
Fotó: Rompres
2008. március 11., 00:002008. március 11., 00:00
A kezdeményezésrõl Laurenþiu Streza erdélyi metropolita, az alapítvány elnöke (képünkön) számolt be tegnap, hangsúlyozva: az alapítvány csak a román állammal közösen fordul a bírósághoz Gozsdu Manó egykori ügyvéd, mecénás Budapesten található hagyatékának visszaszerzése érdekében. A szervezet egy 1937-ben született államközi egyezményre alapozza a pert, amelynek értelmében a budapesti Gozsdu-hagyaték a román ortodox egyház kezelésébe került. Streza azt is elmondta, hogy nem egyházi vezetõként, hanem a civil szervezet elnökeként cselekszik. A metropolita ugyanakkor elismerte, hogy nem számít könnyû perre, mivel az alapítvány nem rendelkezik az ehhez szükséges anyagi háttérrel, így remélik, hogy sikerül támogatókat szerezni, illetve egy olyan ügyvédi irodát találni, amely biztosítaná a jogi képviseletet annak fejében, hogy a visszaszerzett hagyatékból utólag részesüljön. Az egyházi vezetõ ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az alapítvány csak abban az esetben fordul a bírósághoz, ha a román állam támogatja a kezdeményezést, és ennek érdekében meg is keresik az illetékeseket. Streza szerint a nagyszebeni alapítványnak több milliárd eurót kellene visszaszereznie, attól függetlenül, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlanok egy része már magánkézben van. A Gojdu-alapítvány egyébként már készített egy tanulmányt, amely szerint a visszaigényelt összegbõl 2050-ig tudnának erdélyi és magyarországi ortodox diákoknak ösztöndíjat biztosítani. A metropolita szerint egyértelmû számukra az is, hogy nem szerezhetik vissza mind a 14 épületet. Streza végül szólt a közös román–magyar Gozsdu Közalapítványról is, kijelentve: nevetséges lett volna, ha a két állam kormánya egy több milliárd euró értékû hagyaték megõrzését megoldotta volna egy néhány százezer euróból létrehozott alapítvánnyal.
Példátlan politikai nyomás nehezedik a bírói hatalomra – jelentette ki Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
A bukaresti Győzelem (Victoriei) téren tüntetnek kedden a juhtenyésztők. A többek között az exporttilalom feloldását követelő gazdák demonstrációjára rátelepedtek a szélsőségesen nacionalista AUR szimpatizánsai is, akik nekirontottak a csendőröknek.
A PSD minden párttal, így az AUR-ral is tárgyalnia kell ahhoz, hogy létrehozza a kormány megszavazásához szükséges 233 fős álló többséget a parlamentben, és így megoldja a kormányzati válságot – jelentette ki Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.