Fotó: Presidency.ro
A „Kiegészült Románia” 1923-as alkotmánya a nemzeti célkitűzésként megfogalmazott egységes román állam megteremtését szentesítette – hangoztatta Klaus Iohannis államfő hétfőn a bukaresti szenátus üléstermében rendezett ünnepségen, amelyen az Erdéllyel, Bukovinával és Besszarábiával „kiegészült” Román Királyság 1923-ban elfogadott alaptörvénye elfogadásának centenáriumáról emlékeztek meg állami és egyházi vezetők.
2023. március 27., 14:242023. március 27., 14:24
Az elnök szerint a száz éve hatályba lépett, a hagyományok folytonosságát a pluralizmus elvével ötvöző alkotmány nemcsak az egységes román nemzetállam létrehozását, hanem egy befogadó demokrácia feltételeinek kialakítását is célozta: elismerte és védte minden román alapjogait, „etnikai származásától, anyanyelvétől és vallásától függetlenül”.
Klaus Iohannis szerint az 1923-as alaptörvény a liberális alkotmányosság elveit – a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények alkotmányossági kontrollját – honosította meg, és megerősítette Románia „természetes együvé tartozását” a nyugati demokráciák jogi és politikai közösségével. Az elnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy
A román alkotmánybíróság által kezdeményezett megemlékezésen többek között Nicolae Ciucă miniszterelnök, Alina Gheorghiu és Marcel Ciolacu, a kétkamarás parlament házelnökei, és Daniel ortodox pátriárka is méltatta a történelmi esemény jelentőségét.
A román fejedelemségek – Moldva és Havasalföld – 1859-es egyesülése nyomán létrejött, 1877-ben függetlenné vált, 1881-től kezdődően királyságként elismert, az első világháborút a győztes hatalmak oldalán befejező, területét megkétszerező Románia parlamentje 1923-ban dolgozta ki új alaptörvényét, amelyet 1923. március 28-án hirdetett ki I. Ferdinánd király. Nagy-Románia alkotmánya II. Károly 1938-ban bevezetett királyi diktatúrájáig volt hatályos. A kommunista hatalomátvétel után 1947-ben lépett hatályba a Román Népköztársaság, majd 1965-ben a Román Szocialista Köztársaság alkotmánya.
A kommunista diktatúra után alakult alkotmányozó nemzetgyűlés – a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa – által kidolgozott, 1991-ben népszavazással megerősített – a NATO- és EU-csatlakozás miatt 2003-ban módosított –, jelenleg is hatályos alaptörvény egyik fő ihletforrása volt az 1923-ban elfogadott román alkotmány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!