
Fotó: Rompres
Kellett-e politikai alkukat kötni az elnöki tisztségért, és ha igen, milyen áron?
Semmilyen alku nem köttetett a háttérben. Én mindig is ellene voltam annak, hogy elpolitizáljuk a CNSAS munkáját. Ezt nem szabad megengedni. A 11 tagú tanács az esetek nagy többségében 10-11 támogató szavazattal hozta meg döntéseit. A sajtó persze azoknak az eseteknek szokott nagyobb jelentőséget tulajdonítani, amikor megoszlottak a vélemények. A rám leadott hat-ötös szavazatarány azonban az erőviszonyokat is jelzi a tanácson belül. Hatan általában egy álláspontot képviselünk, a másik öt kolléga pedig esetenként egyetért velünk, esetenként pedig nem.
A román sajtó Vadim Tudor kifehérítőjeként tartja önt számon. Bántja, hogy ilyen besorolásba került?
Már megszoktam, hogy itt nagy divat sárral dobálózni. Már-már azt érzem, ha valakit nem dobálnak, az azt jelenti, hogy nem számít ebben a játszmában.
Az azért tény, hogy annak idején Corneliu Vadim Tudor elmarasztalása ellen szavazott, és az ön szavazatán múlott, hogy milyen besorolást kap a Nagy-Románia Párt elnöke.
Ez nem egészen így van. Négyen szavaztunk így, négyen pedig úgy, és az akkori elnök Gheorghe Onisoru szavazatán múlott, hogy a testület végül nem marasztalta el Vadim Tudort. Én akkor is elmondtam, ma is úgy látom, ha nincsenek olyan dokumentumok a birtokunkban, amelyek a vizsgált személy ellen szólnak, akkor nem lehet ráhúzni csupán politikai okokból a vizes lepedőt, legyen az akár Corneliu Vadim Tudor is. Ellenzem, hogy politikai játszmák alapján szavazgassunk a CNSAS-ban. Mind a formális, mind a tartalmi kritériumokat be kell tartanunk ahhoz, hogy tisztességes döntéseket hozzunk.
Mi változik a CNSAS-ban az ön elnökségével?
Elsősorban azt a célt tűztem ki, hogy kezdjük el az archívum informatizálását, mert akkor lesz egy lerakatból archívum, ha tudjuk, hogy mit tartalmaz. Már ma elkezdődik a külügyi hírszerzéstől átvett anyag digitalizálása. Elektronikus formában pedig könnyebben kezelhető az anyag, kezd archívum kinézése lenni a mostani dobozolt aktáknak. A másik célom, hogy valamennyi olyan dossziét vegyünk át a belügyminisztériumtól, amely törvény szerint minket illet meg.
Mit mutatnak az adatok, érdekli az embereket a saját múltjuk? Sokan kérik a saját dossziéjuk áttanulmányozását?
Tavaly ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, akik a róluk gyűjtött adatok áttanulmányozását kérték. Ez biztató.
Mennyiben könnyebbedett meg ez a munka az archívum átvételével?
Egyáltalán. Sőt inkább nehezedett, mert egy-egy kutatás kapcsán sokkal nagyobb volumenű munkát kell elvégezni. Ahhoz, hogy valakiről eldöntsük, együttműködött-e, vagy sem, több anyagot kell átnézni. Az a tény is növeli a munka mennyiségét, hogy nem csak listákat kell ellenőrizni, hanem minden egyes esetet külön is meg kell vizsgálni.
Összevetették-e már a mikrofilmes adatokat a papíralapúakkal? Mit gondol, milyen arányban tüntették el a kényes iratokat?
A mikrofilmek átvétele folyamatban van. Csak akkor tudjuk összevetni a papíron levő adatokat a mikrofilmes anyagokkal, amikor ez a folyamat befejeződik.
Előfordulhat, hogy mikrofilmeket is eltüntettek?
Csak a mikrofilmek átvétele után tudok erről nyilatkozni.
Féléves a mandátum. Mi kell ahhoz, hogy a fél év végén elégedett legyen a munkájával?
Valószínű, hogy elégedett nem leszek, de remélem, hogy a már említett kevésbé látványos lépések megtörténnek.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.