2009. szeptember 14., 17:402009. szeptember 14., 17:40
A szakszervezetek azt is szeretnék elérni, hogy a kormány állítsa le a közalkalmazottak elbocsátását és tíznapos kényszerszabadságra küldését. Nem tette le arról a szándékukról sem, hogy október 5-én 800 ezer közalkalmazott részvételével általános sztrájkot tartsanak. A kormány azonban hajthatatlan: Emil Boc miniszterelnök többször is hangsúlyozta a napokban, hogy a bértörvényt a másik két jogszabállyal együtt felelősségvállalással kívánják elfogadtatni.
Nem csitulnak az ellentétek a kormány és a szakszervezetek között a közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvénytervezet miatt, amelyet két másik jogszabály társaságában ma a parlamenti vita mellőzésével, felelősségvállalással kíván a törvényhozással elfogadtatni a kabinet. Az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke, Bogdan Hossu hétfőn bejelentette: az általa vezetett érdekképviseleti szervezet mintegy ötszáz tagja a Közalkalmazottak Szövetségének tagjaival egyetemben ma tüntetni fog a parlament előtt, azt követelik ugyanis a kormánytól, hogy tárgyalja újra az egységes bérezésről szóló tervezetet.
A szakszervezetek azt követelik, hogy a kormány álljon el a felelősségvállalás szándékától, tárgyalja újra annak kitételeit az érdekképviseletekkel, majd ezt követően bocsássa parlamenti vitára a tervezetet. Emellett arra is szeretnék rákényszeríteni a kabinetet, hogy vessen véget a közalkalmazottak soraiból történő elbocsátásoknak, és mondjon le arról, hogy év végéig tíznapos fizetetlen kényszerszabadságra küldje őket.
Mint arról beszámoltunk, a szakszervezetek múlt csütörtöki egyeztetésükön döntöttek arról, hogy a kormány lépése elleni tiltakozásként kedden tüntetést szerveznek a parlament előtt, október 5-re pedig általános sztrájkot hirdetnek, amelyben a tervek szerint 800 ezer közalkalmazott vesz majd részt. Emellett azzal is megfenyegették a kabinetet, hogy nem vesznek részt a novemberben esedékes államfőválasztás megszervezésében. A szakszervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a kedden a parlament elé terjesztendő bértörvény eltér attól a változattól, amelyben az érdekképviseletek és a kormány megállapodtak.
Emil Boc kormányfő ugyanakkor az elmúlt napokban több ízben is leszögezte: bár hajlandó tovább egyeztetni a vitatott jogszabályról, nem hajlandó elállni azon szándékától, hogy a bértörvényt az oktatási törvénnyel és a közintézmények átszervezéséről szóló jogszabállyal egyetemben felelősségvállalással fogadtassa el. Annyi engedményt tett, hogy a keddi, felelősségvállalással történő elfogadás ellenére a jogszabályról 2010 júniusáig lehessen még egyeztetni. E célból tárcaközi egyeztető bizottságot hoznak létre, amelynek a szakszervezetek képviselői is tagjai lesznek.
A vasárnapi kormányülésen, amelyen a kabinet a három jogszabályhoz benyújtott, ezernél is több módosító javaslatról tárgyalt, egyébként többek között arról is döntés született, hogy a tervezettnél kevesebb közalkalmazottat bocsátanak el. A tervek szerint az elkövetkező hat évben több mint 300 ezer közalkalmazottat eresztettek volna szélnek annak nyomán, hogy a hiteltárgyalások során a Nemzetközi Valutaalap a közalkalmazotti bérkiadások drasztikus, a bruttó hazai termék 9-ről 6 százalékra történő leszorítását követelte.
Mint arról beszámoltunk, a módosítások nyomán a 6 százalék 7-re nőtt, így a tervezettnél kevesebb közalkalmazottat bocsátanak majd el. Az érdekképviseletek ugyanakkor továbbra sem elégedettek a bérezési törvénnyel. Az oktatási szakszervezetek például azt kifogásolják, hogy egy nyugdíjazás előtt álló első fokozatú gimnáziumi tanár fizetése csupán a minimálbér 4,25-szöröse lesz. A kezdő tanárok tervezett bérszintjét is alacsonynak tartják, ezen kategória számára ugyanis a kormány a minimálbér 1,2-szeresét állapította meg kezdő fizetésként. Az egészségügyi szakszervezetek is háborognak, itt ugyanis a szorzók 5,2 és 1,2 között váltakoznak.
Crin Antonescu liberális pártelnök hétfőn bejelentette: pártjának képviselői nem lesznek jelen a keddi parlamenti ülésen, ugyanakkor vizsgálják annak lehetőségét, hogy az alkotmánybíróságon támadják meg a vitatott jogszabályokat. Marius Petcu, a CNSLR Frăţia szakszervezeti tömb elnöke úgy nyilatkozott: mivel az érdekképviseleti szervezet tagjai nem elégedettek a kormány engedményeivel, fenntartják a tiltakozó akciók menetrendjét. Mint mondta, a Sanitas egészségügyi szakszervezet többek közt arra készül, hogy mintegy tízezer résztvevővel tartson tüntetést Bukarestben.
Az EMNT szolidaritást vállal az ukrajnai román közösségekkel annak kapcsán, hogy az ukrán hatóságok az oktatási reform keretében 2027. szeptember 1-jétől megszüntetik az ukrajnai Csernyivci régóban működő román tannyelvű középiskolák döntő többségét.
Esőre, havas esőre, havazásra, a szél élénkülésére és lehűlésre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére.
Őrizetbe vettek pénteken egy moldovai állampolgárságú kamionsofőrt, akit csütörtökön értek tetten, amikor a gépjármű raktérbe rejtett fegyvereket próbált átcsempészni a határon az albiţai határátkelőnél.
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.