
Miron Cozma régóta szeretne államfő lenni (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Miron Cozma
A 2024-es államfőválasztásokra alakult Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön elutasította Miron Cozma jelölési iratcsomóját.
2024. október 04., 11:132024. október 04., 11:13
2024. október 04., 11:202024. október 04., 11:20
A volt Zsil völgyi bányászvezér függetlenként szándékozott indulni a 2024-es államfő-választásokon, de a BEC szerint csupán a jelölés elfogadását kérelmező dokumentumot nyújtotta be – közölte az Agerpres. A jelölés elfogadását elutasító döntésében a BEC rámutat: Miron Cozma azt állította, hogy az Állandó Választási Hatóság és a 2019-es elnökválasztásra alakult Központi Választási Iroda őrizetében maradt a benyújtott támogatói lista,
Ezen kívül Miron Cozma nem csatolta kérelméhez sem a jelöltség elfogadásáról szóló, sem a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatot, sem az arról szóló nyilatkozatát, hogy nem volt a Securitate tagja és nem is működött együtt a román titkosrendőrséggel – olvasható a Központi Választási Iroda határozatában. Miron Cozma a határozat közzétételétől számított 24 órán belül megtámadhatja a döntést az alkotmánybíróságon.
A 70 éves volt bányászvezér kedden balhét is rendezett a Központi Választási Iroda épületében, amiért nem hajlandók nyilvántartásba venni a 2019-ben „gyűjtött” támogató aláírásokat. Amelyek nagy részét amúgy öt évvel ezelőtt is érvénytelennek nyilvánították, és emiatt Cozma 2019-ben sem indulhatott az államfőválasztáson.
Miron Cozma az 1990-es évek rettegett szakszervezeti vezetője volt, ő irányította az úgynevezett bányászjárásokat. 1990 júniusában a bukaresti Egyetem téren tüntetéseket szerveztek, a demonstrálók békésen fejezték ki elégedetlenségüket az akkori politikai hatalommal, Ion Iliescu államfővel és a kormánnyal szemben.
Ügyészségi vádiratok szerint 1990. június 11-12-én az állami hatóságok úgy döntöttek, hogy erőszakos támadást indítanak a bukaresti Egyetem téren tüntetők ellen. A tüntetések elfojtásában törvénysértő módon részt vettek a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról. Az 1990. június 13-án reggel elindított megtorló akciók során négy személyt halálos lövés ért, két személyt megerőszakoltak, 1315 személy fizikai vagy lelki sérülést szenvedett, 1214 embert pedig politikai okokból jogtalanul megfosztottak a szabadságától.
Az ügyben számos, végeláthatatlan büntetőeljárás indult. Az egyik vádlott a Bukarestbe vonult bányászok vezére, a börtönt már többször megjárt Miron Cozma. Az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolt egykori szakszervezeti vezető idén augusztusban a legfőbb ügyészségen azt nyilatkozta,
„Milyen bányászjárás? Mindannyian Iliescut támogatjátok. Nem volt bányászjárás. Ti öltétek meg ezeket Bukarestben. Ti és Iliescu. Én nem is voltam Bukarestben június 13-án” – mondta Cozma.

Megjelent hétfő reggel a legfőbb ügyészségen Miron Cozma. A Zsil-völgyi bányászok egykori szakszervezeti vezetőjét az 1990-es bányászjárások ügyében hallgatják ki, amelyben emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolják.
Fontos, hogy a NATO megerősítse jelenlétét, a légi és tengeri drónok elleni képességeit Romániában – hangsúlyozta a Nicușor Dan elnök szerdán.
A barnamedve európai uniós védettségének rugalmasabbá tételét kezdeményezi az Európai Bizottságnál Tánczos Barna megbízott mezőgazdasági miniszter annak érdekében, hogy Románia hatékonyabban tudjon fellépni az emberélet és a mezőgazdaság védelmében.
Rövid, kétperces sajtónyilatkozatban szólította felelősségteljes magatartásra a parlamenti pártokat szerdán Nicușor Dan államfő.
Jelentős szervezeti átalakításra készül az Országos Adóhatóság (ANAF), amelynek célja az adóelkerülés hatékonyabb felderítése, az adóbeszedés javítása és a kockázatosnak minősített adózók célzott ellenőrzése.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Az államreformmal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő kedd esti egyeztetésén.
Nicușor Dan államfő ismét a korábbi kormánykoalíció pártjaiból álló kormányt szeretne egy technokrata miniszterelnök irányításával, ha az Eugen Tomac alakította kormány nem kap bizalmat a parlamentben – közölte több bukaresti sajtóorgánum.
Egy szakértői kormány „a parlamenti demokrácia háttérbe szorítását jelenti, ami nem helyes” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Cáfolta Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
szóljon hozzá!