Fotó: Facebook/román védelmi minisztérium
Az idegengyűlölet, a rasszizmus, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd ismét utat tör magának Európában, ezért azonnali fellépésre van szükség – szögezte le Klaus Iohannis a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából közzétett pénteki üzenetében.
2023. január 27., 14:372023. január 27., 14:37
2023. január 27., 14:392023. január 27., 14:39
Az államfő üzenetét a bukaresti Korál zsinagógában olvasta fel Cătălina Galer államtanácsos.
„A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk az emberi történelem egyik legsötétebb fejezetén. Ma kegyelettel adózunk a holokauszt áldozatainak, a barbár módon elpusztultaknak, e mérhetetlen tragédia túlélőinek és leszármazottaiknak. Tisztelgünk mindazok emléke előtt is, akik életüket kockáztatták és feláldozták magukat embertársaik védelmében” – hangzott az államfő üzenete az Agerpres szerint.
Felidézte, hogy 1945. január 27-én „a zsidók ellen elszabadult pokol véget ért, és Auschwitz-Birkenau néhány túlélője végre megkapta a régóta remélt szabadságot”.
– tette hozzá Iohannis.
Az államfő emlékeztetett az 1941. január 21. és 23. között lezajlott bukaresti pogromra, amikor „zsidók ezreit verték, alázták és ölték meg, zsidó negyedeket pusztítottak el, imaházakat rongáltak meg”.
„Soha ne felejtsük el, hogy a holokauszt a gyűlölet, az intolerancia, a megvetés és az előítéletek tetőpontja, és megrázó tanulságának mindig meg kell maradnia kollektív emlékezetünkben, hogy lelkiismeretünk éber maradjon” – figyelmeztetett az államfő.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a felszámolásukra irányuló számos kezdeményezés ellenére az idegengyűlölet, a rasszizmus, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd ismét utat tör magának Európában.
„A demokráciáért, a toleranciáért, a jogokért és a szabadságjogokért most kell cselekednünk, még nagyobb energiával és elkötelezettséggel! Nem engedhetjük meg, hogy az áldozatok millióinak szenvedését tagadják vagy bagatellizálják!” – hangsúlyozta üzenetében Iohannis.
amelyek jogalapot nyújtanak a szabálysértések szankcionálására, valamint a holokauszt örökségének megőrzésére és továbbadására a fiatalabb generációk számára.
Nicolae Ciucă miniszterelnök is a szélsőségesség ellen emelt szót. Pénteken kijelentette, hogy a holokauszt kemény leckéje újra és újra emlékeztet arra, hogy mi történik akkor, ha a többség nem foglal állást a „társadalom számára mérgező eszméket” hirdető egyének vagy csoportok ellen.
A kormányfő a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából mondott beszédet a bukaresti Korál zsinagógában szervezett eseményen. Kifejtette, hogy 1945. január 27. a holokauszt szörnyű bűntetteinek és borzalmainak végét jelentette, de egyben egy olyan világ kezdetét is, amelyet örökre megsebzett a történtek miatti bűntudat.
„Ugyanakkor az emberiség vállalta azt a küldetést, hogy újjáépítse az emberiségbe és alapvető értékekbe vetett reményt és azt, hogy szüntelenül tisztelegjen az áldozatok emléke előtt és támogassa a túlélőket” - tette hozzá.
„De nem szabad elfelejtenünk azokat a bátor romániaiakat, akik – Elie Wiesel szavaival élve – saját életüket kockáztatták, és megmentették nemzetük becsületét azzal, hogy szembeszálltak polgártársaik elnyomásával és meggyilkolásával” – jelentette ki.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a román állam két évtizeddel ezelőtt kezdte meg a holokauszt során történtek felvállalását. Szerinte a holokausztoktatás és -kutatás, valamint az antiszemitizmus elleni fellépés terén elért eddigi romániai eredmények figyelemre méltóak.
„Továbbra is (...) fellépünk ezekkel a megnyilvánulásokkal és azokkal szemben, akik háborús bűnösöket dicsőítenek. Nem engedhetjük a történelem meghamisítását vagy a holokauszt jelentőségének lekicsinylését. Vannak eszközeink a demokráciánk megvédésére, és az összes felelős hatóságnak végeznie kell a munkáját. A mérgező magatartást büntetni kell, és a jogszabályokat következetesen végre kell hajtani. Az oktatás, a kritikus gondolkodás és a történelem hiteles, idealizálás nélküli megismerésének előmozdítása szintén prioritás” – fogalmazott beszédében a miniszterelnök.
A bukaresti rendőrség bűnügyi osztályának vezetője a sajtónak elmondta, hogy eddig közel 30 személyt hallgattak ki a pénteki fővárosi tömbházrobbanás ügyében. Az ügyvivő bukaresti főpolgármester szerint senkit sem hagynak az utcán.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 14 óra 31 perckor Vâlcea megyében, a Fogaras-Câmpulung szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
Idén szeptemberben 4 692 810 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3548-cal többet, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Beperelte az Európai Bizottságot a román állami gázipari vállalat, a Romgaz – írta az economedia.ro a cég közleménye alapján. A Romgaz azt szeretné elérni, mentesítsék a kötelezettség alól, hogy szén-dioxidot tároljon a kimerült gázmezőkben.
Megrázó eset történt péntek este a Vaslui megyei Vinderei községhez tartozó Docăneasa faluban: egy 4 éves kisfiút és egy 8 éves kislányt holtan találtak egy helyi vízgyűjtő tóban.
Egy ausztriai klinikára szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás egyik sérültjét – közölte szombaton a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Az előzetes információk szerint elkerülhető lett volna a bukaresti tömbházrobbanás – közölte péntek este Nicușor Dan államfő. Az elnök szerint felelniük kell mindazoknak, akik tudtak a földgázhálózat meghibásodásáról, de nem tettek semmit.
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves bartánőjét, akiket a lány anyjának meggyilkolásával gyanúsítanak.
Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.
2 hozzászólás