán a Krónikának Szász Alpár Zoltán politológus elmondta: bár az alkotmány szerint az államfő nem lehet párttag, a szerdai interjú során alkotmánysértést nem követett el. „Băsescu nem felelős, de nem is alkotmányellenes kijelentéseket tett. Egyértelmű, hogy közvetve beavatkozott a pártpolitikába, amíg a román politikai kultúra ezt lehetővé teszi, addig megteheti. Bár a pártok már jelezték ezen gyakorlat helytelenségét, amíg a választók elfogadják, és továbbra is rá szavaznak, addig folytatja” – mutatott rá Szász. Mint elmondta, egy beszélgetős műsorban tett kijelentés nem tekinthető hivatalos jogcselekménynek, még akkor sem, ha oda államfői minőségben hívták meg. A jelenség Szász szerint az alkotmány hiányosságaival magyarázható: mivel az államfő olyan pártpolitikus, aki a polgárok által közvetlenül történő megválasztás által nyeri el legitimitását, ezt kihasználhatja, és populista kampányt folytathat.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.