IRES: magyar államfőt választana a romániaiak 37 százaléka

Az IRES közvélemény-kutató társaságnak a kisebbségekhez való viszonyulás kérdéseit vizsgáló, január 31. és február 2. között készített reprezentatív felmérését a Sinteza kolozsvári folyóirat közölte pénteki számában. Az államfőre vonatkozó kérdés pedig azoknak a kérdéseknek a sorában jelent meg, amelyekkel bizonyos kisebbségi csoportok társadalmi elfogadását próbálták mérni a kutatás készítői.

A kérdéssorból az derült ki, hogy a megkérdezettektől eltérő szexuális orientációjú személyekkel, továbbá a romákkal szembeni elutasítás a leghangsúlyosabb. A magyaroknál jobb a megítélése a németeknek, a testi fogyatékkal élőknek, az időseknek, a fiataloknak, valamint a megkérdezettől eltérő vallásúaknak. A válaszokból kiderül, hogy adott esetben a megkérdezettek 44 százaléka választana magyar polgármestert, 37 százaléka magyar államfőt, és 47 százaléka magyar parlamenti képviselőt.

Ugyanakkor 47 százalék elfogadná, hogy magyar családtagja, 72 százalék, hogy magyar szomszédja, 71 százalék, hogy magyar munkatársa, 68 százalék, hogy magyar barátja, 62 százalék pedig hogy magyar főnöke legyen. Valamennyi kérdésben a német kisebbséghez tartozókkal szemben kisebb, a romákkal szemben pedig nagyobb távolságtartást mért az IRES. A 3,1 százalékos hibahatárral számoló felmérés szerint a romániaiak toleránsnak, közlékenynek, nyitottnak, az új dolgok befogadására hajlamosnak tekintik magukat a csoportjukon kívüli más személyekkel való összehasonlításban. A megkérdezettek negyven százaléka azonban azt válaszolta, hogy nem volt kisebbségi élethelyzetben. Ezt az élethelyzetet 35 százalék élte meg többször, húsz százalék kevés alkalommal, négy százalék pedig csak egyszer.

A megkérdezettek 30 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy bizonyos szempontból kisebbséginek érzi magát a társadalomban. Ezek 45 százaléka politikai meggyőződése miatt, 32 százaléka életvitele, 27 százaléka egészségi állapota, 21 százaléka a neme, 15 százaléka a vallása, 13 százaléka az étkezési szokásai, ugyanennyi a kinézete, három százaléka a szexuális orientációja, két százaléka pedig az etnikai hovatartozása miatt érezte már kisebbséginek magát.

A kutatás kérdéssorral próbálta mérni, hogy mi történik, ha egy kisebbségi csoport érvényesíti az akaratát azzal a többséggel szemben, amelyhez a megkérdezett is tartozik. A megkérdezettek 48 százaléka azt válaszolta, hogy a többség javára próbálja változtatni a helyzetet, 42 százalék viszont kijelentette: elfogadja a helyzetet, és alkalmazkodik hozzá. A megkérdezettek elsöprő többsége úgy vélte, hogy több mint tíz százalékot kell kitegyen egy kisebbség ahhoz, hogy döntően tudja befolyásolni a történéseket. A válaszadók 55 százaléka azonban úgy vélte, hogy a kisebbségek kis mértékben (43) vagy egyáltalán (12) nem befolyásolhatják a többséget. Több mint egyharmad látta úgy, hogy a kisebbségeknek igazodniuk kell a többség véleményéhez és értékeihez.

A válaszadók 15 százaléka szerint Romániában a más etnikumúak kedvezményezettek, 57 százalékuk viszont a román nemzetiségűek kedvezményes helyzetét tartotta igaznak. A más vallásúak kedvezményezett voltát csak hat százalék vélelmezte, míg 58 százalék az ortodox vallásúakat tartotta kedvezményezetteknek.

A felméréshez kapcsolódó véleménycikkében Vasile Dâncu kolozsvári szociológus, szociáldemokrata politikus, volt miniszterelnök-helyettes, az IRES közvélemény-kutató intézet vezetője úgy vélte, hogy „a románok defenzív és konformista\" viszonyulásának köszönhetően elég könnyű többséget kialakítani Romániában. Azt is megjegyezte azonban, hogy csaknem kétharmados többség tekinti úgy, hogy a kisebbségek csak a saját érdekeiket nézik, és törekvéseik nem találkoznak a többség törekvéseivel.