Iohannis „román állami hozzájárulást” erőltet a magyar kormány erdélyi programjaihoz

Iohannis kitért a magyar kormány Erdélyben megvalósított, ám a román hatóságok által gördített akadályok miatt felfüggesztett gazdaságfejlesztési programjaira is. Alapvető fontosságúnak nevezte a román állam hozzájárulását az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor szerinte nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak. Klaus Iohannis elmondta, a megbeszélésen ismételten hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell „az egyoldalú megközelítéseket”, amelyek nem vezetnek fenntartható megoldáshoz.

„Ismét hangot adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak azoknak a hidaknak a felépítéséhez és megerősítéséhez, amelyek megteremtik a kapcsolatot a jogaik védelméért egyedüliként felelős állampolgárság szerinti állam és a között az állam között, amelyhez etnikai eredetük köti őket” – fogalmazott a román elnök. A megbeszélésen szó volt a magyar tisztségviselők romániai látogatásairól is. Ennek kapcsán Iohannis ismét kihangsúlyozta a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalásoknak „összhangban kell lenniük a stratégiai partnerség és a román-magyar alapszerződés szellemével”.

„Éltem ezzel a lehetőséggel, hiszen tizenkét éve nem járt hivatalosan Bukarestben magyar államfő, most elmondhatom, hogy egy új fejezetet nyitottunk meg az együttműködésünkben azzal, hogy én hivatalosan Bukarestbe látogattam elnök úrnak a meghívására. Egyúttal én is meghívtam őt Budapestre, és megállapodtunk abban is, hogy ő hamarosan élni fog majd a Budapestre való hivatalos látogatásnak a lehetőségével” – ismertette Novák Katalin, aki szerint az a cél és feladat, hogy „az Európai Unió hangját felerősítsük, befolyását növelni tudjuk”. A köztársasági elnök kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a két ország ebben a kérdésben is kész közösen fellépni. „Jó közös döntésekre van szükség” – hangsúlyozta.

Novák elmondta: a Klaus Iohannis államfővel folytatott megbeszélés témája volt egyebek mellett Románia schengeni térséghez való csatlakozása, a Romániában élő magyarok helyzete, az ukrajnai háborúból menekültek megsegítése, az energetikai kérdések és az energiafüggőség. Kiemelte, bízik Románia és Magyarország pragmatikus, jó és modern kapcsolatában.

A Romániában élő magyarokról szólva Novák Katalin kifejtette: közös érdek a magyar kisebbség jogainak védelme, s örömteli látni azt, hogy az erdélyi magyarság legmagasabb szintű képviselete biztosított azáltal, hogy az RMDSZ tagja a bukaresti kormánynak. Újságírói kérdésre az államfő elmondta, elnökké választása után rövid idővel a református egyház meghívására látogatást tett Erdélyben, amiről a román fél tudott. „Elnök úr is tudott erről, hivatalosan is tájékoztattuk a román államot erről a látogatásról, ő is kapott meghívást erre a rendezvényre, nem tudott eljönni, én ott voltam, ő is tud róla, beszéltünk erről, nincs semmi kivetnivaló ezzel a látogatással kapcsolatban sem” – fogalmazott.