
Megszavazta kedden a bukaresti felsőház a helyi választottak számára különnyugdíjat biztosító törvénytervezetet. Az ügyben döntéshozó kamaraként járt el a szenátus, miután a képviselőház korábban hallgatólagosan elfogadta.
2016. június 21., 18:442016. június 21., 18:44
2016. június 21., 19:292016. június 21., 19:29
A jogszabály a polgármestereket és alpolgármestereket, továbbá a megyei tanácsok elnökeit és alelnökei részesíti speciális nyugdíj-kiegészítésben. Miközben a törvény eredeti változata nem szabta feltételként a kitöltött mandátumot, hanem alsó határként két évet írt elő, a módosított és végleges változat értelmében csak azok a települési és megyei választott tisztségviselők kaphatnak speciális öregségi juttatást, akik legkevesebb egy mandátumot kitöltöttek.
A törvény alapján a tisztségért járó munkabér 26-79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapnak a helyi választottak mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. Nem részesülnek különnyugdíjban a hivataluk gyakorlása közben jogerősen letöltendő börtönbüntetéssel sújtott helyi elöljárók, ugyanakkor ez a juttatás nem halmozható a parlamenti képviselőknek járó illetménnyel. A speciális illetmény mindazonáltal legtöbb három mandátum alapján jár.
A kedden megszavazott jogszabály jövő év januárjában lép hatályba, az alkalmazásához szükséges forrásokat pedig nem a központi, hanem a helyi és megyei önkormányzatok költségvetéséből kell előteremteni. A szakértői kormány határozottan ellenezte a helyi választottak speciális nyugdíjáról szóló törvényt – többek között amiatt, hogy visszamenőleges hatállyal bír, és ellentmond a jogegyenlőség elvének –, amelynek tavaly decemberben megszavazott változatát megtámadta az alkotmánybíróságon.
A taláros testület januárban az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a jogszabályt. Mint ismert, a parlamenti képviselők és szenátorok tavaly maguk számára is bebiztosították a nyugdíj-kiegészítést, és bár Klaus Johannis államelnök visszaküldte a törvényhozásnak az erről szóló törvénytervezetet, a honatyák decemberben újból megszavazták az „extra nyugdíjról\" szóló jogszabályt.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Politikai felelősségre vonás, akár tisztségből való felmentés is várhat azokra a miniszterekre és államtitkárokra, akiknek mulasztása miatt Románia uniós helyreállítási forrásokat veszít.
Az ország több régióját érintő, havazásra és hóviharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) figyelmeztetéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!