A Demokrata Párt (PD) a szavazatok 28,81 százalékát megszerezve az első helyen végzett. A PD-t a szociáldemokraták (PSD) követik 23,11 százalékkal, a harmadik a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 13,44 százalékkal. A párt színeiben mandátumhoz jutott Csibi Magor is, így a romániai magyarságot négyen képviselik az EP-ben. A negyedik a Liberális Demokrata Párt (PLD) 7,78, ötödik helyen pedig az RMDSZ végzett 5,52 százalékkal. Az öt párton kívül a szavazatok 3,44 százalékát megszerző Tőkés László vehet részt az európai törvényhozás munkálataiban. Ezen eredmény értelmében a PD 11, a PSD 8, a PNL 6, a PLD és az RMDSZ pedig 2-2- mandátumot kap.
A választási küszöb alatt teljesített pártok közül az Új Generáció Pártja 4,85, a Nagy-Románia Párt 4,15, a Konzervatív Párt 2,93, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja pedig 2,43 százalékot szerzett. A rájuk leadott szavazatok ugyanakkor nem vesznek el, azokat arányosan visszaosztják a mandátumhoz jutott pártok között. Így várhatóan a Romániának járó 35 EP-helyből még betöltetlen öt mandátum közül hármat a PD, egyet-egyet pedig a PSD, illetve a PNL kap meg.
A pártok a hozzájuk ideológiailag közel álló politikai „családokhoz” csatlakozva tevékenykednek majd az EP-ben. Így a PD, a PLD, az RMDSZ és Tőkés László a legnagyobb EP-frakciót alkotó jobboldali Európai Néppárt, a PSD a szocialisták, a PNL pedig a liberálisok frakciójához csatlakozik majd.
Közzétették a Traian Băsescu államfő által az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről kiírt népszavazás 99,9 százalékos feldolgozottság szerinti eredményét is. Eszerint a választópolgárok 26,49 százaléka járult urnákhoz, ami azt jelenti, hogy a referendum érvénytelen, az érvényességhez ugyanis 50 százalék plusz egy fő részvétele lett volna szükséges. A népszavazáson egyébként az igen szavazatok voltak túlnyomó többségben, a megjelentek 81,35 százaléka voksolt a választási rendszer módosítása mellett. 16,17 százalék nemmel szavazott, a voksok 2,46 százaléka pedig érvénytelen volt. A végeredmény akkor válik hivatalossá, ha azt az alkotmánybíróság is hitelesíti.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.