Fotó: Presidency.ro
Az igazság kiderítését és a bűnösök felelősségre vonását sürgette Klaus Johannis államfő a kommunista diktatúrát megdöntő, több mint 1100 áldozatot követelő 1989. decemberi romániai forradalom ügyében a parlament hétfői emlékülésén mondott beszédében.
2019. december 16., 14:312019. december 16., 14:31
2019. december 16., 16:112019. december 16., 16:11
Az elnök szerint Románia az eltelt három évtizedben visszatért a demokratikus államok közösségébe, de még sok adóssága van azokkal szemben, akik 1989-ben életüket adták a szabadságért. Hozzátette: az ország a NATO és az EU tagja lett, polgárai pedig megtanulták megvédeni megszerzett jogaikat, kiállásukkal és szavazatukkal védték meg a jogállamiságot, Románia európai elkötelezettségét.
Az elnök arra utalt, hogy harminc évvel a véres események után, alig néhány hete kezdődött meg a bukaresti legfelsőbb bíróságon az 1989-es forradalom pere, amelyben az ügyészek 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezéséért állították bíróság elé Ion Iliescu volt államfőt, a hatalmat 1989. december 22-én magához ragadó Nemzeti Megmentési Front volt vezetőjét és két másik vádlottat.
A kétkamarás bukaresti parlament minden évben együttes ülésen emlékezik meg az 1989-es forradalomról. Az idei, 30. évfordulón az RMDSZ kezdeményezésére először történt meg, hogy a parlament díszülése – a megemlékezés időzítésével – nem a bukaresti forradalmi eseményekhez, hanem a temesvári népfelkelés kezdetéhez igazodott. A parlament házbizottságában idén Szabó Ödön, a szövetség képviselője kezdeményezte, hogy a parlament hagyományos díszülését december 16-án tartsák. A hétfői megemlékezésen csak az RMDSZ nevében felszólaló Novák Csaba Zoltán szenátor hozta szóba, hogy a forradalom szikrája Tőkés László temesvári református lelkész parókiájánál lobbant fel.
Novák rámutatott: 1989-ben Románia volt az egyetlen kelet-európai ország, ahol a kommunista diktatúra megdöntéséhez véráldozatra volt szükség, és ez volt az első történelmi pillanat, amikor Romániában a többség és a nemzeti kisebbségek egységesen, vállvetve léptek fel egy közös cél, a szabadság kivívása érdekében. Az RMDSZ szenátora arra figyelmeztetett, hogy az erdélyi magyarság hátrányos megkülönböztetése és beolvasztásának szándéka nem tűnt el, és a három évtized múltán is a nacionalizmus, demagógia és az európai értékek megkérdőjelezése maradt a térséget fenyegető legnagyobb veszély.
A megemlékezésen a román parlament – szintén az RMDSZ kezdeményezésére – nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélte a kommunista diktatúra erőszakos cselekedeteit, az emberiesség ellen elkövetett bűneit. A dokumentum kiáll a demokrácia, az emberi jogok védelme mellett, és a kommunista rezsim által jogtalanul elkobzott javak késedelem nélküli visszaszolgáltatását sürgeti.
A bukaresti parlament kifejezte a kommunizmussal szembeszegülő ellenállók iránti háláját és tiszteletét, elutasította a totalitarizmust, a fajgyűlöletet, antiszemitizmust és a nemzeti kisebbségek ellen irányuló gyűlöletbeszédet.
Temesváron 1989-ben a kommunista diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László lelkészt élőlánccal védő magyar református gyülekezet néma tiltakozásából december 16-án bontakozott ki az első rendszerellenes tüntetés, amely – a karhatalom erőszakos fellépése nyomán – később valóságos népfelkeléssé, a kommunista diktatúrát megdöntő forradalommá alakult.
A csalók módszerei egyre kifinomultabbak: visszaélhetnek bankkártyaadatokkal, személyes információkkal, hamis számlákkal vagy megtévesztő befektetésekkel verhetnek át.
Nicușor Dan román államfő szerint a lengyel légtér nyilvánvaló megsértésével Oroszország ismét bebizonyította, hogy agresszíven viselkedik, ezért meg kell állítani és meg kell szorongatni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön – írta a román államfő.
Heves, személyeskedésbe torkolló szóváltássá fajult szerdán a parlamentben egy kulturális témájú törvényjavaslat vitája, miután a szélsőjobboldali AUR egyik képviselője abba kötött bele, hogy a művelődési tárcát egy magyar vezeti.
Heves esőzésekre és a szél élénkülésére figyelmeztető előrejelzést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat Románia nagy részére.
Romániának ki kell bővítenie katonai tartalékait – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A hadsereg légvédelmi radarrendszere szerda hajnalban harci drónok egy csoportját észlelte a határhoz közeli ukrajnai Vâlcov település térségében – közölte a védelmi minisztérium.
Zavartalanul zajlik a tanítás a romániai iskolák nagy többségében – közölte kedd este az oktatási minisztérium a megyei tanfelügyelőségektől kapott információkra hivatkozva.
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
1 hozzászólás