Magyarország sértegetése közepette szavazta meg a román parlament a Trianon-törvényt, ünnepnap lehet a diktátum évfordulója

Szerinte ezek a magyarországi alakulatok az elmúlt években többször „megsértették” a román nemzetet, többek között a honosítással vagy a nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel. Daniel Gheorghe. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) honatyája azt hangoztatta, hogy a trianoni szerződést nem lehet megkérdőjelezni, szerinte ugyanakkor Orbán Viktor magyar kormányfőnek „módosítania kell az irodájában őrzött térképeket”. „Be kellene látnia (Orbán Viktornak – szerk. megj.), hogy bármilyen, a trianoni békeszerződés előtti realitáshoz való visszatérés kísérlete idejétmúlt, jogtalan és nevetséges erkölcsi, valamint a nemzetközi jog szempontjából” – jelentette ki a liberális politikus.

Hosszasan méltatta a törvényt Varujan Pambuccian, a – nem magyar – kisebbségi frakció vezetője is. Az örmény származású politikus szerint a frakció tagjai által képviselt romániai nemzetiségi csoportok egyike sem tekint úgy a kezdeményezésre, mint amely a magyar nép ellen irányul. „Számunkra Nagy-Románia létrejötte rendkívül fontos momentum volt, amely révén valósággá váltak a gyulafehérvári nyilatkozatban rögzített eszmék” – hangoztatta Pambuccian. Kelemen Hunor parlamenti felszólalásában elmondta, ha rajta múlik, erről a törvényjavaslatról nem most vitáznának.

Ezt a tényt szerinte a mostani vita és a törvényjavaslat sem az egyik, sem a másik oldalon nem tudja megváltoztatni. „A múlt mögöttünk van, és ott is marad. Persze, ismerem a mondást, hogy semmi nem bizonytalanabb a múltnál, és tudom, hogy a múlttal a jövő végtelenségig manipulálható. Mégis meg vagyok győződve arról, hogy a parlamentben sokkal hasznosabb és gyakorlatiasabb lenne, továbbá a ma és a holnap igazságához is közelebb állna, ha olyan témákat találnánk, amelyek közelebb hoznak bennünket, nem pedig elválasztanak. Az ilyen témák pedig a mában és a jövőben keresendők, és kevésbé a múltban!” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

A politikus úgy vélte, a trianoni törvényjavaslat sem magát a múltat, sem a múlt megértését nem változtatja meg, viszont azt a reményt sem táplálja, hogy a közép- vagy hosszabb távú jövő más, jobb, biztonságosabb lesz, kevesebb bizonytalanságot hordoz, mint a tegnap. Kelemen felhívta a figyelmet, hogy a többségnek minden esetben felelőssége van a kisebbségért, a mi esetünkben a román többségnek a romániai magyar kisebbségért. „Románia nemcsak Erdély területével, hanem velünk is gazdagodott, kulturális örökségünkkel, múltunkkal együtt. Hogy milyen körülmények között él egy kisebbség, hogyan érzi magát a szülőföldjén, az pedig elsősorban a többségen múlik. Mi, akik Romániában maradtunk, elfogadtuk, hogy ez az ország a mi országunk is, a mi otthonunk is, és itt szeretnénk jövőt építeni gyermekeinknek” – állapította meg az RMDSZ vezetője.

A politikus arról is beszélt, hogy a románok – függetlenül attól, hogy hol élnek, melyik országban – csak a román nemzet részei maradnak, ami természetes, akárcsak az, hogy a magyarok is a magyar nemzet részei függetlenül attól, hogy hol élnek. Kelemen szerint a nemzeti szolidaritás és a felelősség nem irányul senki ellen, ma a dolgok rendkívül világosak az Európai Unióban és a NATO-ban. Közölte, továbbra is a románok és a magyarok közötti kiegyensúlyozott kapcsolatok mellett érvel, és abban bízik, eljön majd a nap, amikor sikerül megtalálni azokat a pillanatokat, amelyeket együtt tud ünnepelni a két nép, amelyek közelebb hoznak bennünket, és nem távolítanak el egymástól.

Amennyiben a Titus Corlățean PSD-s szenátor, volt külügyminiszter által kidolgozott törvénytervezetet a román alsóház is elfogadja, Románia minden évben megünnepelheti a trianoni szerződést. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A jogszabály felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

A törvénytervezet indoklása úgy írja le a trianoni békeszerződést, mint a román nép számára kiemelt fontosságú jogi eszközt, amelyre a román–magyar kétoldalú kapcsolat épül. Az előterjesztés szerint a békeszerződés jogi értelemben „szentesítette Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történő visszatérését, megerősítve a régióban többségben élő románok politikai és állampolgári jogait”. A kezdeményezők leszögezik, hogy „a történelem újraírására tett bármiféle kísérlet, a revizionista álláspontok hangoztatása az Európai Unióban manapság már nem elfogadható”.

Tavaly októberben egyébként Corlățean a PSD-ből való kilépését is kilátásba helyezte amiatt, hogy az általa beterjesztett tervezet nyilvános vitáját párttársai távozásukkal – szerinte szándékosan – megakadályozták, és emiatt a felsőházban vita nélkül, hallgatólagosan ment át az előterjesztés.