Klaus Iohannisnak a nagyobb támogatottságnak örvendő Mark Rutte holland kormányfővel kellene „megmérkőznie” a NATO-főtitkári posztért
Fotó: Presidency.ro
Románia arról értesítette az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagállamait, hogy jelölni kívánja Klaus Iohannis államfőt a főtitkári tisztségre – értesült csütörtökön a Bloomberg.
2024. február 22., 20:512024. február 22., 20:51
2024. február 22., 22:192024. február 22., 22:19
Jennifer Jacobs, a médiavállalat fehér házi tudósítója X-oldalán (korábban Twitter) azt írta, Bukarest lépése megnehezíti a többi szövetséges ama törekvését, hogy Mark Rutte leköszönő holland kormányfő legyen a következő főtitkár. A Bloomberg szerint Iohannis megszerezheti az oroszellenes balti országok támogatását, továbbá Magyarország és Törökország is felsorakozhat a román elnök mögé.
hiszen a Reuters információi szerint a NATO 31 tagállama közül már 20 támogatja Mark Rutte jelöltségét, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is.
Mihai Constantin, a román kormány szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta a Iohannis állítólagos jelöléséről szóló sajtóhírt. A szóvivő újságírói kérdésre úgy fogalmazott: a kormány nevében „nincsenek adatai arra vonatkozóan, hogy a témában tájékoztatást nyújtson”. „Többen kérdeztek már önök közül, külföldi újságírók is. Ez a téma nagy érdeklődésre tart számot, nem csak Romániában, de jelenleg nincsenek adataim arra vonatkozóan, hogy a témában tájékoztatást nyújtsak” – válaszolta Mihai Constantin, hozzátéve: politikai egyeztetések zajlanak a főtitkári tisztségre történő jelölés tárgyában.
Nem hivatalos információk szerint Iohannis – akinek idén lejár a második mandátuma, és az alkotmány értelmében nem jelöltetheti magát újra államfőnek – már egy ideje kacérkodik a gondolattal, hogy megpályázza a NATO főtitkári posztját. A bukaresti médiában erről időről időre napvilágot látnak találgatások, ugyanakkor Andrei Muraru, Románia washingtoni nagykövete már két évvel ezelőtt úgy vélekedett, a román elnöknek jó esélyei vannak arra, hogy elnyerje a katonai szövetség vezetői tisztségét, mivel „jelentős” a támogatottsága az Egyesült Államokban.
Januárban Klaus Iohannist egykori alakulata, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) „hírbe hozta” az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöki tisztségével is, amikor úgy volt, hogy Charles Michel indul a június EP-választáson, és korábban leköszön a posztjáról. Michel később közölte, hogy meggondolta magát, mégsem indul az uniós megmérettetésen, és kitölti novemberben lejáró mandátumát.
Igencsak előre szaladt a PNL, amikor bedobta a nyilvánosság elé, hogy a párt korábbi elnökét, Klaus Iohannis jelenlegi államfőt szeretné az Európai Unió Tanácsának élén látni a mandátuma novemberi lejárta előtt leköszönő Charles Michel helyett.
Érdekes egyébként, hogy a NATO főtitkárhelyettesi tisztségét betöltő Mircea Geoană volt román külügyminiszter erősen kacérkodik a gondolattal, hogy ismét megpályázza hazájában a legfőbb közjogi méltóság posztját. A szociáldemokrata (PSD) politikus – aki a 2009-es elnökválasztás második fordulójában alulmaradt az újrázó Traian Băsescuval szemben – hivatalosan nem jelentette be ugyan szándékát, ám hónapok óta intenzíven lobbizik és kampányol ennek érdekében.
Az amerikai diplomata a sajtótájékoztatón azt mondta: a szövetség tagállamai arra törekszenek, hogy lehetőség szerint már az idei első negyedévben jelöltet válasszanak a NATO ősszel megüresedő vezetői posztjára. „Nem hiszem, hogy titok lenne, hogy Rutte miniszterelnök érdeklődését fejezte ki a feladat iránt” – fogalmazott Smith, majd hozzátette: jelenleg Rutte az egyetlen, akinek jelölése lehetőségét a szövetség vizsgálja.
Mivel Hollandiában tavaly novemberben előrehozott választásokat tartottak, és a kormányalakítási tárgyalások jelenleg is zajlanak, ha a katonai szövetség már az új holland kormány megalakulása előtt Rutte mellett dönt, Ruttének el kell döntenie, hogy ügyvivőként folytatja-e munkáját, vagy leköszön, hogy felkészüljön a következő megbízatására.
Az idén 65 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta a NATO főtitkára. Eredetileg négy évre választották meg, de megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben két-két évvel, tavalyelőtt és tavaly pedig további egy-egy évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára. A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank (Norges Bank) elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény bejelentése szerint el is nyert.
Jó esélyei vannak Klaus Iohannis román elnöknek, hogy elnyerje a NATO főtitkári tisztségét, mivel komoly a támogatottsága az Egyesült Államokban – jelentette ki Andrei Muraru, Románia washingtoni nagykövete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fontos, hogy a NATO megerősítse jelenlétét, a légi és tengeri drónok elleni képességeit Romániában – hangsúlyozta a Nicușor Dan elnök szerdán.
A barnamedve európai uniós védettségének rugalmasabbá tételét kezdeményezi az Európai Bizottságnál Tánczos Barna megbízott mezőgazdasági miniszter annak érdekében, hogy Románia hatékonyabban tudjon fellépni az emberélet és a mezőgazdaság védelmében.
Rövid, kétperces sajtónyilatkozatban szólította felelősségteljes magatartásra a parlamenti pártokat szerdán Nicușor Dan államfő.
Jelentős szervezeti átalakításra készül az Országos Adóhatóság (ANAF), amelynek célja az adóelkerülés hatékonyabb felderítése, az adóbeszedés javítása és a kockázatosnak minősített adózók célzott ellenőrzése.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Az államreformmal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő kedd esti egyeztetésén.
Nicușor Dan államfő ismét a korábbi kormánykoalíció pártjaiból álló kormányt szeretne egy technokrata miniszterelnök irányításával, ha az Eugen Tomac alakította kormány nem kap bizalmat a parlamentben – közölte több bukaresti sajtóorgánum.
Egy szakértői kormány „a parlamenti demokrácia háttérbe szorítását jelenti, ami nem helyes” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Cáfolta Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!