
Fotó: Facebook/ Adelina Radulescu
Egy, a kommunizmus idején elkövetett rémtetteket relativizáló személyek felelősségre vonását lehetővé tevő törvény szükségességét vetette fel a kommunizmus bűneit kutató intézet, miután nyugalmazott hírszerzők a Szekuritáté egykori tagjainak állítottak emlékművet Pitești-en.
2022. szeptember 19., 11:252022. szeptember 19., 11:25
2022. szeptember 19., 11:302022. szeptember 19., 11:30
Az emlékművet csütörtökön délután avatták fel a dél-romániai Argeș megye székhelyén „a láthatatlan hősöknek”, akik a „láthatatlan fronton” használták „az információ fegyverét, hogy ezzel megállítsák és ellensúlyozzák a román nemzet elleni fenyegetéseket”.
Az avatáson nem csupán a SRI, hanem a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) és a Katonai Hírszerző Szolgálat nyugalmazott tisztjei is részt vettek, de a védelmi és a belügyi tárca nyugállományú alkalmazottait tömörítő szervezetek tagjai is ott voltak az ország számos megyéjéből, valamint a Mária Királyné Hősök Kultusza Egyesület nevű szervezet is képviseltette magát.
Az eset nem maradt visszhang nélkül. Alexandru Muraru, a bukaresti kormány antiszemitizmus és idegengyűlölet elleni politikáért felelős különmegbízottja arra szólította fel a hatóságokat, hogy távolítsák el az emlékművet a városból. Emlékeztetett: a román parlament 2006-ban elfogadta a kommunizmus elítéléséről szóló jelentést,
Leszögezte: a Szekuritáté a kommunista párt fegyveres karja volt, amely hatalomban tartotta a kleptokrata, visszaéléseket elkövető, diktatórikus és gyilkos kommunista elitet, ezért minden olyan kísérlet, amely a szerepe relativizálását célozza, sértés a kommunizmus áldozataival szemben, és eltéríti az országot az európai útról.
A Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) pénteken közleményben követelte az emlékmű eltávolítását, valamint azt, hogy az állami szervek határolódjanak el a totalitárius jellegű akciótól. Az intézet szerint
Emlékeztet: a „láthatatlan front” állambiztonsági harcosai közül a legtöbben éppen akkor haltak meg, amikor a kommunizmus ellen fegyvert ragadó igazi hősök ellen harcoltak. Daniel Șandru, az IICMER vezetője szégyenletesnek nevezte az emlékműavatást. „Folytatni fogjuk az egyeztetéseket egy, a kommunista rendszer által elkövetett rémtettekre vonatkozó törvénytervezetről. Sajnos jelenleg nincs olyan törvény, mint az a jogszabály, amely az idegengyűlölő, antiszemita szervezetekre vagy megnyilvánulásokra vonatkozik” – szögezte le az Europa FM rádiónak nyilatkozva.
Az emlékműavatás már csak azért is felháborodást váltott ki, mert a helyszínéül választott megyeszékhely szolgált a hírhedt „Pitești-kísérlet” otthonául, amelyben a kommunista rendszerrel szemben álló politikai foglyokat kínzás útján próbáltak „példás” polgárokká átnevelni. A program 1949 és 1952 között zajlott.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
A témában megtartott ötödik, szerdai ülésén sem döntött az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosításáról, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
szóljon hozzá!