
Nem adja fel. Georgescu pénteken leadja a támogató aláírásokat, de ettől még nem biztos, hogy el is indulhat a választáson
Fotó: Cristian Nistor/Agerpres
Pénteken hivatalosan is benyújtja jelentkezését az elnökválasztáson valkó indulásra az érvénytelenített tavalyi megmérettetés első fordulóját megnyerő Călin Georgescu.
2025. március 07., 10:232025. március 07., 10:23
Ezt maga a szélsőjobboldali jelölt jelentette be csütörtök este. Georgescu a tervek szerint független jelöltként indul két szélsőjobboldali párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Fiatal Emberek Pártja (POT) támogatásával.
Az időzítés azért fontos, mert
„Délután 4 órakor hivatalosan is benyújtom a jelölésemet az új választásokra. Bár nem mondok le a második forduló megismétléséről. Úgy hallottam, hogy meg akarják akadályozni. Érvényteleníteni akarják. Ennyi. Ez persze a román nép akaratával ellentétes lenne, és mindenképpen csapást mérne, hogy ne mondjam, lerombolná a demokratikus értékeket. De van egy üzenetem:
– jelentette ki Georgescu a Realitatea TV-ben.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön (EJEB) „elfogadhatatlannak” minősítette Călin Georgescu azon kérelmét, hogy a román államot kötelezze az elnökválasztás második fordulójának megszervezésére.
Mint ismeretes, Georgescu néhány nap alatt összegyűjtötte az induláshoz szükséges 200 ezer aláírást.
Az alkotmánybíróság december 6-án éppen Georgescu miatt érvénytelenítette az első elnökválasztási forduló eredményét, és úgy döntött, hogy elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot. Határozatát a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), a belügyminisztérium és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) jelentései alapján hozta meg a testület.
A dokumentumokból az derült ki, hogy
A dokumentumok arra is rávilágítottak, hogy egy külföldi állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe, és
Georgescu egyébként jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll, mivel súlyos bűncselekmények gyanúja miatt büntetőeljárás zajlik ellene.

„Fizikai támogatásra” szólította fel Călin Georgescu, az érvénytelenített tavalyi elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt szerda este a támogatóit.
Mint arról beszámoltunk, nem hagyhatja el az országot, tájékoztatnia kell a hatóságokat az esetleges lakcímváltozásáról, nem tehet közzé a közösségi oldalakon legionárius, fasiszta, antiszemita, rasszista, idegengyűlölő tartalmakat, jelentkeznie kell az ügyészségen vagy a nyomozási bírónál, ahányszor hívják és nem birtokolhat fegyvert.
A vádhatóság közleménye szerint az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekményekkel, fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezet létrehozásával, népirtásért elítélt személyek kultuszának népszerűsítésével, a nemzetbiztonságot veszélyeztető hamis információk terjesztésével, hamis nyilatkozattétellel és antiszemita szervezet létrehozásával gyanúsítják.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!