Fotó: Presidency.ro
Új teret, új lehetőségeket nyithat a magyar–román kapcsolatokban Novák Katalin magyar köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő szerdai találkozója, az, hogy tizenkét éves szünet után ismét hivatalos megbeszélést folytatott Bukarestben a két ország államfője – vélekedett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
2022. szeptember 07., 21:262022. szeptember 07., 21:26
2022. szeptember 07., 23:282022. szeptember 07., 23:28
A bukaresti nagykoalíciós kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus a bukaresti Kálvineum református templomban nyilatkozott a magyar sajtónak, ahol megszervezték Novák Katalin találkozóját a bukaresti magyar közösséggel.
Kelemen Hunor felidézte:
„Elindult egy párbeszéd, hisz valóban, a román–magyar kapcsolatok befagyottnak tűntek, és az volt az egyik fontos szempont, hogy ezeket kimozdítsuk a holtpontról. Innen ez egy erős továbblépés, ugyanis a legmagasabb szinten, hivatalosan találkozott a két államfő. Azért tartom fontosnak, mert egy újabb lendületet adhat, kinyit újabb kapukat, lehetőségeket teremt, valamelyest visszahozza a bizalmat, mert bizalom nélkül nehéz együttműködni” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Novák Katalin köztársasági elnök kezet fog Bukarestben, a Csíki Sörözőben
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Hozzátette: fontos üzenet, hogy a román államfő (a júniusi regionális NATO-csúcs alkalmával folytatott megbeszélésükön) meghívta Bukarestbe a magyar köztársasági elnököt, valamint az is, hogy Novák Katalin is meghívta őt Budapestre és Klaus Iohannis is elfogadta a meghívást, „valamikor majd ellátogat Magyarországra”.
Kelemen Hunor rámutatott:
„Természetesen ma mindenkit a biztonság, az energiaárak érdekelnek, itt is komoly közös célok vannak, és természetesen nekünk fontos, hogy az erdélyi magyar közösségnek az identitásmegőrzése, az intézmények működtetése, azoknak a továbbépítése élvezze a román kormány támogatását, a magyar kormány támogatását és ezekben a kérdésekben ne legyen vita a két állam között” – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Egyelőre nem várható elmozdulás a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjainak folytatása terén, Kalus Iohannis szerint ugyanis a Novák Katalinnak folytatott szerdai megbeszélén „román állami hozzájárulást” szorgalmazott ezekhez. A ro
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
A témában megtartott ötödik, szerdai ülésén sem döntött az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!