Fotó: Presidency.ro
Egyelőre nem várható elmozdulás a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjainak folytatása terén, Kalus Iohannis ugyanis a Novák Katalinnal folytatott szerdai megbeszélén „román állami hozzájárulást” szorgalmazott ezekhez. A román elnök ugyanakkor a magyar oktatást érintő kérdésre azzal válaszolt, hogy a romániai magyarok „használják a román nyelvet is”.
2022. szeptember 07., 15:012022. szeptember 07., 15:01
2022. szeptember 07., 19:082022. szeptember 07., 19:08
Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, az etnikumközi feszültségekkel kapcsolatos témák az esetek többségében mesterségesen kreáltak, és egyes politikusok felfújják ezeket – jelentette Klaus Iohannis államfő szerdán Bukarestben, miután Novák Katalin köztársasági elnököt fogadta a Cotroceni-palotában. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Iohannis kijelentette, Romániában tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, sőt azzal büszkélkedhet az ország, hogy
„Közös érdekünk, hogy a magyar kisebbség jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket és így tovább. Mindketten egyetértettünk abban is, hogy jó, ha a román nyelvet is használják” – fogalmazott a román elnök, megismételve a Bukarest által gyakran hangoztatott tételt, miszerint a kisebbségek hidat képeznek a két ország között, de a romániai magyarok jogainak érvényesítése kizárólag Romániára tartozik. Iohannis hozzátette, Magyarországon és Romániában egyaránt vannak politikusok, akik az etnikumközi feszültségek „felnagyításával” próbálnak kitűnni, mesterségesen kreált témákat dobnak be a közbeszédbe és fújnak fel, saját személyük népszerűsítésére használnak fel kisebb nézeteltéréseket.
Fotó: Presidency.ro
Iohannis kitért a magyar kormány Erdélyben megvalósított, ám a román hatóságok által gördített akadályok miatt felfüggesztett gazdaságfejlesztési programjaira is. Alapvető fontosságúnak nevezte a román állam hozzájárulását az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor szerinte nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak. Klaus Iohannis elmondta, a megbeszélésen ismételten hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell „az egyoldalú megközelítéseket”, amelyek nem vezetnek fenntartható megoldáshoz.
„Ismét hangot adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak azoknak a hidaknak a felépítéséhez és megerősítéséhez, amelyek megteremtik a kapcsolatot a jogaik védelméért egyedüliként felelős állampolgárság szerinti állam és a között az állam között, amelyhez etnikai eredetük köti őket” – fogalmazott a román elnök. A megbeszélésen szó volt a magyar tisztségviselők romániai látogatásairól is. Ennek kapcsán Iohannis ismét kihangsúlyozta a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalásoknak „összhangban kell lenniük a stratégiai partnerség és a román-magyar alapszerződés szellemével”.
A magyar köztársasági elnök szerint nemcsak ők maguk, hanem a két ország és ezek állampolgárai is a pragmatikus együttműködésben érdekeltek. „Magyarország és Románia szomszédos országok, ezért is áll érdekünkben, hogy a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok működjenek. Mi mindketten ennek érdekében fogunk dolgozni az előttünk levő években is. Abban is megállapodtunk, hogy a létező feszültségeket nem növelni, hanem csökkenteni szeretnénk. Nem fogunk mindenben egyetérteni, eddig sem értettünk mindenben egyet, de a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással, hogy képesek legyünk egymást meghallgatni, és talán akkor jobban meg is tudjuk érteni a másiknak az álláspontját, még akkor is, ha nem minden területen teljes az érdekazonosság és nem teljes az egyetértés” – jelentette ki Novák Katalin, aki köszönetet mondott Klaus Iohannisnak a meghívásért, amely a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján hangzott el szóban, majd írásban is megerősítette a román fél.
Fotó: Presidency.ro
„Éltem ezzel a lehetőséggel, hiszen tizenkét éve nem járt hivatalosan Bukarestben magyar államfő, most elmondhatom, hogy egy új fejezetet nyitottunk meg az együttműködésünkben azzal, hogy én hivatalosan Bukarestbe látogattam elnök úrnak a meghívására. Egyúttal én is meghívtam őt Budapestre, és megállapodtunk abban is, hogy ő hamarosan élni fog majd a Budapestre való hivatalos látogatásnak a lehetőségével” – ismertette Novák Katalin, aki szerint az a cél és feladat, hogy „az Európai Unió hangját felerősítsük, befolyását növelni tudjuk”. A köztársasági elnök kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a két ország ebben a kérdésben is kész közösen fellépni. „Jó közös döntésekre van szükség” – hangsúlyozta.
Novák elmondta: a Klaus Iohannis államfővel folytatott megbeszélés témája volt egyebek mellett Románia schengeni térséghez való csatlakozása, a Romániában élő magyarok helyzete, az ukrajnai háborúból menekültek megsegítése, az energetikai kérdések és az energiafüggőség. Kiemelte, bízik Románia és Magyarország pragmatikus, jó és modern kapcsolatában.
Fotó: Presidency.ro
A Romániában élő magyarokról szólva Novák Katalin kifejtette: közös érdek a magyar kisebbség jogainak védelme, s örömteli látni azt, hogy az erdélyi magyarság legmagasabb szintű képviselete biztosított azáltal, hogy az RMDSZ tagja a bukaresti kormánynak. Újságírói kérdésre az államfő elmondta, elnökké választása után rövid idővel a református egyház meghívására látogatást tett Erdélyben, amiről a román fél tudott. „Elnök úr is tudott erről, hivatalosan is tájékoztattuk a román államot erről a látogatásról, ő is kapott meghívást erre a rendezvényre, nem tudott eljönni, én ott voltam, ő is tud róla, beszéltünk erről, nincs semmi kivetnivaló ezzel a látogatással kapcsolatban sem” – fogalmazott.
Klaus Iohannis erre úgy válaszolt: Románia anyanyelvtől függetlenül magas színvonalú oktatást akar biztosítani. „Számomra az oktatás rendkívül fontos kérdés, emiatt javasoltam már mandátumom első éveiben a Képzett Románia projektet, hogy versenyképesebbé tehessük az egész romániai oktatási rendszert. A rendszer fontos részét képezi a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás, és itt emlékeztetni szeretnék, hogy fizikatanár vagyok, és pályafutásom alatt fizikát tanítottam német és román nyelven is” – fogalmazott az államfő. Rámutatott, vannak figyelemre méltó eredményeik, tantárgyversenyeken jól teljesítő diákok, de vannak problémák is a romániai iskolákban. Ezek között említette a munkaerő vagy a képzett pedagógusok hiányát, az infrastruktúra hiányosságait.
Iohannis kifejtette, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetében „szervezési hiányosságok” miatt került az ügy az igazságszolgáltatás elé, és a helyzet megoldásra vár. „Biztosíthatok azonban minden diákot és szülőt, hogy a mi megközelítésünk a jóhiszeműségen alapul, és célunk a magas színvonalú oktatás, anyanyelvtől függetlenül” – szögezte le a román államfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Daniel David oktatási miniszter csütörtökön bejelentette, hogy pénteken aláírja az iskolai házi feladatokról szóló rendeletet.
Cáfolta csütörtökön a belügyminisztérium a közúti forgalomra és a nyilvános helyekre kiterjedő megfigyelőrendszer működésbe hozásáról szóló információkat.
Egyre több helyen kerülnek vezető pozícióba hozzá nem értő személyek, a dél-romániai vízügyi botrány felelőseinek távozniuk kell tisztségükből – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Cáfolta szerdán a környezetvédelmi minisztérium azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a tárca képviselői tudtak arról, hogy a lakosság vezetékes víz nélkül maradhat a Paltinu gátnál végzett munkálatok miatt.
Az Ilie Bolojan vezette progresszív kormány képtelen kezelni az ország pénzügyeit, az egészségügyet, az oktatást, a szociális védelmet, az igazságszolgáltatást és a közigazgatást, ezért a kabinetnek le kell mondania – áll a bizalmatlansági indítványban.
Krassó-Szörény megyére narancssárga, Hunyad, Fehér és Szeben megyére pedig sárga jelzésű riasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat a várható erős szél miatt.
Románia a továbbiakban is aktív és konstruktív résztvevője kíván lenni az európai vitáknak – jelentette ki Nicușor Dan államfő az uniós tagállamok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel tartott találkozón.
Megkötötte a szerződést egy korvett vásárlásáról a román kormány és a török ASFAT. A hadihajó beszerzéséről szóló dokumentumot december 3-án a román védelmi minisztérium bukaresti székhelyén írták alá.
A román hadsereg kötelékében Besszarábia „visszaszerzéséért” szerzett „érdemeivel” indokolja a román államfő, miért tüntette ki azt a 107 éves háborús veteránt, aki egyes szakártők szerint a nácik oldalán részt vett többek között az odesszai mészárlásban.
A román haditengerészet katonai búvárai megsemmisítettek szerdán egy tengeri drónt, amelyik veszélyeztette a Fekete-tengeri hajózást – közölte szerdán a védelmi minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!