A román államfőnek Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel kell versenybe szállnia a katonai szövetség vezetői posztjáért
Fotó: Presidency.ro
Több mint két héttel az erről napvilágot látott sajtóinformációkat követően Klaus Iohannis államfő megerősítette, hogy megpályázza az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkári tisztségét.
2024. március 12., 17:142024. március 12., 17:14
2024. március 12., 19:062024. március 12., 19:06
A román elnök kedden délután a Cotroceni-palotában tett sajtónyilatkozatában jelentette be a bukaresti politikai életben és a médiában egy ideje közszájon forgó döntését. Iohannis elmondta, a katonai szervezet vezetői posztjáért Románia nevében száll versenybe. Megfogalmazása szerint „teljes felelősséggel” pályázza meg a tisztséget, és döntése mögött szerinte
Klaus Iohannis sajtónyilatkozatában kifejtette, itt az ideje, hogy Románia „még felelősségteljesebb szerepet vállaljon az euroatlanti vezető struktúrákban”. Úgy vélekedett, hogy a gyökeres változásokon átment, „kiszámítható és megbízható szövetséges” Románia esetében „legitim törekvésnek” számít a katonai szervezet főtitkári tisztségének megpályázása. Hozzátette, Oroszország súlyos és hosszú távú fenyegetést jelent Európa számára, éppen ezért a kontinens lakossága az elmúlt évtizedek legveszélyesebb időszakát éli.
A PNL maradéktalanul támogatja az államfő jelölését
Nicolae Ciucă szenátusi elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke üdvözölte Klaus Iohannis bejelentését. „Üdvözlöm Románia elnökének azon döntését, hogy megpályázza a NATO-főtitkári tisztséget. A PNL maradéktalanul támogatja az államfőt célkitűzésében” – írta Ciucă közösségi oldalán, hozzátéve, Iohannis a NATO első kelet-európai főtitkáraként vonulhatna be a történelembe. A volt kormányfő szerint egy ilyen kényes geopolitikai és stratégiai helyzetben ezt a pozíciót olyan nyugatbarát vezetőnek kell betöltenie, aki Kelet-Európában töltött be magas közjogi méltóságot. A PNL elnöke szerint Románia olyan megbízható partner a NATO keretében, amely csatlakozása óta, 20 éve betartja vállalt kötelezettségeit, és a román hadsereg hozzájárulása a szövetség kötelezettségvállalásainak megvalósításában támogatja ezt a jelölést. Ciucă a PNL bukaresti székhelyén adott sajtónyilatkozatában újságírói kérdésre, miszerint az államfő milyen esélyekkel indul ebben a versenyben, úgy válaszolt: bármelyik jelölt esetében konszenzusra van szükség, ezért minden jelölt érvekkel fog előállni. „Az országok saját meggyőződésük, érveik alapján állnak majd egyik, vagy másik jelölt mellé, de a végső döntést az idén júliusban, Washingtonban tartandó NATO-csúcson hozzák majd meg a szövetség vezetői” – tette hozzá a szenátus elnöke.
Iohannis megállapítása szerint a NATO-nak is meg kell újítania önnön küldetéséről alkotott elképzelését. Hozzátette, a szervezet által felvetett témákhoz és meghozott döntésekhez Kelet-Európa érdemben hozzájárul. „Egy ebből a régióból érkező, kiegyensúlyozott, erős és befolyásos képviselettel a szövetség képes lesz a legjobb döntések meghozatalára, amelyek megoldást adhatnak valamennyi tagállam szükségleteire és aggodalmaira” – jelentette ki a román elnök.
Bukarest és Iohannis szándékát egyébként először a Bloomberg szellőztette meg február 22-én, arról tájékoztatva, hogy Románia arról értesítette a NATO tagállamait, miszerint jelölni kívánja Klaus Iohannis államfőt a főtitkári tisztségre. A médiavállalat szerint Iohannis megszerezheti az oroszellenes balti országok támogatását, továbbá Magyarország és Törökország is felsorakozhat a román elnök mögé. A román kormány – szóvivője útján – akkor nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Iohannis állítólagos jelöléséről szóló sajtóhírt.
Rutte élvezi mindenekelőtt az Egyesült Államok, továbbá számos nyugat-európai NATO-tagállam – köztük Nagy-Britannia és Franciaország – támogatását. Kiderült ugyanakkor, hogy Magyarország például semmi szín alatt nem szavazná meg főtitkárnak a holland miniszterelnököt. Mark Rutte esetleges NATO-főtitkárrá választása kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten elmondta, a budapesti kormány biztosan nem tudja olyan személy megválasztását támogatni, aki „korábban térdre akarta volna kényszeríteni Magyarországot”. „Nagyon fura lenne, ha egy ilyen ember jelöltségét a magyar kormány támogatná” – közölte egy héttel ezelőtti budapesti sajtóértekezletén a tárcavezető.
A szervezet jelenlegi főtitkára, a norvég Jens Stoltenberg 2024 októberéig tölti be a tisztséget, miután 2023 nyarán további egy évvel meghosszabbították a megbízatását.
Románia arról értesítette az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállamait, hogy jelölni kívánja Klaus Iohannis államfőt a főtitkári tisztségre – értesült csütörtökön a Bloomberg.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.
Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
2 hozzászólás