
Fotó: FSLI/Facebook
Nem tartják kielégítőnek a kormány ajánlatát a pedagógusszakszervezetek, ezért nem vetnek véget a hétfő óta tartó országos sztrájknak.
2023. május 25., 12:082023. május 25., 12:08
2023. május 25., 17:592023. május 25., 17:59
A kormány csütörtök délután négy órától újabb egyeztetésre hívta a tanügyi szakszervezetek képviselőit, miután azok elutasították az előző napi ajánlatot.
Az érdekképviseletek jelezték: elmennek a találkozóra, amelyen a kormányt a kormányfőtitkár, valamint az oktatási, a pénzügyi, a munkaügyi és a beruházásokért és európai uniós projektekért felelős miniszter képviseli.
A sztrájk folytatását csütörtökön délben Bukarestben, a kormánypalota elé összehívott tüntetésen jelentették be az oktatási szakszervezetek vezetői. Mint arról beszámoltunk, a pedagógusok nagyobb béreket követelnek. A kezdő tanárok számára nettó 4000, a legalább 25 év szolgálati idővel rendelkező pedagógusok számára pedig 7000 lejes fizetést akarnak.

Tüntetést tartanak csütörtökön a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren az oktatási szakszervezetek, itt adnak majd választ a kormány szerda esti ajánlatára – jelentették be a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség vezetői.
„Úgy döntöttünk, hogy válaszolunk a kormánynak az este bejelentett ajánlatra.
szögezte le a Spiru Haret pedagógusszakszervezet vezetője, Marius Nistor. Az érdekképviseletek szerint a sztrájk már nem csupán a bérkövetelésekhez kapcsolódik. „A méltóságért sztrájkolunk, azok társadalmi státusáért, akik az oktatásban dolgoznak. Ezt a sztrájkot a tiszteletért szerveztük” – tette hozzá.
A szakszervezeti vezető ezt követően leszögezte: a kormány hozzáállása miatt a Képzett Románia program értelmetlenné vált, az ország pedig a Bukott Románia állapot felé halad.
Fotó: FSLI/Facebook
Ezért szimbolikus gesztusként elhelyezte a földön a Képzett Románia program egy példányát, mellé pedig golyóstollakat helyezett, amelyekkel a kormány tagjai megírhatják a lemondásukat. Megjegyezte: a kormánynak a diákok és a szülők előtt is felelnie kell, és amíg nem áll elő újabb javaslattal, a sztrájk folytatódik. Egyúttal elutasította a vádakat, hogy a sztrájkoló szakszervezeteket Oroszország manipulálja.
Azt is kijelentette: a társadalomnak nem szabadna közömbösnek lennie az oktatási rendszer alulfinanszírozottságával szemben.
Hozzátette:
Nem sokkal délután egy óra előtt a mintegy hatezer tüntető pedagógus elindult a kormánypalota elől a parlament felé, hogy ott folytassa a demonstrációt.
A bejelentést megelőzően Dan Cărbunaru kormányszóvivő közölte, a kormány emelni akar és emelni is fog a tanárok fizetésén.
Rámutatott, július 15-éig elkészül az új közalkalmazotti bértörvény tervezete, amelybe a tanügyi alkalmazottak által kért béremeléseket is belefoglalják.
– emlékeztetett a szóvivő a kormány szerda este ismertetett ajánlatára.
Klaus Iohannis csütörtökön azt üzente a tanároknak, szülőknek és diákoknak, hogy javulni fognak a dolgok az oktatási rendszerben, és megismételte, hogy a pedagógusok béremelési követelései jogosak, de a problémát nem lehet azonnal megoldani. A Nagyszebenben nyilatkozó államfő az Agerpres szerint kifejtette: a közvélemény talán nehezen érti meg, hogy a tanárok azt a közalkalmazotti kategóriát jelentik, amelyik keveset keres, de „mindent megad a közösségnek”. Ugyanakkor szerinte a hazai oktatás problémái egyik napról a másikra nem orvosolhatók. Emlékeztetett arra, hogy a kormány ígért néhány gyors intézkedést, de a pedagógusok gondjainak egy része csak hosszú távon oldhatók meg.
„Megvan a politikai akarat, hogy ezeket a lépéseket megtegyük, és a tárgyalásokat úgy kell lefolytatni, hogy közös következtetésre jussunk és megállapodjunk egy menetrendben. Hogy pontosan tudjuk, mikor és mit lehet tenni. Természetesen a szakszervezetek mindig sokat akarnak, és ha lehet, sok pénzt kérnek. (...) A bérkövetelések egy olyan problémát jelentenek, amit nem lehet azonnal megoldani. De meggyőződésem, hogy ezek a kérdések a nem túl távoli jövőben megoldódnak, azt nem állítom, hogy fél év múlva vagy egy év múlva...” – fogalmazott Iohannis.
Az államfő arra kérte a tanárokat, a szülőket és a diákokat, hogy bízzanak az oktatás helyzetének javulásában. „Meggyőződésem, hogy a tanárok bérezése is javulni fog, mert ezt a lépést meg kell tennünk Romániában” – tette hozzá. Iohannis elmondta azt is: meglepte, hogy a sztrájk szervezői közül senki sem vette észre vagy mutatott rá arra, hogy a parlament ebben az időszakban fogadta el az új oktatási törvényeket. „Azt vártam volna, hogy legalább mellékesen szóba kerül ez is. Hosszú idő óta ez az első alkalom, hogy az oktatási törvényeket rendes eljárás keretében fogadta el a parlament” – jegyezte meg.
Mint arról beszámoltunk, a kormány szerdán este jelezte: jelen pillanatban nem áll módjában béremelést eszközölni az oktatási dolgozók számára, viszont a pedagógusoknak évi 2500, a kisegítő személyzetnek 1000 lejes bónuszt ajánl.
A megbeszéléseket követően Marian Neacșu kormányfőtitkár újságíróknak elmondta: jelenleg nem lehetséges a béremelés a közalkalmazottak esetében, és új bérpótlékokat sem áll módjában nyújtani a kormány. Mindezt azzal magyarázta, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetett országos helyerállítási és rezilienciaterv (PNRR) értelmében nincs mód fizetésemelésekre a közszférában. A kormányfőtitkárság vezetője közölte, a kabinet elsősorban azt tudja felvállalni, hogy az oktatás prioritást fog élvezni az egységes bérezési törvény megalkotásakor. Ezen túlmenően évente két alkalommal, kártyára adandó bónuszt ajánlanak a május 22-én munkabeszüntetést kirobbantó pedagógusoknak.
„A pedagógusok méltóságának újraértelmezése érdekében ugyanakkor a kormány másik ajánlata szakmai utalványkártyára vonatkozik, amit júniusban és októberben kapnának, és szakmai célokra használhatnak” – ismertette a kormány javaslatát Marian Neacșu kormnyfőtitkár. Hozzátette,
A kormányfőtitkár elmondta, hogy a juttatáshoz szükséges források egy részét európai uniós alapokból, a másik részét az állami költségvetésből biztosítanák. Ez a kormány végső kínálata” – szögezte le a kormányfőtitkár.

A bukaresti kormánynak jelen pillanatban nem áll módjában béremelést eszközölni az oktatási dolgozók számára, viszont a pedagógusoknak évi 2500, a kisegítő személyzetnek 1000 lejes bónuszt ajánl.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
szóljon hozzá!