Johannis elismerte, hogy csökkent az előre hozott parlamenti választások esélye, a kormányfő a talárosokat és a PSD-t bírálja

Az MTI által idézett Johannis felelőtlenséggel, „rögeszmés hataloméhséggel” vádolta a szociáldemokratákat, amiért parlamenti bojkottjukkal és alkotmányossági óvásukkal meggátolták, hogy az „általuk előidézett kormányválságot” demokratikus eszközökkel, a választói akaratnak megfelelően rendezzék. „Amit a PSD tesz, az precedens nélküli dacolás az emberekkel” – jelentette ki a Cotroceni-palotában az államfő, aki szerint a PSD újabb krízist okozott az alkotmányossági kifogás emelésével. Az elnök elismerte, hogy nem sok esélyt lát már a parlamenti választások előrehozására. Újságírói kérdésre válaszolva annyit előrevetített a továbbiakról, hogy nem akar nemzeti egységkormányt, és azt is a választói akarattal összeegyeztethetetlen forgatókönyvnek nevezte, hogy a PSD jelöltjének adjon kormányalakítási megbízást.

Johannis azt is elmondta, „nagyon kockázatosnak” tartaná, hogy decemberig ügyvivő kormánya legyen az országnak. Szerinte a Nemzeti Liberális Párt (PNL) „felelősen, észszerűen és a legjobb szándékkal” kormányoz, és nem hibázott az előre hozott választások kieszközlését célzó folyamat során. Ezzel egy időben Ludovic Orban kijelölt kormányfő ékesen bírálta az alkotmánybíróság hétfői döntését, amely szerinte a PSD-nek kedvez. A liberális pártelnök úgy nyilatkozott, egyetlen olyan előírás sincs az alkotmányban, amely megakadályozná Románia elnökét, hogy olyan kormányfőjelöltet nevesítsen, mint amilyen ő. „Egy jó ideje azonban majdnem minden alkotmányos természetű jogi konfliktussal vagy az alkotmánybírósághoz benyújtott panasszal kapcsolatban a PSD javára döntött a taláros testület, akár a PSD-frakciók, akár a két házelnök nyújtott be panaszt. Így volt ez Liviu Dragnea alsóházi elnöksége idején, és így van most is. Személy szerint nem tudom felfogni, milyen alkotmányos előíráson alapszik ez a döntés” – nyilatkozta Orban.

Az ügyvivő kormányfő úgy véli, hogy a kormány beiktatásáról dönteni hivatott parlamenti ülésnek le kellett volna zajlania, az alkotmánybírósági döntés „egyszerű közlése” nem kellett volna befolyásolja ezt. Hozzátette, szerinte van esély az előre hozott választások kiírására, és az államelnöknek kell döntenie a kormányfő kinevezéséről.

Hétfői határozatáról szóló sajtóközleményében az alkotmánybíróság leszögezte: a kormányalakítási megbízásnak csak az lehet a célja, hogy a jelölt parlamenti többséget szerezzen egy új kormány beiktatása érdekében. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az elnök szándékosan idézzen elő olyan válságot, amely – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – felhatalmazza a parlament feloszlatására.

Johannis január elején állapodott meg Ludovic Orban miniszterelnökkel, a november óta kisebbségben kormányzó és népszerűsége csúcsán lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, hogy nem várják meg az év végét, hanem megpróbálják előrehozni a parlamenti választásokat júniusra, az önkormányzati választások időszakára. Tervük első lépéséhez, az Orban-kabinet megbuktatásához a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, tavaly ősszel ellenzékbe került PSD készségesen hozzájárult, az azt követő színjátékhoz, Orban régi-új kormányának kétszeri parlamenti elutasításához már nem.