Iohannis: a fasizmus és a kommunizmus torzítatlan megismerése fontos lecke a jövő számára

Fotó: Presidency.ro

A feledés vagy a történelemhamisítás a múlt hibáinak megismétléséhez vezethet, ezért a fasizmus és a kommunizmus torzítatlan megismerése fontos lecke a jövő, a felnövekvő nemzedékek számára – hangoztatta Klaus Iohannis.

MTI

2021. augusztus 23., 14:142021. augusztus 23., 14:14

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

Az elnöki hivatal honlapján megjelent üzenetében Klaus Iohannis úgy értékelte: a Közép-Kelet-Európát felszabdaló, befolyási övezetekre osztó 1939. augusztus 23-án aláírt Molotov-Ribbentrop-paktum volt Európa tragédiájának nyitánya, amely végzetes visszaélésekhez vezetett és utat nyitott a katasztrofális következményekkel járó második világháború előtt. A fasizmus és kommunizmus is tömeges deportálásokat, gyilkosságokat, éhínséget, kínzást, jogsértést és népbutítást hozott, nemzedékeket csonkított meg, a véráldozattal kivívott jogállamot, demokráciát, békét és stabilitást pedig éberen kell őrizni, mert csakis úgy lehet továbbörökíteni, ha a következő nemzedékekben is tudatosítják ezek értékét.

Iohannis szerint a világjárvány nemcsak példátlan egészségügyi válságot okozott, hanem Európa egységét és szolidaritását is próbára teszi, a helyzettel ugyanis populista vezetők és véleményvezérek próbálnak visszaélni.

Úgy vélekedett: a radikális eszmék és a hóhérok dicsőítése, a történelmi tények eltorzítása világszerte veszélyezteti a demokratikus társadalmakat és sérülékennyé teszi eddigi eredményeiket.

„Románia európai fejlődésének garantálásáért ezért elengedhetetlen minden antidemokratikus kisiklás gyors és határozott elutasítása”

– szögezte le a román államfő.

Románia 2011-ben iktatta törvénybe azt a 2008-as Prágai Nyilatkozat által szorgalmazott kezdeményezést, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának napját nyilvánítsák a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává. A német és szovjet külügyminiszter által 1939. augusztus 23-án aláírt megállapodás készítette elő egyebek mellett a balti államok, illetve a Romániához tartozó Besszarábia szovjet bekebelezését.

Klaus Iohannis, akit 2014-ben választottak államfővé, a fasizmus és kommunizmus áldozatait felidéző évfordulós üzeneteivel újraértelmezte országa számára augusztus 23-a történelmi jelentőségét.

A kommunizmus idején ugyanis augusztus 23. volt Románia nemzeti ünnepe, amelyet az akkori hatalom az „1944-es nemzeti antifasiszta és antiimperialista fegyveres felkelés” napjaként ünnepelt. A kommunisták ezzel a második világháborús román kiugrás napját sajátították ki: 1944. augusztus 23-án, amikor a szovjet hadsereg már Bukaresthez közeledett, Románia a tengelyhatalmak oldaláról a szövetséges hatalmak oldalára állt át, az akkor alig 23 éves Mihály király vezetésével.