Fotó: Presidency.ro
Egyelőre nem várható elmozdulás a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjainak folytatása terén, Kalus Iohannis ugyanis a Novák Katalinnal folytatott szerdai megbeszélén „román állami hozzájárulást” szorgalmazott ezekhez. A román elnök ugyanakkor a magyar oktatást érintő kérdésre azzal válaszolt, hogy a romániai magyarok „használják a román nyelvet is”.
2022. szeptember 07., 15:012022. szeptember 07., 15:01
2022. szeptember 07., 19:082022. szeptember 07., 19:08
Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, az etnikumközi feszültségekkel kapcsolatos témák az esetek többségében mesterségesen kreáltak, és egyes politikusok felfújják ezeket – jelentette Klaus Iohannis államfő szerdán Bukarestben, miután Novák Katalin köztársasági elnököt fogadta a Cotroceni-palotában. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Iohannis kijelentette, Romániában tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, sőt azzal büszkélkedhet az ország, hogy
„Közös érdekünk, hogy a magyar kisebbség jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket és így tovább. Mindketten egyetértettünk abban is, hogy jó, ha a román nyelvet is használják” – fogalmazott a román elnök, megismételve a Bukarest által gyakran hangoztatott tételt, miszerint a kisebbségek hidat képeznek a két ország között, de a romániai magyarok jogainak érvényesítése kizárólag Romániára tartozik. Iohannis hozzátette, Magyarországon és Romániában egyaránt vannak politikusok, akik az etnikumközi feszültségek „felnagyításával” próbálnak kitűnni, mesterségesen kreált témákat dobnak be a közbeszédbe és fújnak fel, saját személyük népszerűsítésére használnak fel kisebb nézeteltéréseket.
Fotó: Presidency.ro
Iohannis kitért a magyar kormány Erdélyben megvalósított, ám a román hatóságok által gördített akadályok miatt felfüggesztett gazdaságfejlesztési programjaira is. Alapvető fontosságúnak nevezte a román állam hozzájárulását az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor szerinte nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak. Klaus Iohannis elmondta, a megbeszélésen ismételten hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell „az egyoldalú megközelítéseket”, amelyek nem vezetnek fenntartható megoldáshoz.
„Ismét hangot adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak azoknak a hidaknak a felépítéséhez és megerősítéséhez, amelyek megteremtik a kapcsolatot a jogaik védelméért egyedüliként felelős állampolgárság szerinti állam és a között az állam között, amelyhez etnikai eredetük köti őket” – fogalmazott a román elnök. A megbeszélésen szó volt a magyar tisztségviselők romániai látogatásairól is. Ennek kapcsán Iohannis ismét kihangsúlyozta a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalásoknak „összhangban kell lenniük a stratégiai partnerség és a román-magyar alapszerződés szellemével”.
A magyar köztársasági elnök szerint nemcsak ők maguk, hanem a két ország és ezek állampolgárai is a pragmatikus együttműködésben érdekeltek. „Magyarország és Románia szomszédos országok, ezért is áll érdekünkben, hogy a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok működjenek. Mi mindketten ennek érdekében fogunk dolgozni az előttünk levő években is. Abban is megállapodtunk, hogy a létező feszültségeket nem növelni, hanem csökkenteni szeretnénk. Nem fogunk mindenben egyetérteni, eddig sem értettünk mindenben egyet, de a legfontosabb, hogy tudjunk beszélni egymással, hogy képesek legyünk egymást meghallgatni, és talán akkor jobban meg is tudjuk érteni a másiknak az álláspontját, még akkor is, ha nem minden területen teljes az érdekazonosság és nem teljes az egyetértés” – jelentette ki Novák Katalin, aki köszönetet mondott Klaus Iohannisnak a meghívásért, amely a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján hangzott el szóban, majd írásban is megerősítette a román fél.
Fotó: Presidency.ro
„Éltem ezzel a lehetőséggel, hiszen tizenkét éve nem járt hivatalosan Bukarestben magyar államfő, most elmondhatom, hogy egy új fejezetet nyitottunk meg az együttműködésünkben azzal, hogy én hivatalosan Bukarestbe látogattam elnök úrnak a meghívására. Egyúttal én is meghívtam őt Budapestre, és megállapodtunk abban is, hogy ő hamarosan élni fog majd a Budapestre való hivatalos látogatásnak a lehetőségével” – ismertette Novák Katalin, aki szerint az a cél és feladat, hogy „az Európai Unió hangját felerősítsük, befolyását növelni tudjuk”. A köztársasági elnök kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a két ország ebben a kérdésben is kész közösen fellépni. „Jó közös döntésekre van szükség” – hangsúlyozta.
Novák elmondta: a Klaus Iohannis államfővel folytatott megbeszélés témája volt egyebek mellett Románia schengeni térséghez való csatlakozása, a Romániában élő magyarok helyzete, az ukrajnai háborúból menekültek megsegítése, az energetikai kérdések és az energiafüggőség. Kiemelte, bízik Románia és Magyarország pragmatikus, jó és modern kapcsolatában.
Fotó: Presidency.ro
A Romániában élő magyarokról szólva Novák Katalin kifejtette: közös érdek a magyar kisebbség jogainak védelme, s örömteli látni azt, hogy az erdélyi magyarság legmagasabb szintű képviselete biztosított azáltal, hogy az RMDSZ tagja a bukaresti kormánynak. Újságírói kérdésre az államfő elmondta, elnökké választása után rövid idővel a református egyház meghívására látogatást tett Erdélyben, amiről a román fél tudott. „Elnök úr is tudott erről, hivatalosan is tájékoztattuk a román államot erről a látogatásról, ő is kapott meghívást erre a rendezvényre, nem tudott eljönni, én ott voltam, ő is tud róla, beszéltünk erről, nincs semmi kivetnivaló ezzel a látogatással kapcsolatban sem” – fogalmazott.
Klaus Iohannis erre úgy válaszolt: Románia anyanyelvtől függetlenül magas színvonalú oktatást akar biztosítani. „Számomra az oktatás rendkívül fontos kérdés, emiatt javasoltam már mandátumom első éveiben a Képzett Románia projektet, hogy versenyképesebbé tehessük az egész romániai oktatási rendszert. A rendszer fontos részét képezi a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás, és itt emlékeztetni szeretnék, hogy fizikatanár vagyok, és pályafutásom alatt fizikát tanítottam német és román nyelven is” – fogalmazott az államfő. Rámutatott, vannak figyelemre méltó eredményeik, tantárgyversenyeken jól teljesítő diákok, de vannak problémák is a romániai iskolákban. Ezek között említette a munkaerő vagy a képzett pedagógusok hiányát, az infrastruktúra hiányosságait.
Iohannis kifejtette, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetében „szervezési hiányosságok” miatt került az ügy az igazságszolgáltatás elé, és a helyzet megoldásra vár. „Biztosíthatok azonban minden diákot és szülőt, hogy a mi megközelítésünk a jóhiszeműségen alapul, és célunk a magas színvonalú oktatás, anyanyelvtől függetlenül” – szögezte le a román államfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Daniel David oktatási miniszter kedden azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy az új tanév első napján, szeptember 8-án valamennyi iskola várja és fogadja majd a gyermekeket, de néhány tanintézetben számítani lehet „a bojkott valamilyen formájára”.
Fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő jelképek nyilvános használata miatt is vizsgálatot indítanak a Bukarestben futárként dolgozó bangladesi vendégmunkás bántalmazásával gyanúsított fiatalember ellen – tájékoztatott az ügyészség.
A Prahova, Argeș és Suceava megyei településeket érintené a leginkább, ha országosan 40 százalékkal csökkenne az önkormányzati alkalmazottak megengedett száma.
Az augusztus 25–31. közötti héten 3982 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 3,4 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt kedd délben 11 óra 59 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Új tanév, új bérletek és jegyek: a CFR Călători közölte, milyen feltételekkel utazhatnak ingyen a diákok a romániai vonatokon.
Ilie Bolojan keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a koalíciós partnerek értésére adta: ha nem tartják magukat a koalíció megalakításakor vállaltakhoz, nehéz lesz ellátnia a miniszterelnöki feladatokat.
Az idei év első hat hónapjában a tavalyi első félévhez képest 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha elméletileg csökkenniük kellett volna 5 százalékkal.
Kánikulára figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) több déli, délkeleti, nyugati és délnyugati megyére.
Újabb figyelmeztető üzenetet küldött a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) keddre virradóra Tulcea megye lakosságának a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadások miatt. Idén ez már a hatodik eset.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!