Harminchat évvel a forradalom után a demokrácia meg nem oldott kérdéseiről nyilatkoztak a politikai vezetők

1989. december 21-én a Temesváron kezdődött felkelés elérte Bukarestet, és végül a kommunista rezsim bukásához vezetett. Az ő áldozatuknak köszönhetően Románia ma szabad ország, ahol a polgárok szavazhatnak, szabadon véleményt nyilváníthatnak és dönthetnek saját jövőjükről. Sokan közülünk átéltük azokat az időket, és pontosan tudjuk, mit jelentett szabadság nélkül, félelemben és hatalmi visszaélés alatt élni” – fogalmazott üzenetében a miniszterelnök.

„A mai kihívások valósak: bonyolult biztonsági környezet és súlyos belső problémák, beleértve a költségvetési egyensúlyhiányokat és a strukturális gyengeségeket. A megoldások a felelősségvállalásban, az őszinteségben és a határozott döntésekben rejlenek. Ha sikerül megerősítenünk az emberek bizalmát az államban, rendbe hoznunk a közpénzügyeket és kiegyensúlyozottan támogatnunk a gazdasági fejlődést, akkor elmondhatjuk majd, hogy a szabadságért életüket adók áldozata nem volt hiábavaló” – idézte az Agerpres Bolojan üzenetét.

A kulturális miniszter egy reményekkel teli generáció meg nem valósult álmairól beszélt

A megemlékezés kapcsán megszólalt Demeter András István kulturális miniszter is, aki kifejezetten kritikus hangon értékelte az elmúlt 36 évet. Megfogalmazása szerint az 1989 óta eltelt időszak Románia számára nem nevezhető egyértelmű sikertörténetnek.

Demeter hangsúlyozta, hogy bár az országban ma már kézzelfogható infrastrukturális és intézményi fejlődés tapasztalható – különösen az elmúlt 5–6 évben –, ezek még mindig nem alkotnak koherens, jól működő rendszert. Ugyanakkor óvatos optimizmusát sem rejtette véka alá, szerinte

Jogállamiság és igazságtétel – Nicușor Dan álláspontja

Az évforduló alkalmából megszólalt Nicușor Dan államfő is, aki hangsúlyozta:

– számolt be a News.ro portál.

Nicușor Dan kiemelte, hogy a kommunista rendszer négy és fél évtizede súlyos társadalmi és erkölcsi károkat okozott: gazdasági és szellemi elszigeteltséget, az alapvető szabadságjogok felszámolását, valamint az értelmiségi és erkölcsi elit tudatos ellehetetlenítését. Emlékeztetett arra is, hogy a diktatúra erőszakos összeomlása során a hatalom brutalitással próbálta elfojtani a tiltakozásokat, és sokan életüket vesztették egy szabad és demokratikus Romániáért.

Az államfő szerint a forradalom hőseinek emléke nem kizárólag történelmi kérdés, hanem a jelenre és a jövőre vonatkozó felelősség.

Hozzátette, hogy a temesvári kiáltványban megfogalmazott elvek ma is érvényesek, különösen egy bizonytalanságokkal és feszültségekkel terhelt időszakban.

Ennek hiányában – figyelmeztetett – a szabadság eszméje kiüresedhet, és a társadalom újra kiszolgáltatottá válhat azokkal a mechanizmusokkal szemben, amelyek ellen 1989 decemberében fellázadt.