Fotó: Facebook/Poliţia de Frontieră Română
Döntő jelentőségűnek tartja a német kancellár schengeni bővítésre vonatkozó támogató nyilatkozatát Barabás T. János elemző, aki szerint a román tagságot eddig ellenző holland parlament is igennel fog szavazni az ügyben. Mint lapunknak elmondta, magyar érdek is Románia csatlakozása, amely jó eséllyel jövő évben következhet be.
2022. szeptember 02., 08:352022. szeptember 02., 08:35
2022. szeptember 02., 08:372022. szeptember 02., 08:37
Olaf Scholz német kancellár néhány nappal ezelőtt Prágában azt mondta, Románia, Horvátország és Bulgária megfelel a schengeni tagság valamennyi technikai követelményének, s azon fog dolgozni, hogy ezek az országok nyerjék el a teljes jogú tagságot. Mekkora a súlya ennek a nyilatkozatnak? – kérdeztük a témában Barabás T. János elemzőt.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint bizonyosra vehető, hogy a német kancellár pártoló nyilatkozatát egyeztette a francia kormányzattal, tehát döntő jelentőségű az Európai Unióban.
amelyek lényege a szavazási és döntéshozási folyamat reformja (többségi szavazás vétójog nélkül), a belső és külső piacok bővítése, munkaerőreform (ezért is helyezték kilátásba az EU bővítését), mindezekre alapozhat az információs gazdaság forradalma, és a közös védelem megszervezése.
„Scholz nyilatkozata azt jelzi, hogy a schengeni bővítés inkább gazdasági téma, amiben a németek illetékesebbek, míg a franciák elsősorban biztonsági kérdésekben vezérszónokok” – állapította meg a Krónikának Barabás T. János.
Felvetésünkre, miszerint a holland parlament egy 2012-es határozatában elutasította Románia csatlakozását, s ezt a döntést most felül kellene bírálni Hágában, Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy a schengeni övezetbe történő felvételt az EU valamennyi tagállama törvényhozásának el kell fogadnia
„A jelenlegi liberális többségű holland parlament várhatóan igennel fog szavazni, de a diplomáciai tárgyalások során megkérik ennek az árát. Hollandia a legnagyobb befektető Romániában, üzleti világuk érdeke a vámpontok eltörlése. Ugyanakkor ismeretes, hogy a hollandok gyakran nehezményezték a romániai romák és az alternatív szexuális beállítottságúak vélt emberi jogi sérelmeit, valamint a dunai és tengeri hajózás gondjait” – mutatott rá a szakértő.
Ami Magyarország hozzáállását illeti, a kolozsvári származású elemző kiemelte: magyar érdek, hogy a szomszéd Románia fejlődjön.
„Ismeretes az a balkáni mentalitás, hogy haljon meg a szomszéd kecskéje is, vagyis ha nekünk rosszul megy, akkor a szomszédnak is meg kell nehezíteni a dolgát. Hál’ Istennek Magyarország és Románia túltette magát ezen a mentalitáson, a gazdasági kapcsolatok kitűnőek. Magyarországnak az is fontos, hogy a magyar közösség könnyebben kapcsolódjon az anyaországhoz” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Kiemelte azt is: a korszerű gyáripar percre pontosan kell beszállítson alkatrészeket az EU-ban, mivel ezzel sokat lehet megtakarítani, például nincs szükség raktározásra. Végül azon kérdésünkre, hogy van-e esély arra, hogy Románia már idén csatlakozzon a Schengen-övezethez, a szakértő azt mondta: az uniós tagállamok törvényhozásainak ratifikálási folyamata miatt inkább csak jövőre reális a tagság.
Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú uniós tagság valamennyi technikai követelményének – jelentette ki Prágában Olaf Scholz. Klaus Iohannis üdvözölte a személyes elköteleződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő arra kérte a román fejedelemségek egyesülése alkalmából Jászvásáron (Iași) tartott hivatalos rendezvényen megjelent tiltakozókat, hogy ne fütyüljenek a himnusz alatt és a hősökről való megemlékezés közben.
Technikai problémák miatt jelenleg nem működik az útadó (rovinieta) megvásárlására szolgáló rendszer – tájékoztatott szombaton a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR).
Boldog ünnepet kívánt Nicușor Dan államfő szombaton mindazoknak, akik kifütyülték a román fejedelemségek egyesülésének ünnepe alkalmából Focșani-on tartott rendezvényen.
A temesvári szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is vizsgálódik a csenei gyilkosság ügyében, miután az ebben érintett 13 éves gyermek szervezetében drogot mutattak ki.
Tízből hét romániai úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 22,1 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának pénteken közzétett eredményeiből.
Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette: 2026-ban nem kerül sor újabb adóemelésekre, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a terheket az állami apparátusnak kell viselnie.
Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.
Új szabályok lépnek életbe a külföldi munkavállalók romániai alkalmazását illetően. Az új rendelettervezet egyértelmű szabályokat állapít meg a nem uniós országokból érkező munkaerő közvetítésére, elhelyezésére és foglalkoztatására vonatkozóan.
A transzatlanti kapcsolat meghatározó jelentőségű az Európai Unió és a tagállamai számára, a népek jólétét és biztonságát szolgálja – Nicușor Dan államfő szerint ez volt az Európai Tanács csütörtöki ülésén folytatott tárgyalások egyik fő üzenete.
Magyarellenes „poént” ihletett George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének washingtoni gesztusa, amikor egy Grönlandot ábrázoló tortát szeletelt fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!