
Székely István politológus, a szövetség ügyvezető alelnöke úgy véli, inkább a kisebbségi helyzetből fakad az erdélyi magyarok konzervativizmusa
Fotó: Beliczay László
Egy felmérés szerint a romániai lakosság nagy többsége a családot, a gyerekeket, a nevelést, a vallást és a keresztény értékeket tartja igazán fontosnak, az RMDSZ-re voksolók pedig majdnem száz százaléka konzervatívként határozza meg magát. Székely István politológus, a szövetség ügyvezető alelnöke úgy véli, inkább a kisebbségi helyzetből fakad az erdélyi magyarok konzervativizmusa.
2021. július 31., 09:392021. július 31., 09:39
2021. július 31., 09:422021. július 31., 09:42
Az RMDSZ szavazótáborában a legmagasabb azok aránya, akik a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos nemzetközi szintű kampány kapcsán konzervatívnak tartják magukat – derül ki az Avangarde júliusi felméréséből.
A bukaresti közvélemény-kutató cég által a Krónikának elküldött részletes adatok szerint
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatói körében ez az arány 68–12; itt viszonylag magas azok aránya, akik nem tudták megítélni a helyzetet, vagy elutasították a választ. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazóinak 60 százaléka konzervatívnak, 36 pedig haladónak vallja magát. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazótáborában 49–46 az arány a konzervatívok javára. Az általános romániai megítéléssel mennek élesen szembe az USR voksolói, akiknek 84 százaléka haladóként írja le magát a szexuális kisebbségek jogairól szóló kampányban, s csak 15 százalékuk konzervatívként.
A lapunk által megkérdezett elemző szerint közvélemény-kutatással nehéz mérni a politikai értékrendeket, erre inkább a mélyinterjúk alkalmasak, nem az egyszerű kérdőíves lekérdezés. Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette, az erdélyi magyarok körében valóban magas azoknak az értékeknek az elfogadása, amelyek a konzervatív politikai ideológiák irányába mutatnak: a nemzeti kérdés, az egyházakkal való viszony, a család és ezek kulturális dimenziói.
– fejtette ki a Krónikának a politológus.
Székely István rámutatott, az erdélyi magyarok konzervativizmusa elsősorban strukturális konzervativizmus, mert nagymértékben a kisebbségi helyzetből fakad, és mindez a mindennapi élet több területére is kihat. A kisebbségi törekvés leginkább a saját identitás, kultúra megőrzése, az eleve konzervatív ideológia irányába mutat: „őrizzük meg, tartsuk meg, legyen úgy, mint régen”, tehát tudjuk megtartani és továbbadni az általunk örökölt nemzeti identitást és kultúrát.
„Természetesen a konzervatív értékek ilyen magas szintjében szerepe van a társadalmi modernizáció és a szekularizáció megkésett voltának is, bár nehéz eldönteni, hogy ezek milyen mértékben okok, és milyenben okozatok” – mutatott rá az elemző.
Hozzátette, az egyházak tekintetében azért lenne szükség alaposabb kutatásokra, mert valószínű, hogy kiemelt támogatottságuk nem teljes mértékben a hitéleti tevékenységüknek szól, hanem a társadalmi szerepvállalásuknak is. A két világháború között a történelmi egyházak szervezték meg a romániai magyar oktatást, és most is számtalan olyan kérdéssel foglalkoznak – oktatás, kultúra, szociálpolitika, gazdaságfejlesztés –, ami az erdélyi magyarok számára fontos.
– húzta alá az elemző.
Fotó: Jakab Mónika
Székely szerint a strukturális konzervativizmus eleme az 1989 előtti múlt egyértelmű elutasítása, mert az nemcsak állampolgári elnyomásról, állampolgári jogok sérelméről szólt, hanem a magyarok esetében hozzáadódott az etnikai, nemzetiségi elnyomás is.
Ebből következik, hogy az erdélyi magyarok körében a baloldal nem kimondottan népszerű, politikai irányzatként marginális, még akkor is, ha az erdélyi magyarok problémáinak jelentős része baloldali indíttatású közpolitikát igényel.
– mutatott rá az ügyvezető elnök.
Székely István hozzátette, a gyermekvállalási hajlandóság a román társadalomban egyértelműen csökken az oktatási szint növekedésével, az erdélyi magyarok esetében viszont ez éppen fordítva van: a magasan képzettek általában több gyermeket terveznek, vállalnak, mint a középfokú végzettséggel rendelkezők. Kérdésünkre a politológus kifejtette, gondot inkább az okoz, hogy térségünkben továbbra is a társadalmi-intézményi modernizáció számít alapkérdésnek, ami nagyobb mértékben ütközik a konzervatív felfogással, a konzervatív ideológiával, mint más eszmerendszerek értékrendjével.
A felmérés szerint a romániaiak többsége (51 százaléka) elutasítja az azonos neműek házasságát, valamint azt, hogy gyereket fogadhassanak örökbe (55 százalék). A megkérdezettek 24 százaléka ért egyet a házasság engedélyezésével, 20 százaléknyian pedig az örökbefogadással. Határozottan elutasító a többség (60 százalék) a 16 évesek nemválasztásának jogát illetően, itt csupán 12 százalék megengedő.
A közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a megkérdezettek 37 százaléka a gimnáziumban, 22 százaléknyian pedig már az 5–8. osztályban bevezethetőnek tartja a szexuális nevelés tanórát. A válaszadók 19 százalékos arányban utasítják el a tanóra bevezetését. Arra a kérdésre, hogy mit tekintenek igazán fontosnak, a romániaiak 93 százaléka a családot nevezte meg. A gyerekeket 87, a nevelést 73, a vallást 51, a keresztény értékeket 46, az egyházat 44, a hagyományokat 42, a hadsereget 39, az országot (Romániát) 36, az államot 31 a szexuális kisebbségek jogait 12 százalékuk tartottak kiemelten fontosnak.
Ugyanakkor a válaszadók túlnyomó többsége (57 százaléka) egyetértett azzal az állítással, hogy az abortusszal kapcsolatos döntés kizárólag a nőt illeti meg. Nem értett egyet ezzel 16 százaléknyi megkérdezett. A 903 fős mintán végzett felmérés hibahatára 3,2 százalék.
A közlekedési rendőrök éberségének és gyors reagálásának köszönhetően sikerült megelőzni egy potenciálisan súlyos balesetet, megállítva egy kiskorú által, jogosítvány nélkül vezetett, feltehetően lopott gépkocsit.
Új fejlesztésekről számoltak be az idén 25 éves Sapientia vezetői: doktori képzés indul, ingatlanberuházások zajlanak, az egyetem aktív szereplője a nemzetközi kutatásoknak. A terveket Tonk Márton rektor és Farkas Csaba rektorhelyettes ismertette.
Elkezdődött a keresztény egység hete: az ökumenikus, közös imasorozatot január 18. és 25 közt tartják Erdélyben is. A nyolcnapos imahét hagyományosan St. Péter apostol székének ünnepétől (18. jan.) a Szent Pál megtérésének ünnepéig (25. jan.) tart.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
Pszichoaktív hatású növényi anyagok kiporciózásán értek tetten zilahi lakásán egy 31 éves férfit, akinek 30 napos előzetes letartóztatását a megyei törvényszék rendelte el.
Mintegy 1500 háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás több Hargita megyei településben, vélhetően az időjárási viszonyok miatt – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Neves nemzetközi cégek márkajelzéseivel ellátott, hamisított termékeket szállított az a galaci illetőségű gépkocsivezető, aki egy rutin közúti ellenőrzés során bukott le. A brassói rendőrök lefoglalták a hamisított árut.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
1 hozzászólás