Harc a hagyatékért

A kezdeményezésrõl Laurenþiu Streza erdélyi metropolita, az alapítvány elnöke (képünkön) számolt be tegnap, hangsúlyozva: az alapítvány csak a román állammal közösen fordul a bírósághoz Gozsdu Manó egykori ügyvéd, mecénás Budapesten található hagyatékának visszaszerzése érdekében. A szervezet egy 1937-ben született államközi egyezményre alapozza a pert, amelynek értelmében a budapesti Gozsdu-hagyaték a román ortodox egyház kezelésébe került.

Streza azt is elmondta, hogy nem egyházi vezetõként, hanem a civil szervezet elnökeként cselekszik. A metropolita ugyanakkor elismerte, hogy nem számít könnyû perre, mivel az alapítvány nem rendelkezik az ehhez szükséges anyagi háttérrel, így remélik, hogy sikerül támogatókat szerezni, illetve egy olyan ügyvédi irodát találni, amely biztosítaná a jogi képviseletet annak fejében, hogy a visszaszerzett hagyatékból utólag részesüljön. Az egyházi vezetõ ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az alapítvány csak abban az esetben fordul a bírósághoz, ha a román állam támogatja a kezdeményezést, és ennek érdekében meg is keresik az illetékeseket.

Streza szerint a nagyszebeni alapítványnak több milliárd eurót kellene visszaszereznie, attól függetlenül, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlanok egy része már magánkézben van. A Gojdu-alapítvány egyébként már készített egy tanulmányt, amely szerint a visszaigényelt összegbõl 2050-ig tudnának erdélyi és magyarországi ortodox diákoknak ösztöndíjat biztosítani. A metropolita szerint egyértelmû számukra az is, hogy nem szerezhetik vissza mind a 14 épületet. Streza végül szólt a közös román–magyar Gozsdu Közalapítványról is, kijelentve: nevetséges lett volna, ha a két állam kormánya egy több milliárd euró értékû hagyaték megõrzését megoldotta volna egy néhány százezer euróból létrehozott alapítvánnyal.