A román államfőnek Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel kell versenybe szállnia a katonai szövetség vezetői posztjáért
Fotó: Presidency.ro
Több mint két héttel az erről napvilágot látott sajtóinformációkat követően Klaus Iohannis államfő megerősítette, hogy megpályázza az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkári tisztségét.
2024. március 12., 17:142024. március 12., 17:14
2024. március 12., 19:062024. március 12., 19:06
A román elnök kedden délután a Cotroceni-palotában tett sajtónyilatkozatában jelentette be a bukaresti politikai életben és a médiában egy ideje közszájon forgó döntését. Iohannis elmondta, a katonai szervezet vezetői posztjáért Románia nevében száll versenybe. Megfogalmazása szerint „teljes felelősséggel” pályázza meg a tisztséget, és döntése mögött szerinte
Klaus Iohannis sajtónyilatkozatában kifejtette, itt az ideje, hogy Románia „még felelősségteljesebb szerepet vállaljon az euroatlanti vezető struktúrákban”. Úgy vélekedett, hogy a gyökeres változásokon átment, „kiszámítható és megbízható szövetséges” Románia esetében „legitim törekvésnek” számít a katonai szervezet főtitkári tisztségének megpályázása. Hozzátette, Oroszország súlyos és hosszú távú fenyegetést jelent Európa számára, éppen ezért a kontinens lakossága az elmúlt évtizedek legveszélyesebb időszakát éli.
A PNL maradéktalanul támogatja az államfő jelölését
Nicolae Ciucă szenátusi elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke üdvözölte Klaus Iohannis bejelentését. „Üdvözlöm Románia elnökének azon döntését, hogy megpályázza a NATO-főtitkári tisztséget. A PNL maradéktalanul támogatja az államfőt célkitűzésében” – írta Ciucă közösségi oldalán, hozzátéve, Iohannis a NATO első kelet-európai főtitkáraként vonulhatna be a történelembe. A volt kormányfő szerint egy ilyen kényes geopolitikai és stratégiai helyzetben ezt a pozíciót olyan nyugatbarát vezetőnek kell betöltenie, aki Kelet-Európában töltött be magas közjogi méltóságot. A PNL elnöke szerint Románia olyan megbízható partner a NATO keretében, amely csatlakozása óta, 20 éve betartja vállalt kötelezettségeit, és a román hadsereg hozzájárulása a szövetség kötelezettségvállalásainak megvalósításában támogatja ezt a jelölést. Ciucă a PNL bukaresti székhelyén adott sajtónyilatkozatában újságírói kérdésre, miszerint az államfő milyen esélyekkel indul ebben a versenyben, úgy válaszolt: bármelyik jelölt esetében konszenzusra van szükség, ezért minden jelölt érvekkel fog előállni. „Az országok saját meggyőződésük, érveik alapján állnak majd egyik, vagy másik jelölt mellé, de a végső döntést az idén júliusban, Washingtonban tartandó NATO-csúcson hozzák majd meg a szövetség vezetői” – tette hozzá a szenátus elnöke.
Iohannis megállapítása szerint a NATO-nak is meg kell újítania önnön küldetéséről alkotott elképzelését. Hozzátette, a szervezet által felvetett témákhoz és meghozott döntésekhez Kelet-Európa érdemben hozzájárul. „Egy ebből a régióból érkező, kiegyensúlyozott, erős és befolyásos képviselettel a szövetség képes lesz a legjobb döntések meghozatalára, amelyek megoldást adhatnak valamennyi tagállam szükségleteire és aggodalmaira” – jelentette ki a román elnök.
Bukarest és Iohannis szándékát egyébként először a Bloomberg szellőztette meg február 22-én, arról tájékoztatva, hogy Románia arról értesítette a NATO tagállamait, miszerint jelölni kívánja Klaus Iohannis államfőt a főtitkári tisztségre. A médiavállalat szerint Iohannis megszerezheti az oroszellenes balti országok támogatását, továbbá Magyarország és Törökország is felsorakozhat a román elnök mögé. A román kormány – szóvivője útján – akkor nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Iohannis állítólagos jelöléséről szóló sajtóhírt.
Rutte élvezi mindenekelőtt az Egyesült Államok, továbbá számos nyugat-európai NATO-tagállam – köztük Nagy-Britannia és Franciaország – támogatását. Kiderült ugyanakkor, hogy Magyarország például semmi szín alatt nem szavazná meg főtitkárnak a holland miniszterelnököt. Mark Rutte esetleges NATO-főtitkárrá választása kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten elmondta, a budapesti kormány biztosan nem tudja olyan személy megválasztását támogatni, aki „korábban térdre akarta volna kényszeríteni Magyarországot”. „Nagyon fura lenne, ha egy ilyen ember jelöltségét a magyar kormány támogatná” – közölte egy héttel ezelőtti budapesti sajtóértekezletén a tárcavezető.
A szervezet jelenlegi főtitkára, a norvég Jens Stoltenberg 2024 októberéig tölti be a tisztséget, miután 2023 nyarán további egy évvel meghosszabbították a megbízatását.
Románia arról értesítette az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállamait, hogy jelölni kívánja Klaus Iohannis államfőt a főtitkári tisztségre – értesült csütörtökön a Bloomberg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jó két hónap után csütörtökre ismét egyeztetésre hívta Nicuşor Dan államfő a parlamenti pártokat és frakciókat az új kormány megalakításáról.
Szó sincs róla, hogy Kelemen Hunor arra törekedne, hogy ő legyen a következő miniszterelnök – ezt maga az RMDSZ elnöke közölte.
Szerdán döntő házként elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezet, amely büntetendővé teszi a kényszerházasságot. Kiskorú sértettek esetében súlyosabb büntetést ír elő a jogszabályjavaslat.
Elutasította szerdán a képviselőház házbizottsága a politikusok, magas rangú köztisztségviselők és alkotmánybírók Míkonoszra és Nizzába tartó magánrepülős útjait kivizsgáló különbizottság létrehozását.
Több változat is elképzelhető az új kormány megalakítására Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint, ezek egyike egy tapasztalt minisztériumi szakemberekből álló kabinet lehetne.
Orosz nacionalista körök és a hadsereg által is használt zászló is felbukkant kedden a juhtenyésztők tüntetésén, amelyen szélsőjobboldali csoportok is megjelentek, és amely ennek nyomán erőszakba torkollt.
Újra zöld jelzést kapott a parlamentben a medvepopuláció kilövési kvótáját megkétszerező törvénytervezet – tájékoztatott a jogszabályt kezdeményező RMDSZ sajtóirodája.
Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.
Két hónapnyi halogatás után Nicușor Dan államfő ismét egyeztetésre hívja a parlamenti pártokat egy lehetséges teljes jogú kormány megalakításáról.
Nem kell sok idő, hogy összegyűljenek a Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztéséhez szükséges szavazatok a parlamentben – figyelmeztetett George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás