
Fotó: Presidency.ro
A „Kiegészült Románia” 1923-as alkotmánya a nemzeti célkitűzésként megfogalmazott egységes román állam megteremtését szentesítette – hangoztatta Klaus Iohannis államfő hétfőn a bukaresti szenátus üléstermében rendezett ünnepségen, amelyen az Erdéllyel, Bukovinával és Besszarábiával „kiegészült” Román Királyság 1923-ban elfogadott alaptörvénye elfogadásának centenáriumáról emlékeztek meg állami és egyházi vezetők.
2023. március 27., 14:242023. március 27., 14:24
Az elnök szerint a száz éve hatályba lépett, a hagyományok folytonosságát a pluralizmus elvével ötvöző alkotmány nemcsak az egységes román nemzetállam létrehozását, hanem egy befogadó demokrácia feltételeinek kialakítását is célozta: elismerte és védte minden román alapjogait, „etnikai származásától, anyanyelvétől és vallásától függetlenül”.
Klaus Iohannis szerint az 1923-as alaptörvény a liberális alkotmányosság elveit – a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények alkotmányossági kontrollját – honosította meg, és megerősítette Románia „természetes együvé tartozását” a nyugati demokráciák jogi és politikai közösségével. Az elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy
A román alkotmánybíróság által kezdeményezett megemlékezésen többek között Nicolae Ciucă miniszterelnök, Alina Gheorghiu és Marcel Ciolacu, a kétkamarás parlament házelnökei, és Daniel ortodox pátriárka is méltatta a történelmi esemény jelentőségét.
A román fejedelemségek – Moldva és Havasalföld – 1859-es egyesülése nyomán létrejött, 1877-ben függetlenné vált, 1881-től kezdődően királyságként elismert, az első világháborút a győztes hatalmak oldalán befejező, területét megkétszerező Románia parlamentje 1923-ban dolgozta ki új alaptörvényét, amelyet 1923. március 28-án hirdetett ki I. Ferdinánd király. Nagy-Románia alkotmánya II. Károly 1938-ban bevezetett királyi diktatúrájáig volt hatályos. A kommunista hatalomátvétel után 1947-ben lépett hatályba a Román Népköztársaság, majd 1965-ben a Román Szocialista Köztársaság alkotmánya.
A kommunista diktatúra után alakult alkotmányozó nemzetgyűlés – a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa – által kidolgozott, 1991-ben népszavazással megerősített – a NATO- és EU-csatlakozás miatt 2003-ban módosított –, jelenleg is hatályos alaptörvény egyik fő ihletforrása volt az 1923-ban elfogadott román alkotmány.
Hétfőn dönt a Szociáldemokrata Párt (PSD) arról, hogy megvonja-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Ellenőrzéseket rendelt el Florin Manole munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyeket is foglalkoztató úgynevezett védett egységeknél.
A hónap elején elhunyt legendás labdarúgóedzőről, Mircea Lucescuról nevezik el a Bukaresti Dinamo Sportklub új stadionját – jelentette be vasárnap Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök szerint Nicușor Dan államfő tisztában van az alkotmány által rá rótt közvetítői szereppel, és eddig ennek megfelelően járt el. A pártelnök ugyanakkor elismerte, hogy a PSD megszegi a koalíciós megállapodást.
Az áram- és földgáztermeléssel és -szállítással kapcsolatos, mintegy 3,5 milliárd dollár értékű beruházásokat jelentett be szombaton Bogdan Ivan energiaügyi miniszter. A cernavodai atomerőműbe történő beruházás nyomán a 3-as és a 4-es blokk hoz
Újabb hivatalos romániai munkaszüneti nap tűnt fel a láthatáron: május 10-ét is szabadnapnak nyilvánítanák, mivel ez a nap Románia nemzeti függetlenségének napja.
Nagy mennyiségű kábítószert foglaltak le a hatóságok az elmúlt két hétben végrehajtott akcióik során. A drograzzia több tucat házkutatást is érintett.
Az RMDSZ szerint a politikai stabilitás érdekében a bukaresti négypárti koalíciónak folytatnia kellene a munkát. A szövetség nehezen tart működőképesnek egy kisebbségi kormányt, ha a szociáldemokraták (PSD) visszahívják minisztereiket a kormányból.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken megismételte, hogy nem áll szándékában lemondani, de nem is készített elő intézkedéseket a következő időszakra, mivel a jelenlegi romániai kormányválságot a szociáldemokraták idézték elő.
Nicusor Dan államfő megszegte megválasztásakor tett ígéreteit, és a rendszer megváltoztatása helyett szolgálja azt – ezzel vádolja az elnököt 25 civil szervezet egy pénteken közzé tett nyílt levélben.
szóljon hozzá!