Klaus Iohannisnak a nagyobb támogatottságnak örvendő Mark Rutte holland kormányfővel kellene „megmérkőznie” a NATO-főtitkári posztért
Fotó: Presidency.ro
Románia arról értesítette az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállamait, hogy jelölni kívánja Klaus Iohannis államfőt a főtitkári tisztségre – értesült csütörtökön a Bloomberg.
2024. február 22., 20:512024. február 22., 20:51
2024. február 22., 22:192024. február 22., 22:19
Jennifer Jacobs, a médiavállalat fehér házi tudósítója X-oldalán (korábban Twitter) azt írta, Bukarest lépése megnehezíti a többi szövetséges ama törekvését, hogy Mark Rutte leköszönő holland kormányfő legyen a következő főtitkár. A Bloomberg szerint Iohannis megszerezheti az oroszellenes balti országok támogatását, továbbá Magyarország és Törökország is felsorakozhat a román elnök mögé.
hiszen a Reuters információi szerint a NATO 31 tagállama közül már 20 támogatja Mark Rutte jelöltségét, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is.
Mihai Constantin, a román kormány szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Iohannis állítólagos jelöléséről szóló sajtóhírt. A szóvivő újságírói kérdésre úgy fogalmazott: a kormány nevében „nincsenek adatai arra vonatkozóan, hogy a témában tájékoztatást nyújtson”. „Többen kérdeztek már önök közül, külföldi újságírók is. Ez a téma nagy érdeklődésre tart számot, nem csak Romániában, de jelenleg nincsenek adataim arra vonatkozóan, hogy a témában tájékoztatást nyújtsak” – válaszolta Mihai Constantin, hozzátéve: politikai egyeztetések zajlanak a főtitkári tisztségre történő jelölés tárgyában.
Nem hivatalos információk szerint Iohannis – akinek idén lejár a második mandátuma, és az alkotmány értelmében nem jelöltetheti magát újra államfőnek – már egy ideje kacérkodik a gondolattal, hogy megpályázza a NATO főtitkári posztját. A bukaresti médiában erről időről időre napvilágot látnak találgatások, ugyanakkor Andrei Muraru, Románia washingtoni nagykövete már két évvel ezelőtt úgy vélekedett, a román elnöknek jó esélyei vannak arra, hogy elnyerje a katonai szövetség vezetői tisztségét, mivel „jelentős” a támogatottsága az Egyesült Államokban.
Januárban Klaus Iohannist egykori alakulata, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) „hírbe hozta” az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöki tisztségével is, amikor úgy volt, hogy Charles Michel indul a június EP-választáson, és korábban leköszön a posztjáról. Michel később közölte, hogy meggondolta magát, mégsem indul az uniós megmérettetésen, és kitölti novemberben lejáró mandátumát.
Igencsak előre szaladt a PNL, amikor bedobta a nyilvánosság elé, hogy a párt korábbi elnökét, Klaus Iohannis jelenlegi államfőt szeretné az Európai Unió Tanácsának élén látni a mandátuma novemberi lejárta előtt leköszönő Charles Michel helyett.
Érdekes egyébként, hogy a NATO főtitkárhelyettesi tisztségét betöltő Mircea Geoană volt román külügyminiszter erősen kacérkodik a gondolattal, hogy ismét megpályázza hazájában a legfőbb közjogi méltóság posztját. A szociáldemokrata (PSD) politikus – aki a 2009-es elnökválasztás második fordulójában alulmaradt az újrázó Traian Băsescuval szemben – hivatalosan nem jelentette be ugyan szándékát, ám hónapok óta intenzíven lobbizik és kampányol ennek érdekében.
Az amerikai diplomata a sajtótájékoztatón azt mondta: a szövetség tagállamai arra törekszenek, hogy lehetőség szerint már az idei első negyedévben jelöltet válasszanak a NATO ősszel megüresedő vezetői posztjára. „Nem hiszem, hogy titok lenne, hogy Rutte miniszterelnök érdeklődését fejezte ki a feladat iránt” – fogalmazott Smith, majd hozzátette: jelenleg Rutte az egyetlen, akinek jelölése lehetőségét a szövetség vizsgálja.
Mivel Hollandiában tavaly novemberben előrehozott választásokat tartottak, és a kormányalakítási tárgyalások jelenleg is zajlanak, ha a katonai szövetség már az új holland kormány megalakulása előtt Rutte mellett dönt, Ruttének el kell döntenie, hogy ügyvivőként folytatja-e munkáját, vagy leköszön, hogy felkészüljön a következő megbízatására.
Az idén 65 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta a NATO főtitkára. Eredetileg négy évre választották meg, de megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben két-két évvel, tavalyelőtt és tavaly pedig további egy-egy évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára. A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank (Norges Bank) elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény bejelentése szerint el is nyert.
Jó esélyei vannak Klaus Iohannis román elnöknek, hogy elnyerje a NATO főtitkári tisztségét, mivel komoly a támogatottsága az Egyesült Államokban – jelentette ki Andrei Muraru, Románia washingtoni nagykövete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jó két hónap után csütörtökre ismét egyeztetésre hívta Nicuşor Dan államfő a parlamenti pártokat és frakciókat az új kormány megalakításáról.
Szó sincs róla, hogy Kelemen Hunor arra törekedne, hogy ő legyen a következő miniszterelnök – ezt maga az RMDSZ elnöke közölte.
Szerdán döntő házként elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezet, amely büntetendővé teszi a kényszerházasságot. Kiskorú sértettek esetében súlyosabb büntetést ír elő a jogszabályjavaslat.
Elutasította szerdán a képviselőház házbizottsága a politikusok, magas rangú köztisztségviselők és alkotmánybírók Míkonoszra és Nizzába tartó magánrepülős útjait kivizsgáló különbizottság létrehozását.
Több változat is elképzelhető az új kormány megalakítására Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint, ezek egyike egy tapasztalt minisztériumi szakemberekből álló kabinet lehetne.
Orosz nacionalista körök és a hadsereg által is használt zászló is felbukkant kedden a juhtenyésztők tüntetésén, amelyen szélsőjobboldali csoportok is megjelentek, és amely ennek nyomán erőszakba torkollt.
Újra zöld jelzést kapott a parlamentben a medvepopuláció kilövési kvótáját megkétszerező törvénytervezet – tájékoztatott a jogszabályt kezdeményező RMDSZ sajtóirodája.
Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.
Két hónapnyi halogatás után Nicușor Dan államfő ismét egyeztetésre hívja a parlamenti pártokat egy lehetséges teljes jogú kormány megalakításáról.
Nem kell sok idő, hogy összegyűljenek a Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztéséhez szükséges szavazatok a parlamentben – figyelmeztetett George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!